Máriássy Félix
Máriássy Félix (Márkusfalva, 1919. június 3.[4] – Budapest, 1975. január 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró.
| Máriássy Félix | |
| Született | 1919. június 3.[1][2][3] Márkusfalva |
| Elhunyt | 1975. január 26. (55 évesen)[1][3] Szőny |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Máriássy Judit |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-6-88) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máriássy Félix témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésHúszévesen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyvíróként is működött a kor neves filmrendezői mellett (Hamza D. Ákos, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla). A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Filmgyártó Rt. (MAFIRT) számára dokumentumfilmeket készített. Első nagy játékfilmjét, a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették.
Forgatókönyveit általában a felesége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága (1950) és a Teljes gőzzel (1951). 1954-ben készítette el a Rokonokat Móricz Zsigmond regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a Budapesti tavasz (1955) a felszabadulás idején játszódik, Gordon Zsuzsa és Gábor Miklós főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a Budapesti tizenkettő közé.
Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például: Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem. Új hangvételű filmeket készített az 1960-as évek második felétől: Fügefalevél, Imposztorok.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól. Utolsó munkájaként 1974-ben Luttor Mara Jelbeszéd c. filmjének volt a művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia: Máriássy Ferenc operatőr.
Filmjei
szerkesztésJátékfilmek
szerkesztés- 1949 – Szabóné
- 1950 – Kis Katalin házassága
- 1951 – Teljes gőzzel
- 1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)
- 1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)
- 1955 – Egy pikoló világos
- 1957 – Külvárosi legenda
- 1958 – Csempészek
- 1958 – Álmatlan évek
- 1959 – Fapados szerelem
- 1960 – Hosszú az út hazáig
- 1960 – Próbaút
- 1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)
- 1964 – Karambol
- 1966 – Fügefalevél
- 1967 – Kötelék
- 1968 – Imposztorok
Tévéfilmek
szerkesztés- 1963 – Ezer év (Karinthy Ferenc színművéből)
- 1970 – Angyal a karddal
- 1971 – Áradat
Dokumentumfilmek
szerkesztés- Arccal a vasút felé
- A magyar proletárdiktatúra, (1919)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Kossuth-díj (1956)
- Érdemes művész (1969)
- SZOT-díj (1971)
Irodalom
szerkesztés- Utolsó interjú Máriássy Félix-szel. (Lityeraturnaja Gazeta, 1975. febr. 19.)
- Thurzó Gábor: Jegyzetek egy Máriássy-vallomáshoz (Kritika, 1975. 4. sz.)
- Nemeskürty István: Máriássy Félix élő emléke (Élet és Irod., 1975. 5. sz.)
- Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix Egy félbeszakadt művészi pálya (Filmkultúra, 1975. 4. sz.)
- Gábor Pál: Máriássy Félix (Filmvilág, 1975. 4. sz.)
- Lázár István; Ha akkor M… (Filmvilág, 1975. 4. sz).
- Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere. Rendezőportrék: Máriássy Félix (Filmtett, 2004. április.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мариашши Феликс, 2017. február 25.
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A Magyar életrajzi lexikonban 1915. június 3. szerepel születési dátumaként.
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben Budapest 1983 ISBN 963-01-4698-3
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Csomós Éva: Máriássy Félix filmrendező. szeretlekmagyarorszag.hu, 2011. június 3. [2012. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 4.)
