Görgey Gábor
Görgey Gábor, születési nevén Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. – Solymár, 2022. április 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.
Görgey Gábor | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | Görgey Arthur 1929. november 22.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 2022. április 11. (92 évesen)[3] Solymár[4] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Iván Ildikó |
Foglalkozása | |
Tisztsége | Magyarország nemzetikulturálisörökség-minisztere (2002. május 27. – 2003. május 18.) |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Kossuth-díj (2006) |
Sírhelye | Óbudai temető[5] |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | próza, líra, dráma, újságírás |
Alkotói évei | 1956– |
Első műve | Füst és fény |
Irodalmi díjai | Kossuth-díj |
Magyarország nemzeti kulturális örökségének minisztere | |
Hivatali idő 2002. május 27. – 2003. május 18. | |
Előd | Rockenbauer Zoltán |
Utód | Hiller István |
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésA Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia.[6]
1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.
1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.
Közéleti pályafutása
szerkesztésA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.
2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja volt.
Irodalmi munkássága
szerkesztésElső verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.
Művei
szerkesztés- Füst és fény. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
- Délkör; Szépirodalmi, Bp., 1963
- Hektor, a hőscincér; Móra, Bp., 1966
- Komámasszony, hol a stukker?; Magvető, Bp., 1969
- Köszönöm, jól (versek, 1970)
- Alacsony az Ararát. Noé. Komédia / Handabasa avagy A fátyol titkai. Komédia Vörösmarty Mihály művei alapján; Magvető, Bp., 1971
- Vadászszerencse. Versfordítások; Európa, Bp., 1974
- Lilla. / Cápák / Nyugalom; Magvető, Bp., 1976
- Légifolyosó (versek, 1977)
- Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980)
- Egy vacsora anatómiája (1981)
- Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982)
- A fél kutya másik fele; Szépirodalmi, Bp., 1983
- Munkavilágítás (esszék, 1984)
- Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987)
- A díva bosszúja (novellák, 1988)
- Vadászszőnyeg (regény, 1988)
- Meteoropata nemzet; Magvető, Bp., 1989
- Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989)
- Kísértések könyve (regény, 1990, 2007)
- Nők szigete (versek, 1990)
- Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991)
- A homár páncélja (regény, 1992)
- Eszkimó nyár. Válogatott és új versek; Orpheusz Könyvek, Bp., 1993
- Waterloo kellős közepén (próza, 1994)
- 21 vers; Belvárosi, Bp., 1994 (Borostyán-könyvek)
- Örömállam. Komédia két felvonásban; Neoprológus, Bp., 1996 (A magyar dráma fóruma)
- Adria szirénje (regény, 1999)
- Megírhatatlan történet (novellák, 1999)
- Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015)
- Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000)
- Tiszta ország. Hazai krónika; Elektra Kiadóház, Bp., 2002
- Tükörjáték. Drámák; Elektra Kiadóház, Bp., 2003
- Rokokó háború (drámák, 2003)
- Eszkimó nyár. Összegyűjtött versek; 2. bőv. kiad.; Elektra Kiadóház, Bp., 2004
- Alkatrészhullás, 2005–2009; Elektra Kiadóház, Bp., 2009
- Don Hektor, a hőscincér; Elektra, Bp., 2009
- Öt arckép (2011)
- Az én asztalom. Itthon és a nagyvilágban; Corvina, Bp., 2013
- A kivégzés éjszakája (regény, 2015)
- Görgey. Görgey Gábor emlékezése Görgey Artúr születésének 200. évében; Szépmíves, Bp., 2018
- Ceterum censeo; Corvina; Bp., 2020
Díjai, elismerései
szerkesztés- Robert Graves-díj (1976)
- József Attila-díj (1980)
- Pro arte Díj (1985)
- IRAT-nívódíj (1989)
- Déry Tibor-díj (1989)
- a Művészeti Alap irodalmi díja (1992)
- Az Év Könyve-díj (2000)
- Millenniumi CET-díj (2000)
- Pro Urbe Budapest (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Nemes Nagy Ágnes-díj (2005)
- Aranytoll (2005)
- Kossuth-díj (2006)
- FDA Irodalmi díj (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010)
- Szép Ernő-jutalom (2014)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2017)
- Prima Primissima díj (2018)
Magánélete
szerkesztésKétszer nősült, második felesége Iván Ildikó opera-énekesnő volt. Egy lánygyermek édesapja (Anna, 1965). Solymáron élt.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Meghalt Görgey Gábor író, volt kultuszminiszter
- ↑ Elhunyt Görgey Gábor
- ↑ https://www.origo.hu/kultura/20220513-gorgey-gabor-temetes.html
- ↑ Édesanyja gyászjelentése. [2014. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
- ↑ Nehezen vállalta a solymári miniszter. In: Sólyomszem, I. évf. 10. szám, 2002. május 31., 12. o.
Források
szerkesztés- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Tanulmány Görgey Gábor művészetéről
- Görgey Gábor életrajza a gondola.hu-n Archiválva 2021. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben