Magyar Televízió

magyar közszolgálati televízió

A Magyar Televízió (MTV) 1953 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt. Önállóan működő intézményként több mint 60 éven keresztül állt fent, majd a médiatörvény módosításával megszűnt,[1] 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Távirati Irodával. A Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti tovább a korábbi négy MTV csatornát: az M1-et, az M2-t, éjjeli váltótársát, az M2 Petőfi TV-t, a 2013. december 20-án indult M3 retro-csatornát. 2015-ben elindult az M4 sportcsatorna, majd 2016-ban az oktatási–ismeretterjesztő–kulturális M5 csatorna.

Magyar Televízió Nonprofit Zrt.
Magyar Televízió.png
Budapešť 0892.jpg
Jelmondat: Játékban vagyunk
Adatok
Indulás Tényleges:
1957. február 23.,
Hivatalos:
1957. május 1.
Digitális átállás:
2013. október 31.
Megszűnés 2015. június 30.
Társaság Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos

Közszolgálati Közalapítvány Vezérigazgató: Dobos Menyhért

Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgató: Medveczky Balázs
Ország Magyarország
Székhely 1016 Budapest,
Naphegy tér 8.
Társadók M1, M2, M2 Petőfi TV, M3, M4 Sport, M5
Hivatalos oldal

TörténeteSzerkesztés

Az indulásSzerkesztés

 
Az MTV fekete-fehér emblémája színtelen vörös csillaggal 1961-1969 között
 
Egy legendás bemondó csapat: Takács Marika, Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József (1967)
  • Megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot,[2] szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg.
  • Szünetjel: hangeffekt vibrafonnal. A képen belülről kifelé növekvő körök voltak láthatóak.[3][4] A muzsika az „Elindultam szép hazámból” dallamát idéző kombináció volt. A kép és hang azt az érzetet keltették, hogy egymással szinkronban vannak.
Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a képszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette.
  • A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg a Posta Kísérleti Állomás.
  • 1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Kísérleti Állomás Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították el. Az adás az ORION-gyárban fogható volt, 4 km távolságra.
  • A második próbaadás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Agancs utcai Hargita szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
  • 1956-1958 között pedig megépül az első, 60 méteres adótorony a Széchenyi-hegyen, a Csíz utca 2-8 szám alatti telephelyen.
  • 1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
  • Tévékészülékek gyártása: A kőbányai Orionban kezdődtek meg – ezzel párhuzamosan – az első vevőkészülékek tervezési munkái, és 1956-ra már a nullszéria gyártása is lezajlott.
  • Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.
  • Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948-ban felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy terű helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette, és 2009-ig volt az MTV székháza.
  • Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innen sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban.
  • Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
  • Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is.

Az elsőkSzerkesztés

 
Takács Marika bemondónő 1970-ben
 
Tamási Eszter bemondónő
 
Molnár Margit riporter, műsorvezető
  • Bemondók: Mednyánszky Ági (az első kísérleti adás bemondója, 1955-ben), Takács Marika (1957), Tamási Eszter (1957), Kudlik Júlia (1964)
  • Díszlettervezők: Kézdi Lóránt (1956), Tóth A. Pál (1957)
  • Hangmérnökök: Farkas Irén (1958), Mócsi Lászlóné (1958)
  • Műszaki munkatársak: Alföldi György (1956), Faragó Zoltán (1957), Forgó Mihály, Dr. (1955), Forgó Mihályné, Dr. (1955), Gallai Gáborné (1957), Gyökér András (1956), Horváth Miklós (1957), Istvánfi Sándor (1956), Kerpel Róbert (1957), Koreny János (1956) , Lévay Jenő (1955), Mócsi László (1957), Sági Gáspár (1957), Südi Nándor Gábor (1957), Vozák László (1956), Zánkay Dénes (1957)
  • Operatőrök:[5] Butskó György (1957), Czóbel Anna (1958), Kocsis Sándor (1957), Mezei István (1956), Mestyán Tibor (1957), Nagy József (1957), Novákovits András (1957), Sík Igor (1957), Török Vidor (1956), Varga Vilmos (1957), Janovics Sándor (1963),[6] Darvas Máté (1964 [7])
  • Rendezők: Apáthi Imre (1958, az első főrendező-művészeti vezető), Bednai Nándor (Az első tévérendező, elvileg a főiskola elvégzése, 1953 óta.), Eck T. Imre(wd) (1957), Horváth Ádám (1957), Katkics Ilona (1956), Mahrer Emil (1956), B: Megyeri Gabriella (1957), Mihályfi Imre (1957), Nemere László (1957), Novákovits András (1957), Szőnyi G. Sándor (1957), Zsurzs Éva (1957)-(Várkonyi Zoltánnal közösen jegyezte az első tévéjátékot)
  • Szerkesztő-riporterek: Balogh Mária (1957), Bán János (1957), Búzáné Fábri Éva (1957), Horváth Győző (1957), Kelemen Endre (1956), Kovalik Károly (1957), Kovács Béla (1957), Kukk György (1957), Kulcsár István (1957, állandó külsős), Márványi György (1957), Matúz Józsefné (1957), Megyeri Károly (az első státuszos riporter, a Fórum műsor egyik alapítója), Rockenbauer Pál (1956), Szepesi György (Az első élő sportközvetítés riportere 1957-ben, állandó külsős), Molnár Margit (1959), Vitray Tamás (1958)

Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.Szerkesztés

 
1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehetett csak fényképezni, megállni tilos volt. A – Sztálin-szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május elsejei ünnepségekről sugárzott élő műsort.

Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egy időben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm-es filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárjában létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött, a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztalán a magyar ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás rendben lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak.

Kezdeti működésrendSzerkesztés

  • 1957 tavaszától fogva heti három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort sugároztak, az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt.
  • 1957. június 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
  • 1955-ben az 1948-ban felfüggesztett működésű Budapesti Értéktőzsde által felhagyott Tőzsdepalota épületébe költözik be a televízió, amelynek nagy díszes termeit és helységeit apró irodákká és szűk stúdiókká szabdalták fel.
  • 1957. december 31. – az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
  • A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
  • Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1968-tól pedig hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői „főműsoridőbe”), csak 1989 januárjától lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.[8][9]

További fejlődésSzerkesztés

 
Az egykori MTV-székház főlépcsője
 
A televízió új székháza Óbudán, a Kunigunda útja 64. szám alatt
  • 1958 májusa – Magyar kezdeményezésre létrehozták a KGST országok az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet.
  • 1959-ben 50 ezer hazai előfizetője volt a televíziózásnak
  • 1959 – megépült a havasi adótorony – Pécsett és környékén is lehetett már adást fogni
  • 1964 – Az első műholdas tévéközvetítés ideje: a Tokiói olimpiát először (igaz csak részben) a Telstar-műhold segítségével közvetítették a hazai nézőknek.
  • 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próbajelleggel, ekkor ünnepelték egyben az egymilliomodik előfizetőt.
  • 1969. április 5-ig kellett várni a színes televíziós adásra.
  • 1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált.
  • 1974. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, amelyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.
  • 1978. augusztus 16-án sugározták az első nemzetiségi nyelven megjelenő és kizárólag nemzetiségi témákat bemutató – horvát-szerb és német nyelven készült – műsort, amely a Unser Bildschirm - Nas Ekran (magyarul: A mi képernyőnk) címet kapta.
  • 1982. november 30-án indult a teletext-szolgáltatás Képújság néven.[10]
  • 1986-1990 között az óbudai Bojtár utcában kiépült az új „gyártási ház” és a járműtelep. 2000-2001-között épült az új modern székház a Kunigunda útján. (Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.[11])
  • 1989 óta a hét minden napján van adás.
  • 1993-tól tagja az EBU-nak, és ezzel joga van versenyzőt indítani Magyarország színeiben az Eurovíziós Dalfesztiválon.
  • 1996. március 1-én a SECAM rendszerről átálltak a PAL rendszerben történő sugárzásra az 1-es program esetében is. Ezzel teljessé vált a színnormaváltás Magyarországon. 2-es program már 1995. január 2. óta PAL rendszerben sugárzott. A 2-es program hiába PAL rendszerben sugárzott, a képet átkonvertálták SECAM-ról, a képminősége emiatt sokkal gyengébb volt a 2000-es évek közepén.[12] 1994.május 30-án történt az első PAL tesztsugárzás a csak SECAM vételre képes televíziók számának felmérése céljából.[13]
  • 1997. augusztus 20-tól a Magyar Televízió 1-es és 2-es adása logóval sugároz (azelőtt csak a 2-es adásnak volt időszakosan logója 1991 és 1993 között).
  • 1997. október 4. – megindult az első országos kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd október 7-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását, amely sok mindent megváltoztatott a köznyelvben már „királyi” tévének elkeresztelt MTV műsor-struktúrájában. (Ezt követően az addig évtizedeken át monopolhelyzetű Magyar Televízió jelentősen veszített a nézettségéből.)
  • 2001. május 1-én üzemkezdéstől, az országban első földi sugárzású adóként, az 1-es program NICAM sztereóban (NICAM-728) sugároz. Inzertekkel fel is hívták a figyelmet arra, hogy melyik műsor sztereo. Ez főleg az újabb gyártású műsorokra volt igaz. A sztereó sugárzás nem vonatkozott a VHF sávban dolgozó adókra. 1994-től kezdve már Budapest térségében voltak sztereó adáskísérletek korában is. NICAM sztereo hangsugárzás megkezdésének előfeltétele volt az európai szabványú 5,5 megahertzes hangnormára való átállás. Ezt az Antenna Hungária Rt. százmillió forint nagyságrendű beruházás keretében 1999. december 31-ig megtette az m1 UHF hálózatán. A VHF-sávú adók esetében a 6,5 megahertzes hangnorma maradt rendszerben, amely nem illeszkedik az fejlettebb nyugati műsorszóró rendszerekhez.[14]
  • 2008. augusztus 1-jén megindult az M2 HD adása, ezzel egy időben leállt az M2 analóg sugárzása, és azóta már csak digitálisan fogható.
  • 2008. december 23-án beindult az M1 HD sugárzása is.
  • 2009-ben, júliusban a Tőzsdepalotaból végleg kiköltözött Óbudára, a Kunigunda utca 64-szám alatti, eredetileg 1986-1990 között létesített, majd 2000-2001 között korszerű stúdiókkal és székházzal kibővített telephelyére a televízió. (A Tőzsdepalota azóta üresen áll.)
  • 2011. január 1-jével egységes médiaportfólióba tömörítették az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, létrejött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
  • 2012. június 25-én kezdetét vette Magyarország első 3D-s tévécsatornája, az M3D 50 napos kísérleti adása, amit egyhetes teszt előzött meg. A kísérleti adás a londoni, XXX. nyári olimpia záróünnepségéig tartott.
  • 2012. december 22-én beindult az M2 gyerekcsatornája, amely minden nap reggel 6-tól este 8-ig tart.
  • 2013. december 20-án beindult az M3 nevű retrócsatorna, mely korábban Anno névre volt tervezve.
  • 2015. március 15-től a Dunára költözik át az M1 szinte összes műsora, minthogy a közszolgálati televízió egyes programja 24 órás hírtelevízióvá alakult át. Ugyanezen a napon indult el az M2 esti műsorsávjában az elsősorban fiataloknak szóló M2 Petőfi TV.
  • 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült Duna Televízióval, az Magyar Rádióval és az MTI-vel.
Duna Médiaszolgáltató

Átalakulása 2010 utánSzerkesztés

A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény rendelkezései alapjaiban rendezték át a közszolgálati médiumok szerepét. A Magyar Televízió a közszolgálati médiumokkal együtt nonprofit szervezetté alakult. A vezetőségen kívül a személyzet jelentős részét, valamint a cég teljes vagyonát átvette az MTVA. Az MTV csak a műsorok megrendeléséért felelt, amelyet az MTVA gyártott le. Hírműsorainak készítését az MTI Hírcentrum vette át. A Duna Televízió teljes egészében, illetve a Magyar Rádió részben a Televízió székházába költözött. Egységesítették a médiaszolgáltatások terjesztését. 2012-ben közös arculatot vezettek be minden érintett szervezetnél, ami magában foglalta a televíziócsatornák megjelenését, a szervezetek logóit és a rádiócsatornák hangzását is. A médiatörvény 2015-ben történt módosítása értelmében a négy szervezet megszűnt, jogutódja a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lett, amely a Duna Televíziótól örökölte a nevét. Azóta ez a szervezet felel a Magyar Televízió korábbi csatornáinak műsoraiért is. Az átalakulás első jeleként 2012-ben gyerekcsatornaként tematizálták az M2-t, majd nosztalgiatévé címszóval elindították a csak előfizetési díj ellenében elérhető M3-at is, amely archív tartalmakat sugároz. 2015. március 15-től az M1 hírcsatornaként működik tovább, korábbi műsorainak nagy részét a Dunán kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. Ettől a naptól fogva az M2 éjszakai műsorsávját a fiatalokhoz alkalmazva M2 Petőfi TV néven tematizálták. 2015 júliusában már a Duna Médiaszolgáltató fennhatósága alatt indult el az M4, amely ingyenesen elérhető csatornaként csak a sporttal foglalkozik. 2016 augusztusában pedig elindult a szintén ingyenesen elérhető M5, amely a 2016-os olimpia alatt annak eseményeit közvetítette az M4-gyel együtt, szeptembertől pedig kulturális-tudományos csatornává alakult.

Műholdas sugárzásSzerkesztés

Az M2 műsorát 1997-től, a földi műsorszórás megszűnésétől kezdve műholdon sugározták. 1997-től 2006 októberéig az Eutelsat Hot Bird 3, 2006 októberétől 2009. október 3-ig az Eutelsat Hot Bird 8 műholdon sugározta. Ma az Eutelsat 9A műholdról érhető el az adás HD minőségben (az SD terjesztés 2015. június 30-án megszűnt).[15]

A Magyar Televízió elnökeiSzerkesztés

 
Hankiss Elemér három éven át igazgatta az intézményt

A technikaSzerkesztés

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, miképp jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni (az első adókat a Szovjetunióból vásároltuk). A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben paraboloid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz,ezért a rendkívül kicsi jel–zaj-arányú, magas zavarójel tartalmú jel, - mert a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták Budapest vételét -, nem volt alkalmas az adó modulálására. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára.[16] A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL-klub kapta meg.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott - PAL-rendszerű - új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. (A politikai okokból alkalmazott, módosított francia, bonyolultabb, de gyengébb minőségű SECAM-színrendszerre ezután konvertálták a kész jelet.) 2004-ben a Magyar Televízió készített egy rövid dokumentumfilmet, amiben az elmaradott technikai eszközöket volt hivatott bemutatni. A Magyar Televízió 2-es műsora hivatalosan PAL színrendszerben sugárzott, viszont SECAM adáslebonyolítóval. Képe tompa volt, a képernyő szélén észre lehetett venni a SECAM legnagyobb hibáját, a „bíbor-rózsaszín elszíneződést”.[17] A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

A Széchenyi hegyi adókat folyamatosan állították át digitális műsorszórásra. A történelmileg első adó frekvenciája (49,75 MHz) nem volt kompatibilis a CCIR szabványokkal ennek lekapcsolása 2011 augusztus elsején megtörtént.[18] A másik nagyadót (OIRT 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egy időben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt (OIRT 58 eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, utána az MTM-SBS tv2-t; az OIRT 24 a Magyar Televízió második műsorát, ez az RTL Klub adója lett).

TelerecorderSzerkesztés

A képmagnó előtti korszakban csak úgy lehetett az élő műsort rögzíteni, hogy 16 mm-es kamerával filmszalagra vették a katódsugárcsövön megjelenő mozgóképet.[19][20] Ehhez igen nagy érzékenységű filmanyagra volt szükség. Az eredmény kissé fakó, meglehetősen szemcsés kép. A filmek tárolási nehézségei miatt néhány így rögzített filmen hosszanti karcolatok láthatóak.

A Televízió egyik legbecsesebb darabja Tímár József főszereplésével az Ügynök halála (1973). Ezt digitálisan felújították.[21]

KépmagnókSzerkesztés

A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videómagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy kétajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1 colos Sony, JVC-szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

KamerákSzerkesztés

Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, súlyuk az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket. A színes adást 1969-től még elektroncsöves Thomson kamerákkal készítették. Az 1980-as években néhány COCOM-listás eszközzel és 1996-ban a PAL rendszerre váltáskor korszerűnek számító Sony és Canon stúdiókamerákkal bővült a képrögzítő park.

Az ezredfordulóra egyre elhasználódottabbá vált technika az adásban fakó, zajos képet és tompa hangot eredményezett.
A pozitív változást a digitális átállás, valamint az átépített óbudai telepre történő, 2009-es átköltözés hozta el.

MűsoraiSzerkesztés

 
Öveges József a televízió stúdiójában (1967)
 
Kovács Kati
 
Vitray Tamás a Magyar Televízió sportkommentátori fülkéjében, 1966-ban a Népstadionban

Show- és magazinműsorokSzerkesztés

Műsor címe Bemutató Megjegyzés
…és még egymillió lépés 1989. január 8. Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatának folytatása, Velemtől Szekszárdig gyalogolnak, Sinkó László narrációjával
100 kérdés, 100 felelet 1959. november 3. Főszerkesztője: Öveges József professzor. A műsor 135 alkalommal volt képernyőn.
112 1999. Bűnügyi magazin. 2002-ben felváltotta a Kékfény
576 KByte 1993. Számítástechnikai műsor
Ablak 1981. január 23. Szolgáltató magazinműsor. Műsorvezető: Déri János
A Dal 2012. január Nemzeti dalválasztó műsor az Eurovíziós Dalfesztiválra
A Hét 1970. október 11. Összefoglaló a hét politikai eseményeiről. 2003-ban szűnt meg
A hét műtárgya 1982. február 3. Hetente bemutattak egy-egy képzőművészeti alkotást
A Lényeg
Álljunk meg egy szóra! 1987. január 6. Nyelvészeti műsor, a mindennapi életben megjelenő helyesírási problémákkal és nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott Vágó István műsorvezető és Grétsy László nyelvész-professzor közreműködésével
Alpok-Duna-Adria 2011. október 13. Öt ország tartományi televízióinak közös műsora
A magyarok cselekedetei 1996. március 15. Hagyományőrző műsor
A napsugár nyomában 1974. október 2. Rockenbauer Pál és Dr. Balogh János ökológiai műsora
Aranymetszés 2010. szeptember 19. Kulturális magazinműsor
A sokszínű vallás
Ász
A szólás szabadsága 2004. Műsorvezető: Friderikusz Sándor
Átjáró 2009. július 1. Emberek és történetek a Kárpát-medencéből
Atlanti expressz 1997. április 15.
Az én váram 1991. június 15. Lakberendezési magazin
Az Este 2002. november 3. Az Aktuális utódja. 2015. március 15-től átalakult, és Ma Este lett belőle
Balatoni nyár 2007. Információs magazinműsor
Barangolások öt kontinensen 2010. október 14. Gereben Ágnes műsora
Bűvös hatos 1991. május 25. Vetélkedő. Műsorvezető: Rózsa György
Célkeresztben 2013. október 19. Honvédelmi magazin
Cigánykerék 1985. március 17. Gyermek bohócokkal
Cimbora 1973. szeptember 15. Ifjúsági magazinműsor É. Szabó Márta vezetésével. 2007-ben átköltözött a Duna Televízióra. Főcímdalát Cseh Tamás énekli.
Család-barát 2012. szeptember 17. 2006-tól sugározta a Duna Televízió, 2012-ben az M1-re került. 2015. március 15-től ismét a Dunán található
Családi kör 1974. október 24.
Csataterek 2013. június 1. A magyar történelem nagy csatái elevenednek meg a modern animáció segítségével
Csellengők 1994. Műsor az elveszett gyermekekért
Csörgősipka 1984. április 1.
Delta 1964. Tudományos magazin. Legismertebb műsorvezetője: Kudlik Júlia
Délutáni egyenleg 1992. január 6. Hírműsor
Domovina Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin
Ecranul nostru Román nyelvű nemzetiségi magazin
Egy szó mint száz
Életkerék 2013. március 22. Magazin a romák mindennapjairól
Elmebajnokság 1983. Műsorvezető: Egri János
"Engedjétek hozzám..." 2007. február 27. Kisiskolásoknak szóló vallási műsor
Esély 2008. szeptember 4. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségi magazinja.
Esti Egyenleg 1991. Hírműsor
Esti mese 1964.
Evangélikus ifjúsági műsor 2006. április 5.
Evangélikus magazin 2014. február 9.
EZ+AZ 1990. Műsorvezető: Déri János
Falutévé 1990.
Foglalkozása: színész Beszélgetés híres magyar színészekkel
Fordul a világ Koncz Zsuzsa műsora
Főtér 1999. Magyarországot és környékét bemutató ismeretterjesztő sorozat. 2010-ben megszűnt
Friderikusz Show 1992. január 24. 1999-ben átköltözött a TV2-re
Gálvölgyi Show 1987. Gálvölgyi János szórakoztató műsora, 1997-ben átkötözött az RTL Klubra
Gasztroangyal 2011. október 1. 2015. március 15-től átkerült a Duna Televízióra
Gazdit keresünk Állatbefogadó magazin
Gondolkodó
Hajnali Gondolatok Vallási műsor, amiben egy-egy bibliai idézetet mondanak el. 2015. március 15-től a Duna Televízión fut
Halló fiúk, halló lányok! 1965. Ifjúsági magazin. Műsorvezető: Antal Imre
Három kívánság 1981. Műsorvezető: Dévényi Tibor
Hazajáró pillanatok 2014.
Hétről hatra
Híradó 1959.
Hírháttér 1985.
Hrvatska kronika Horvát nyelvű nemzetiségi magazin
Időjárás jelentés 1959.
Játék határok nélkül 1993. Országok közötti játékos vetélkedő
Juli-suli 1994. Kudlik Júlia műsora
Kacagóra a Bábszínházban
Kalendárium 1989.
Kapcsoltam 1979. Vetélkedőműsor. Műsorvezetői: Vitray Tamás, később Rózsa György [22] 2001 őszén újra indult a TV2-n, 2004-ig [23]
Katolikus krónika Vallási műsor
Kék fény 1965. Műsorvezető: Szabó László
Képes nóták
Képjáték
Kérdezz! Felelek! 1984. Vetélkedő
Kerékbár 1989. Műsorvezető: Vágó István
Kerekek és lépések 1990. Az …és még egymillió lépés című sorozat folytatása, ahol kerékpáron és gyalogosan eljutnak Szekszárdtól az Alföldön és Sárospatakon át a Nagy-Milicre, Sinkó László narrációjával, de már Gyenes Károly rendezésében.
Ki mit tud? 1961. A Magyar Televízió tehetségkutató műsora
Kincsestár 1997. Kulturális műsor
Kölyökidő 1989. 19891997 között futott ifjúsági műsor
Közjáték 1992.
Kriminális 1993. Bűnügyi magazin Juszt Lászlóval
Kuckó 1968. Környezetvédelmi magazin. Műsorvezető: Bálint Ágnes
Kultúrház 2004. Kulturális magazinműsor
Kvartett 2011. október 20. A Visegrádi Négyek magazinműsora
Le a cipővel!
Leg... leg... leg... 1982. Műsorvezető: Rózsa György. A műsor a magyar rekordokat mutatta be
Lottóshow 1998. Szerencsejáték-sorsolás
Lyukasóra 2000. Később átköltözött a Duna TV-re
Magyarázom a mechanizmust 1968. Kampányfilmsorozat az 1968-as Új gazdasági mechanizmusról. Szakértő dr. Csikós Nagy Béla egyetemi tanár, az Árhivatal akkori elnöke
Magyar gazda 2011. október 9. Agrármagazin, a hírcsatornán a mai napig látható
Magyarország, szeretlek! 2011. október 2.
Maradj talpon! 2011. október 3. Vetélkedő. Műsorvezető: Gundel Takács Gábor
Ma reggel 2000. Reggeli információs magazin
Márkás históriák
Másfélmillió lépés Magyarországon 1979. Rockenbauer Pállal végigjárhattuk a magyarországi Országos Kéktúra főútvonalát, Sinkó László narrációjával.
MECÉNÁS kulturális magazin Műsorvezető: Petrányi Judit, Fehér Zsolt, Magonyi Zsolt Andreas
Megtörtént bűnügyek
Mesélő cégtáblák
Mi muzsikus lelkek Lagzi Lajcsi műsora
Mindent vagy semmit! 1993. Műsorvezető: Vágó István
Mituház Azaz mindent tudó háztartás
Napirend előtt A műsor az Országgyűlés munkáját követi és dolgozza fel
Napkelte 1989. augusztus 19. Reggeli információs magazin
Napközi 1991.
Nappali 2010.
Natúra 2005. Természetvédelmi magazin Dr. Juhász Árpád és Gyenes Károly vezetésével
Nem jogerős 2000. Jogi show-műsor, ahol a résztvevőket színészek játszották el, a bíró dr. Gáspár Miklós volt
Nulladik típusú találkozások 1990. Műsorvezető: Déri János
Objektív 1994. Politikai magazin
Ön dönt 1994. A tévénézőknek kellett egy folytatásos történet cselekményét megalkotniuk
Önök kérték 1970. Kívánságműsor a nézők levelei alapján. 2011-ben átköltözött a Duna Televízióra.
Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim 1968. Öveges József műsora
P`amende 2011. november 18. Roma kulturális magazin
Panoráma 1980. Chrudinák Alajos külpolitikai háttérműsora
Parabola 1962. Műsorvezető: Árkus József
Pecatúra - a horgászok magazinja 2011. december 4.
Popkorong
Pulzus 1980.
Rejtélyes XX. század 2010. november 5. Kun Miklós műsora
Ridikül 2013. március 18. Női talkshow. 2015. március 15-től a Duna Televízión fut
Riporter kerestetik 1964. Tehetségkutató
Roma magazin A romák életét bemutató nemzetiségi magazin
Rondó Kisebbségi magazin bolgárokkal, görögökkel, lengyelekkel, örményekkel, ruszinokkal és ukránokkal
Roxinpad
Slágertévé 1999. november 28. Zenés szórakoztató műsor kéthetente vasárnap esténként, Kovács Kati és Haumann Péter műsorvezetésével. 2002. január 27-én megszűnt
Slovenski utrinki Szlovén nyelvű nemzetiségi magazin
Sport Sporthírek
Srpski ekran Szlovák nyelvű nemzetiségi magazin
Stúdió 1980. Szegvári Katalin és Érdi Sándor kulturális műsora
Summa 2012. november 21. Gazdasági magazin
Szabadság tér 17. 2005. Híres Magyar Televíziós műsorokra emlékeznek a készítőik
Szabadság tér `89 – A rendszerváltoztatás aktái 2014. január 8.
Szatelit (Smelczi-Show) 1996. Politikai kabaré műsor
SzEGAsztok! 1992. Videojáték-bemutató műsor
Szél hozott, szél visz el Halász Judit műsora
Szent István Vándorlás – Az Országos Kéktúra mentén
Szerencse híradó 2010. december 23.
Szerencsekerék 1993. január 2. Vetélkedő. 1997. október 4-től a TV2 sugározta
Szerencseszombat 2009. 2015-ben átkerült a Duna Televízióra
Szeretettel Hollywoodból 2012. március 24. Návai Anikó mozimagazinja
Szeszélyes évszakok 1980. Szórakoztató műsor. Műsorvezető: Antal Imre. 2004-ig több mint 175 adást élt meg. 2006 és 2008 között egy rövid időre újraindult az RTL Klubon Szeszélyes címmel
Szuperbola 1979. A Parabola szilveszteri különkiadása.
Táncdalfesztivál 1966. Tehetségkutató
Telesport 1958. Sportmagazin
Tipp-Hopp 1995.
Tizenkét hónap az erdőn 1988.
Top40 A TV1-en ment minden csütörtökön 17.30-kor (ismételték szombatonként a TV2/M2-n), aminek a műsora a MAHASZ slágerlistája alapján állt össze
Túrabakancs 1996. Turisztikai magazin Papp Endre vezetésével
TV Torna 1975. Bérczi József és Müller Kati családja az egész országot megtornáztatta esténként
Uborka 1991. december 31. Politikai kabaré gumibábukkal. 2001 októberében egy rövid időre átköltözött a TV2-re Friss Uborka címmel
Új reflektor magazin 1989.
Unokáink sem fogják látni... 1980. január Ráday Mihály városvédő műsora. 2010-ig sugározták
Unser bildschirm Német nyelvű nemzetiségi magazin
Úton - Európa magazin 1994.
Útravaló 2011. április 14. Közlekedésbiztonsági magazin
Vasárnapi turmix 1991. Szolgáltató magazinműsor vasárnap délelőttönként
Vastyúk is talál szeget 1991. A L’art pour l’art Társulat televíziós szórakoztató műsora, 1991 és 1996 között futott. 1998-ban átköltözött a TV2-re
Vers mindenkinek 1983. Minden este egy-egy verset hallgathattunk meg, neves művészek előadásában
Virágzó Magyarország 2007.
Voga-Turnovszky Show
Welcome to Hungary 1990. Angol nyelvű gazdasági magazin (az 1990-es indulás után egy évvel magyar nyelven is jelentkezett). Az adások az USA-ban és Kanadában is bemutatásra kerültek. Műsorvezető: Váradi Júlia, Petrányi Judit, producer: Magonyi Zsolt Andreas.
Zenegér Huzella Péter műsora
Zsákbamacska 1993. Műsorvezető: Rózsa György

Animációs és bábfilmsorozatokSzerkesztés

Műsor címe Bemutató Megjegyzés
Égből pottyant mesék 1987.
Frakk, a macskák réme 1973. Író: Bálint Ágnes
Kéménymesék
Kérem a következőt! (Dr. Bubó)
Kíváncsi Fáncsi
Krisztofóró
Kukori és Kotkoda 1972. Író: Bálint Ágnes
Leo és Fred
Mazsola és Tádé 1967. Író: Bálint Ágnes
Mikrobi 1980.
Mirr-Murr, a kandúr
Misi Mókus kalandjai
Mi újság a Futrinka utcában? 1961. Író: Bálint Ágnes
Pumukli kalandjai 1994.
Süsü, a sárkány 1977. Rendező: Szabó Attila
Szekrénymesék
Szimat Szörény, a szupereb 1990.
Üzenet a jövőből - a Mézga család különös kalandjai 1969.
Zsebtévé 1971. A Magyar Televízió kisgyermekeknek szóló műsora

Saját készítésű sorozatokSzerkesztés

Műsor címe Bemutató Megjegyzés
Abigél 1976. Rendező: Zsurzs Éva
A fekete város 1971. Rendező: Zsurzs Éva
A névtelen vár 1978. Rendező: Zsurzs Éva
Angyalbőrben 1988. Rendező: Gát György, Szurdi Miklós
A Tenkes kapitánya 1964. Rendező: Fejér Tamás
Az Aranykesztyű lovagjai 1968. Rendező: Keleti Márton
Az öreg bánya titka 1973. Rendező: Fejér Tamás
Bors 1968. Rendező: Herskó János, Palásthy György, Markos Miklós, Szabó István, Simó Sándor, Sándor Pál, Fazekas Lajos
Egy óra múlva itt vagyok... 1971. Rendező: Wiedermann Károly
Életképek 2004. Rendező: Horváth Ádám
Évmilliók emlékei 1986. Juhász Árpád földtörténeti sorozata
Família Kft. 1991. Szituációs komédia. Rendező: Szurdi Miklós
Gyalogbéka 1982. Rendező: Fejér Tamás
Kántor 1976. Rendező: Nemere László
Kisváros 1993. 195 részes tévésorozat. Rendező: Várkonyi Gábor, Fazekas Lajos, Balogh Zsolt, Pajer Róbert
Keménykalap és krumpliorr 1973. Rendező: Bácskai Lauró István
Linda 1984. Rendező: Gát György, Szurdi Miklós
On the Spot 2010. Dokumentumfilm-sorozat
Öregberény 1993. Rendező: Málnay Levente
Őrjárat az égen 1969. Rendező: Mihályfi Imre
Patika
Princ, a katona 1966. Rendező: Fejér Tamás
Privát kopó 1992 Bűnügyi tévésorozat. Rendező: Szurdi Miklós
Rózsa Sándor 1970. Rendező: Szinetár Miklós
Szomszédok 1987. Teleregény. Rendező: Horváth Ádám
Tüskevár 1967. Rendező: Fejér Tamás
Tűzvonalban 2007. Bűnügyi tévésorozat. 2010-ben átköltözött a Duna Televízióra. Rendező: Soós Péter, Pajer Róbert, Fésős András
Utánam, srácok! 1975. Rendező: Fejér Tamás

A Magyar Televízió által készített filmekSzerkesztés

  • A 78-as körzet
  • A közös kutya
  • A világ legrosszabb gyereke
  • Fagylalt tölcsér nélkül
  • Illetlenek
  • Indul a bakterház
  • Kipp és Kopp
  • Legyél te is Bonca
  • Linda mesél
  • Öcsi a sztár
  • Szálka hal nélkül
  • Telefonpapa
  • Tessék engem elrabolni
  • Tűrhető Lajos

A Magyar Televízió székhelyeiSzerkesztés

Az újragondolt TőzsdepalotaSzerkesztés

 
Az egykori székház légi fotója

A Magyar Televízió korábbi központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt. Az általa megálmodott, igen zegzugos épületet 1897 és 1907 között emelték. Mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől háromosztású lépcső vezet fel, mintegy két emelet magasságba. Az alagsorban volt a filmarchívum, a földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok működtek, míg fölsőbb emeleteken a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoztak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, volt két kihelyezett stúdió is. A Széchenyi-hegyen a adótorony mellett az Agancs utcai Hargita Stúdió, az átalakított műemlék óbudai zsinagógában pedig az V. stúdió működött. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV-székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai hídfőjénél lévő zsinagóga-stúdió pedig gyakorlatilag csak felvételi helyiség volt, 2010-ben az MTV elhagyta, és az EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezelésébe adta. A gyülekezet azóta felújította.

Az új székház ÓbudánSzerkesztés

Az új gyártóbázis létrehozása mellett már több érv is szólt: egyrészt az épületet nem televízió működéséhez alakították ki, nem volt alkalmas műsorgyártásra, „nem felelt meg a 21. századi televíziózás szakmai és műszaki követelményeinek, valamint az intézmény hatékony működéséhez elengedhetetlenné vált a modern infrastruktúra megteremtése”. Ezért döntött egy modern gyártóbázis létrehozása mellett a Magyar Televízió vezetősége. Az új épületkomplexum építése 2007 nyarán kezdődött meg a televízió óbudai kirendeltségén, majd 2009 első félévében került sor a televízió költöztetésére. A hat hónapos költözés 2009. június 30-án fejeződött be, és ezzel az MTV közel 52 év után véglegesnek szánt helyére került.

A költözés lezárását a nézők szeme előtt végezték el: 2009. június 26-án este Az este című műsor, majd 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsdepalotából. Míg a búcsúzás perceit Az este – a műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől – a két meghívott vendéggel, Kertész Zsuzsával és Vitray Tamással zárta, addig a híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Kunigunda úti, új stúdiókomplexumba. A költözés utolsó mozzanataként 2009. július 24-én az adáslebonyolító rendszert is áttelepítették az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.[24]

2009. július 23-án a Szabadság téren a Magyar Televízió dolgozói és korábbi munkatársai elbúcsúztak a televízió épületétől. 2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait az ingatlan tulajdonosának, Michael Tippinnek.

A Magyar Televízió stúdióiSzerkesztés

 
A televízió dolgozói 2009. július 23 -án a Szabadság téren

A Szabadság tér egykori stúdióiSzerkesztés

  • 1-es: Ugyancsak alkalmas volt tévéjátékok gyártására, ahogy pl. a Vers mindenkinek felvételei is itt készültek, de amit sokan nem tudnak még az MTV-s újkori kollégák közül sem (úgy látom), hogy itt készültek szó szerint Imruska, azaz Antal Imre [lásd itt: Antal Imre (műsorvezető)] főszereplésével, de élő közönséggel (nem is feltétlenül statiszták!) a felvételről adásba kerülő (vágott, de egy-egy felkonf' azért jellemzően egyben készült el, ha nem is elsőre Đ) mai napig közismert Szeszélyes évszakok című évtizedes széria [lásd még itt: Szeszélyes évszakok]. A 2000-es évek közepén a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét.
  • 2-es: Ebből a stúdióból adták - szintén kivételesen, ill rendszeresen: élő egyenesben - az Ablak című műsort ,[25] ahol egyebek közt "felnőtt" a tévés újságírás akkori újdonsült 'fenegyereke' is: Déri János, de az ország itt ismerhette meg a valóban bájos, közvetlen, őszinte és mindig higgadt, és a szó legnemesebb értelmében véve: bölcs "Bálint-gazdát" is [lásd itt: Bálint György (kertészmérnök)]. Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítottak. (Így gyakorlatilag a volt 2-es stúdió lett a 3-as.)
  • 3-as: A költözésig innen adták élőben a Híradót; valamint - legalább 1989-ig - az A Hét (hírműsor) című műsort, de innen ment élő adásba pl. a Kapcsoltam is. Itt emlékezzünk meg egyebek között Csapláros Béláról [26] és Román Attiláról ,[27] akik műszaki vezetőkként - a többiekkel együtt - azért ha nem is a fél, de az egész életüket és a lelküket adták azért, hogy minden és mindig működjön, hiszen ennyi élő adás csak az I. program vezérlőjéből (a felette lévő szint volt egyébként) és később a a II. program indulása után ment csak ki, máshonnan ez nem volt jellemző. Kivétel a 4. stúdió, amely nem utolsó sorban a Nemzetközi Karmesterversenyek élő adásainak adott helyet.
  • 4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon volt található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdióként. Nagy drámai, színpadival egyenértékű tévéjáték-alkotások készültek itt: pl. Váradi Hédi halálos betegen felvett utolsó szerepe (Én most énekelek) és a vele készült portréműsor is (1985). És készültek e helyt' különös alkotások is: pl. az akkor még bluebox kulcstechnikára épült, nem túl sikeres - de legalább nem is túl jó hangulatban forgatott 8-) - ún. "Televíziós mesék.." című, ma inkább Phantasy-ként emlegethető "valami" hosszadalmas műsorszámai. De Hofi műsorainak egyes tévéváltozatai közül is "sokat" vettek fel itt Horváth Ádámék, és gyakorlatilag az összes belsős zenei/gála jellegű műsor is javarészt itt készült. Ezekre, na jó, ha nem is kibérelt helye volt, de elsősorban mégis Csenterics Ági [lásd itt: Csenterics Ágnes] rendezőnő kapta meg a stúdiót , amelyért elég éles verseny volt, nem véletlenül: pl. az Egy Fényes est (1982), vagy az akkor Bécsből fél lábbal már inkább 'hazadisszidált' 8-) Németh Sándor [lásd itt: Németh Sándor (színművész)] nagyszabású, és elismert, porté jellegű operettműsora [melyet ehhez képest, megdöbbenésemre, sem Ági, sem Sándor wiki-s oldalain forrásként senki sem említ...]. Emlékezzünk meg egyebek között itt is a műszaki vezető Róna Gyuriról ,[28] aki ugyancsak sok más kedves és kiváló szakember kollégájával akár heti 7x24 órában ügyelt arra, hogy minden rendben legyen.
  • 5-ös: az említett zsinagógában berendezett stúdió volt.
  • 6-os: az 1980-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még az 1990-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. Néhány éve szétszedték, majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön. A költözéssel ez is megszűnt.
  • 7-es: kis utómunka stúdió volt. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.

Az új székház stúdióiSzerkesztés

Az MTV 2009 júliusában végleg átköltözött a Tőzsdepalotából Óbudára, Kaszásdűlőre, a Bojtár utca és a Kunigunda útja sarkán 1987-1988 között épült telephelyre.

Az óbudai székházban hat új stúdiót alakítottak ki, azóta üzemszerűen öt működik.

  • 1-es: A vezérlőnek (technikai helyiségének) még nincsenek berendezései, ezért a műsorokat az udvaron álló közvetítőkocsival rögzítik.
  • 2-es: Ide költözött be indulásakor az RTL Klub egy időre. Jelenleg az M4 Sport stúdiójaként szolgál, HD digitális technikával.
  • 3-as: Az utolsó SD stúdió volt, amelyek 2018-ban átépítettek HD-vá, leginkább a Család-barát c. napi magazinműsor otthonaként ismert.
  • 4-es: Az MTVA hírstúdiója. Kiépítése 2010 tavaszára fejeződött be. Az M1 hírtévé 250 négyzetméteres, többfunkciós hírstúdiójának ad otthont. Ennek arculatát neves, korábban a BBC-nek és a CNN-nek is dolgozó nemzetközi tervezők alkották meg az MTVA-val egyeztetve.
  • 5-ös: Az MTVA HD digitális technikával felszerelt, virtuális (BlueBox) stúdiója.
  • 6-os: Tartalék vezérlő több stúdióhoz (HD).

Regionális stúdiókSzerkesztés

Az MTV-nek az ország öt régiójában volt körzeti stúdiója. Ezekből regionális adásokat sugároztak és riportokat készítettek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldték a Híradónak. Ezek a stúdiók megszűntek. A Révfülöpi „szabadtéri stúdió” nyaranta üzemel.

2011-ben az MTVA drasztikusan leépítette a stúdiók létszámát, valamint megszüntette a műsoraikat, amit a rendkívül gazdaságtalan körülményekkel indokolt. Helyettük a Helyi Televíziók Országos Egyesületével kötöttek szerződést, hogy vidéki tudósításokat biztosítsanak.[29]

A stúdiókban gyártott műsorokSzerkesztés

1054 Budapest, Szabadság tér 17.

  • 1 -es: Innen közvetítették a Kultúrház című műsort, illetve a kettes program számos adását.
  • 2-es: Az Ablak c. műsor, illetve egyéb, politikai témájú műsorok is készültek. A Híradó is beköltözött ide, amelyet a hármas stúdióból irányítottak.
  • 3-as: Az Esti egyenleg, a Szabadság tér, valamint Telesportot sugározták innen.
  • 4-es: Az első 20 évben szórakoztató és zenei műsorok, tévéjátékok gyártására, illetve élő egyenes adások közvetítésére pl Nemzetközi Karmesterverseny [főrendezője volt Apró Attila [30]) használták. A 2000-es években Az Este című élő egyenes adásoknak adott helyet [lásd még: Baló György ].
  • 5-ös: Oktatási műsorok (versenyhelyszín)[31]
  • 6-os: A Hét c. műsor otthona volt, de a Híradónak is helyet adott.
  • 7-es: A Rendőrségi híreket, illetve Gazdatévét láthatták innen a nézők.

1037 Budapest, Kunigunda útja 64.

  • 1-es: Bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jának első három szériáját itt készítették. A kereskedelmi televíziók indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire. Rengeteg műsor készült itt, többek között a Csináljuk a fesztivált, a Friderikuszt, valamint A Dalt, illetve a TV fiatal tehetségeket felfedező műsorát, a P@dtársat keresünk c. műsor döntőjét, valamint a DTK - D. Tóth Kriszta Showt készítették, illetve készítik itt.
  • 2-es: Régen itt készült a TV ügyvédje, az MM - A megoldások magazinja valamint a Szólás szabadsága. Jelenleg az M4 bázisa.
  • 3-as: Itt készült a Sztársáv c. műsor. Jelenleg a Család-barát című műsor készül itt.
  • 4-es: Itt hírműsorokat gyártanak. Az MTVA stúdióból sugárzott hírműsorai innen kerülnek adásba.
  • 5-ös: Korábban a Szempont című műsor itt készült, jelenleg ez - többek között - a Kárpát Expressznek és a Telesport számos közvetítésének, valamint a határon túli műsoroknak, a Hetedhét gyerekhíradónak, illetve a Kékfénynek helyet adó BlueBox stúdió.

A Magyar Televízió logójaSzerkesztés

  • Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy fehér (fehér háttérben fekete) karika, mögötte középen egy függőleges fehér vonallal, mellette M1 felirattal. A kettes csatorna logója M2 felirattal és két pink függőleges vonallal rendelkezik, éjjeli váltótársánál, az M2 Petőfi TV-nek az M2 alatt megjelenik a "PETŐFI" felirat és világoszöld vonalak vannak, amely az M2 korábbi logója volt. Az M3 esetében három türkiz, míg az M4 esetén négy megdőlt vörös vonal látható a logóban. Az M5 öt vízszintes sárga vonallal rendelkezik.
  • 2015. március 15-ig HD-ben készített műsorok alatt és a nagy felbontású változaton az M1/M2 felirat alatt a HD szó is megjelent: először szürke téglalapban, majd 2012 októberétől szürke betűszínnel a csatorna neve mellett, háttér nélkül.
  • 2015 február eleje óta egyik csatorna sem jelenít meg HD logót a képernyőn, noha a nagy felbontású adás nem szűnt meg.

Az ÉLŐ felirat a magas felbontáshoz hasonlóan egy kisebb téglalapban jelent meg, a csatornaazonosító fő színével megegyezően. Az M1 esetében sötétvörös, az M2-nél pink, az M2 Petőfi TV esetében világoszöld alapon.

2015. május 27. óta az MTVA összes adójának csatornaazonosítója „kifehéredett”, így az ÉLŐ, az ISM. és ARCHÍV felirat is szürkévé vált az összes adó esetében.

1998 és 2012 között ünnepi alkalmakkor ünnepi logót is készített a Magyar Televízió, évente 6 alkalommal (március 15., húsvét, augusztus 20., október 23., karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-jei hosszú hétvégén (április 28–május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek: „50 éve M1”, illetve „50 éve M2” (bár az még csak 36 éves volt), az 50 éves M1 logót 2007 végéig használták az MTV által gyártott archív műsorok sugárzásnál (év vége felé már leginkább csak az akkor ismételt Kisváros sorozatnál volt látható). Az egyesített MTVA csatornái csak a csatornaarculatban (reklám-, ajánló identek stb.) utalnak a mindenkori ünnepnapra.

2012. július 27-én, a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója alkalmából kapott az egész közmédia – az MTVA, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Televízió (MTV), a Duna TV és a Magyar Rádió – egységes, új arculatot. Az arculat alapmotívumait a tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszere adja, melynél mindegyik alapja a kör.[32]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Megszűnt a Magyar Televízió. Origo.hu, 2015. július 1. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
  2. A Kab-hegyi televízióadó, fszek.hu
  3. Az MTV kísérleti adása vége 1954 – YouTube. youtube.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  4. Az MTV kísérleti adása 1954 Hajnóczy Lívia – YouTube. youtube.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  5. MTV Arcképcsarnok. Operatőrök listája. mtv.hu, 2012. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  6. MTV Arcképcsarnok. Operatőrök. mtv.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)[halott link]
  7. Máté Darvas. IMDb. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  8. A Magyar Televízió története. Magyarország a XX. században. MEK. (Hozzáférés: 2020. december 20.)
  9. hetek.hu: Az állam szócsöve
  10. 25 éves a Teletext
  11. A történeti összefoglaló Torday Alíz: Riport Kerpel Róberttel, az MTV első műszaki igazgatójával alapján készült. TTT könyvek RTV Bp., 1982
  12. Az MTV műszaki állapota 2004.04
  13. 1996.03.13. szerda 7. oldal Heves Megyei Népújság
  14. Sztereóban az m1”, MNO.hu, 2000. június 5.. [2018. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. május 20.) (hu nyelvű) 
  15. Holnap búcsút int az SD-nek a közmédia. HWSW. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  16. Molnár, György. 70 év a Sándor utcában. 1928–1998. (A magyar rádiózás hőskora). Budapest: Ajtósi Dürer Kiadó Bt., 120. o. (1998). ISBN 9638314192 
  17. Az MTV műszaki állapota 2004.04 (YouTube)
  18. Horváth Pál: A Budapest O1 adó lekapcsolása. Antenna Hungária, 2011. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  19. MTV Archívum.Telerecorder. tvarchivum.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)
  20. NEMZETI SZÍNHÁZ - Az ügynök halála. mixed.doubles.tripod.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.) A közvetítést Zsurzs Éva vezette, rendezte: Marton Endre
  21. Az Ügynök halála máig leghíresebb előadásában ki játszotta az ügynök fivérét?. kvizklub.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 13.)[halott link]
  22. 10 emlékezetes tévéműsor
  23. Kapcsoltam - index.hu
  24. Népszabadság 2009. július 25., LXVII. év.f., 173/1. szám
  25. Fájl:Az MTV Ablak című műsorának stúdiója, Kalmár András operatőr. Fortepan 56413.jpg” (hu nyelven). Wikipédia.  
  26. Béla Csapláros (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  27. Attila Román (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  28. Róna György (hu-HU nyelven). www.babiczky.hu. (Hozzáférés: 2019. június 11.)[halott link]
  29. A közszolgálatba a vidéki stúdiók már nem tartoznak bele. Népszabadság, 2011. december 9.
  30. Apró Attila - Wikiwand. www.wikiwand.com. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  31. http://hg.hu/cikkek/varos/10120-ujra-zsinagoga-az-obudai-zsinagoga Fizikaverseny a zsinagógában
  32. Új arculattal jelentkezik a közmédia. [2012. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  1. TV Socialism by Anikó Imre, dukeupress.wordpress.com