Sárközi György (költő)

(1899–1945) költő, író, lapszerkesztő, műfordító

Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22.Balf, 1945. március 8.)[4][5] magyar költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Sárközi György
1937-ben
1937-ben
Született 1899. január 22.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1945. március 8. (46 évesen)[1]
Balf
Állampolgársága magyar
Házastársa Sárközi Márta
Gyermekei Sárközi Mátyás
SzüleiSárközi Vilmos
Kovács Zsófia
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[3]
Írói pályafutása
Jellemző műfajok regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műve Angyalok harca (1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.
Emléktáblája Budapesten VII. ker., Erzsébet körút 7.

ÉleteSzerkesztés

Sárközi (1881-ig Vogel) Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia (1862–1945)[6] gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[7][8][9] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[10] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[11] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarta harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. 1933-ban feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc és Vészi Margit lányát.[12] 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[13] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[14] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg, Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (1937–) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

MűveiSzerkesztés

  • Angyalok harca. Versek; Athenaeum, Budapest, 1926
  • Váltott lélekkel. Versek; Athenaeum, Budapest, 1929
  • Mint oldott kéve. Történelmi regény, 1-3.; Pantheon, s.l., 1932
  • Szilveszter; Nagy K. és Társai, Debrecen, 1933 (Új írók)
  • Viola; Athenaeum, Budapest, 1935
  • Dózsa. Történelmi dráma; Kelet Népe, Budapest, 1939
  • Higgy a csodában. Versek; Athenaeum, Budapest, 1941
  • Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai; Sarló, Budapest, 1947
  • Sárközi György válogatott versei; vál., bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Budapest, 1954
  • Babaváros; ill. F. Györffy Anna; Ifjúsági, Budapest, 1955 (lengyelül, németül, oroszul is)
  • Sárközi György válogatott versei; vál., bev. Kalász Márton, jegyz. Szíjgyártó László; Móra, Budapest, 1959 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Ég és föld között. Sárközi György összegyűjtött versei és versfordításai; sajtó alá rend. Kőháti Zsolt, bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Budapest, 1976
  • Babits és Sárközi György. Levelek, tanulmányok; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola–Zrínyi Ny., Budapest, 1985 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
  • Sárközi György válogatott versei; vál., szerk., utószó Lator László; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993
  • Sárközi György összegyűjtött versei és versfordításai; szerk., utószó Palkó Gábor; Unikornis, Budapest, 1999 (A magyar költészet kincsestára)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  3. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69438, Sárközi György, 2018. szeptember 12.
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 163/1949. folyószáma alatt.
  5. Az elhalálozás dátuma, 1945. május 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P. k. III. 59353/1948/4. sz. végzése).
  6. Sárközi Vilmosné Kovács Zsófia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 1030/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
  7. Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
  8. HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  9. Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 101/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
  10. A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
  11. A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
  12. Sárközi György és Molnár Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 131/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
  13. Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  14. A Márciusi Front tíz esztendje

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sárközi György témában.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak