Horváth Ádám (rendező)

	Horváth Ádám
Született	1930. június 4.; Budapest
Elhunyt	2019. június 19. (89 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Csűrös Karola (1966–2019)
Szülei	Sárközi Márta; Horváth Zoltán
Foglalkozása	televíziós rendező; egyetemi oktató;
Iskolái	Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia (1948–1949); Színház- és Filmművészeti Főiskola (1961–1965);
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1970); Magyarország Érdemes Művésze díj (1978); Erkel Ferenc-díj (1985); SZOT-díj (1988); Magyarország Kiváló Művésze díj (1990); a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2002); Kossuth-díj (2007);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-77)
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Horváth Ádám (egyértelműsítő lap).

Horváth Ádám (Budapest, 1930. június 4. – Budapest, 2019. június 19.) Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas magyar tévérendező, egyetemi tanár, a Gaudiopolisban kikiáltott Gyermekköztársaság első kultuszminisztere, érdemes és kiváló művész, a Magyar Televízió örökös tagja.

Műfajteremtő, a magyar televíziózás történetének meghatározó művésze. A tévéjátékoktól a hangversenyek képernyőre viteléig szinte minden televíziós műfaj kialakításában úttörő szerepet vállalt. Emlékezetes élő közvetítések, mint például Nagy Imre és mártírtársai temetésének vezető rendezője is volt.

A magyar televíziózás érdekében – az egyéni, művészi, alkotó munkát háttérbe szorítva – többször vállalt vezető funkciót. Jelentős szerepe volt a televíziós oktatás kialakításában, szakemberek kinevelésében is.

Életpályája

Agrobiológusnak készült, 1948–49-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt. 1952–1956 között a Honvéd Művészegyüttes énekkari tagja és karvezetője volt. 1957-ben külsősként került az induló televízióhoz Apáthi Imre asszisztenseként. 1958-ban lett a Magyar Televízió munkatársa, 1959-től már rendezőként tevékenykedett. 1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, Máriássy Félix tanítványaként 1965-ben diplomázott. 1966-ban a BBC Training Cours hallgatója, 1968-ban Rómában a RAI ösztöndíjasa volt. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezőjeként dolgozott. 1994–95-ben a köztévé elnöke volt.

A főiskolán 1968-tól kezdve tanított. 1983-tól egyetemi tanár, 1994–2002 között rektorhelyettes, 2005-től professor emeritus volt.

Utolsó éveiben tüdőrákkal küzdött.^[3] 2019. június 19-én hunyt el Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.^[4]

2019. július 16-án vettek végső búcsút tőle a Farkasréti temetőben. A szertartáson beszédet mondott Nemcsák Károly, Naszlady Éva valamint Bárdos András, Gáti Oszkár egy verset szavalt.^[5]^[6]

2020. november 20-án emléktáblát avattak korábbi lakhelyének falán, a Budapest Szent István park 19. szám alatt.^[7]

Családja

Szülei Horváth Zoltán és Molnár Márta;^{[Mj. 1]} nevelőapja Sárközi György volt. Nővére Horváth Eszter (1927–1996, házastársi neve Lukin Eszter^{[Mj. 2]}). Féltestvére Sárközi Mátyás (1937–) Londonban élő író. Nagyapja a világhírű író, Molnár Ferenc. 1966-ban házasságot kötött Csűrös Karola színésznővel, aki a második felesége lett. Két gyermeke az első házasságából született: Péter (1955–2001) és Veronika (1959). A második világháború után, öccsével együtt a Sztehlo Gábor által alapított Gaudiopolisba (Örömváros) került. A „Gyermekköztársaság” kikiáltásakor kultuszminiszteri tárcát kapott a Keveházi László által vezetett kormányban.

1968-tól feleségével a budapesti Szent István park egyik lakásában élt.^[8]^[9]

Válogatás rendezéseiből

Tévéjátékok

Murray Schisgal: A gépírók (1967)
Csurka István: A ló is ember (1968)
Rónay György: Éjszakai vendég (1968)
Bencsik Imre: Az írnok kálváriája (1968)
Kolozsvári Grandpierre Emil: Kolozsvári est - mai módra (1969)
Fejes Endre: Élő Klára (1970)
Stoppard: Szabad, mint a madár (1971)
Heltai Jenő: Kiskirályok (1972)
Henkel: Csőmázolók (1974)
Görgey Gábor: Nem lőnek, csak fúj a szél (1975)
Molnár Ferenc: Valaki (1976)
Molnár Ferenc: A farkas (1981)
Fényes Szabolcs-Feydeau-Szenes Iván: Osztrigás Mici (1983)
Márai Sándor: Az alibi (1993)
Sorozatok
- Petőfi (1977)
- Mire megvénülünk (1979)
- Nemeskürty István: Széchenyi napjai (1985)
- Szomszédok (1987–1999)
- Életképek (2004–2009)

Portréműsorok, összeállítások

Székely Mihály (1963)
Heltai-est (1966)
Kun Zsuzsa (1967)
Orosz Adél - Róna Viktor (1967)
Hunyady-est (1968)
A mesterdalnokok Simándy József (1969)
Budapesti állatkert - Molnár Ferenc-est (1970)
Egy óra - három arc. Darvas Lili (1972)
Markó Iván (1975)
Dózsa Imre (1980)
Rácz Aladár (1986)
Seregi László (1989)
In memoriam dr. Kulka Frigyes (1989)
Isaac Stern végre Budapesten (1991)

Zenés műsorok, tévéjátékok

Kodály Zoltán: Háry János (1962)
ifj. Johann Strauss: Denevér (1965)
Donizetti: A csengő (1966)
Kodály Zoltán: Budavári Te Deum
Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970)
Hidas Frigyes-Seregi László: A cédrus (1977)
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1977)
Verdi: Rigoletto (1987)

Sorozatok

Zenélő órák (1964–1967)
Budapesti Zenei Hetek Beethoven sorozata (1964-1969)
Bach: Brandenburgi versenyek (1996)

Kabarék, szórakoztató műsorok

Szilveszter (1963, 1965), 1970, 1993

Hofi Géza műsorok

Rózsa Sándor paródia (1971)

Még mindig aktuális (1976)

Kutatjuk a közvéleményt (1977)

Építem a csatornámat (1980)

Temetném a munkát (1984)

A szomjas magyar - koncert alkoholisták javára (1985)

Szilveszter 1991

Nevetni kell ennyi az egész (1994)

Himnusz

1983 nyarán a Hősök terén új tévéfelvétel készült. A 200 tagú kórust és a rádiózenekart Ferencsik János vezényelte.

Ablak

1981-től az Ablak című heti közéleti szolgáltató műsort rendezte.

Elismerései

Balázs Béla-díj (1970)
Érdemes művész (1978)
Erkel Ferenc-díj (1985)
SZOT-díj (1988)
Kiváló művész (1990)
TV kritikusok életmű-díja (1990)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
A XIII. kerület díszpolgára (2002)
a Magyar Televízió Örökös Tagja (2004)
Kossuth-díj (2007)
Többszörös MTV nívó díjas
Szocialista Kultúráért
Kiváló munkáért

Nemzetközi díjak

1971-Sorrento: Ezüst szirén-díj: Bartók Béla: A fából faragott királyfi
1977-Prága: A zenés drámai művek legjobb tévéváltozatáért járó díj: Hidas Frigyes–Seregi László: Csontváry (balettfilm)

Megjegyzések

↑ Sárközi Márta néven közismert
↑ Lukin László felesége

Hivatkozások

↑ Elhunyt Horváth Ádám rendező
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm
↑ Dávid, Kovács: Rák okozta Horváth Ádám halálát (magyar nyelven). index.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
↑ Horváth Ádám utolsó napjairól beszélt Csűrös Karola (Hvg.hu, 2019-06-21)
↑ Origo: Eltemették Horváth Ádám rendezőt (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
↑ Mira, Lengyel-Szabó Péter, Marjanovic: Mindent neked köszönhetünk, Horváth Ádám (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 16. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
↑ Emléktábla Horváth Ádám díszpolgárunknak (hu-HU nyelven). Budapest13, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
↑ Elhunyt Horváth Ádám (hu-HU nyelven). Budapest13, 2019. június 20. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
↑ Nincs jól Csűrös Karola! (magyar nyelven). Blikk.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. június 29.)

Források

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó (1981) ISBN 963091832 3
Tévékönyv 1985

További információk

Televíziós Művészek Társasága
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
A magyar televíziózás műfajai
Molnár Ferencről
Európai utas: Sárközi Márta
Interaktív Filmkatalógus
Emlékezés Sztehlo Gáborra és a Gaudiopolisra
168 óra: A Gaudiopolisról^{[halott link]}

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[8] Sárközi Márta néven közismert

[9] Lukin László felesége

[61af380b6cc56cb197e9c3cf2ed01fc7aee39079-1] Elhunyt Horváth Ádám rendező

[a8ecfefe0958cc73e26052cf5168fbbb59f798c8-2] ttp://www.bessenyei.hu/farkasret/kulonoldal.htm

[3] Dávid, Kovács: Rák okozta Horváth Ádám halálát (magyar nyelven). index.hu, 2019. június 21. (Hozzáférés: 2019. június 21.)

[4] Horváth Ádám utolsó napjairól beszélt Csűrös Karola (Hvg.hu, 2019-06-21)

[5] Origo: Eltemették Horváth Ádám rendezőt (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. július 16.)

[6] Mira, Lengyel-Szabó Péter, Marjanovic: Mindent neked köszönhetünk, Horváth Ádám (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 16. (Hozzáférés: 2019. július 16.)

[7] Emléktábla Horváth Ádám díszpolgárunknak (hu-HU nyelven). Budapest13, 2020. november 21. (Hozzáférés: 2020. november 27.)

[10] Elhunyt Horváth Ádám (hu-HU nyelven). Budapest13, 2019. június 20. (Hozzáférés: 2019. június 29.)

[11] Nincs jól Csűrös Karola! (magyar nyelven). Blikk.hu, 2016. szeptember 23. (Hozzáférés: 2019. június 29.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[Mj. 1]

[Mj. 2]

[8]

[9]

Horváth Ádám
Született	1930. június 4. Budapest
Elhunyt	2019. június 19. (89 évesen)^[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Csűrös Karola (1966–2019)
Szülei	Sárközi Márta Horváth Zoltán
Foglalkozása	televíziós rendező egyetemi oktató
Iskolái	Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia (1948–1949) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1961–1965)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1970) Magyarország Érdemes Művésze díj (1978) Erkel Ferenc-díj (1985) SZOT-díj (1988) Magyarország Kiváló Művésze díj (1990) a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2002) Kossuth-díj (2007)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-10-77)^[2]

IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség