Főmenü megnyitása

Máriássy Félix

magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró

Máriássy Félix (Márkusfalva, 1919. június 3.[1]Budapest, 1975. január 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró.

Máriássy Félix
Született 1919. június 3.
Márkusfalva
Elhunyt 1975. január 26. (55 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Máriássy Judit forgatókönyvíró, újságíró
Foglalkozása filmrendező
Kitüntetései Kossuth-díj (1956)
Sírhely Farkasréti temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Máriássy Félix témájú médiaállományokat.
Máriássy Félix és fia, Máriássy Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-6-88. Kiss Sándor alkotása.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Húszévesen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyvíróként is működött a kor neves filmrendezői mellett (Hamza D. Ákos, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla). A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Filmgyártó Rt. (MAFIRT) számára dokumentumfilmeket készített. Első nagy játékfilmjét, a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették.

Forgatókönyveit általában a felesége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága (1950) és a Teljes gőzzel (1951). 1954-ben készítette el a Rokonok-at Móricz Zsigmond regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a Budapesti tavasz a felszabadulás idején játszódik, Gordon Zsuzsa és Gábor Miklós főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a Budapesti tizenkettő közé.

Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például:Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem. Új hangvételű filmeket készített az 1960-as évek második felétől: Fügefalevél, Imposztorok.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól. Utolsó munkájaként 1974-ben Luttor Mária Jelbeszéd c. filmjének volt a művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia: Máriássy Ferenc operatőr.

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

  • 1949 – Szabóné
  • 1950 – Kis Katalin házassága
  • 1951 – Teljes gőzzel
  • 1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)
  • 1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)
  • 1955 – Egy pikoló világos
  • 1957 – Külvárosi legenda
  • 1958 – Csempészek
  • 1958 – Álmatlan évek
  • 1959 – Fapados szerelem
  • 1960 – Hosszú az út hazáig
  • 1960 – Próbaút
  • 1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)
  • 1964 – Karambol
  • 1966 – Fügefalevél
  • 1967 – Kötelék
  • 1968 – Imposztorok

TévéfilmekSzerkesztés

DokumentumfilmekSzerkesztés

  • Arccal a vasút felé
  • A magyar proletárdiktatúra, (1919)

DíjaiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Utolsó interjú Máriássy Félix-szel. (Lityeraturnaja Gazeta, 1975. febr. 19.)
  • Thurzó Gábor: Jegyzetek egy Máriássy-vallomáshoz (Kritika, 1975. 4. sz.)
  • Nemeskürty István: Máriássy Félix élő emléke (Élet és Irod., 1975. 5. sz.)
  • Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix Egy félbeszakadt művészi pálya (Filmkultúra, 1975. 4. sz.)
  • Gábor Pál: Máriássy Félix (Filmvilág, 1975. 4. sz.)
  • Lázár István; Ha akkor M… (Filmvilág, 1975. 4. sz).
  • Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere. Rendezőportrék: Máriássy Félix (Filmtett, 2004. április.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar életrajzi lexikonban 1915. június 3. szerepel születési dátumaként.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés