Máriássy Félix

(1919-1975) magyar filmrendező, vágó, forgatókönyvíró

Máriássy Félix (Márkusfalva, 1919. június 3.[4]Budapest, 1975. január 26.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró.

Máriássy Félix
Született 1919. június 3.[1][2][3]
Márkusfalva
Elhunyt 1975. január 26. (55 évesen)[1][3]
Szőny
Állampolgársága magyar
Házastársa Máriássy Judit
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (26/1-6-88)

A Wikimédia Commons tartalmaz Máriássy Félix témájú médiaállományokat.
Máriássy Félix és fia, Máriássy Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 26/1-6-88. Kiss Sándor alkotása.

ÉletpályájaSzerkesztés

Húszévesen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyvíróként is működött a kor neves filmrendezői mellett (Hamza D. Ákos, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla). A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Filmgyártó Rt. (MAFIRT) számára dokumentumfilmeket készített. Első nagy játékfilmjét, a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették.

Forgatókönyveit általában a felesége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága (1950) és a Teljes gőzzel (1951). 1954-ben készítette el a Rokonokat Móricz Zsigmond regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a Budapesti tavasz (1955) a felszabadulás idején játszódik, Gordon Zsuzsa és Gábor Miklós főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a Budapesti tizenkettő közé.

Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például: Külvárosi legenda, Álmatlan évek, Fapados szerelem. Új hangvételű filmeket készített az 1960-as évek második felétől: Fügefalevél, Imposztorok.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948-tól. Utolsó munkájaként 1974-ben Luttor Mara Jelbeszéd c. filmjének volt a művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia: Máriássy Ferenc operatőr.

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

  • 1949 – Szabóné
  • 1950 – Kis Katalin házassága
  • 1951 – Teljes gőzzel
  • 1954 – Rokonok (Móricz Zsigmond regénye)
  • 1955 – Budapesti tavasz (Karinthy Ferenc regénye)
  • 1955 – Egy pikoló világos
  • 1957 – Külvárosi legenda
  • 1958 – Csempészek
  • 1958 – Álmatlan évek
  • 1959 – Fapados szerelem
  • 1960 – Hosszú az út hazáig
  • 1960 – Próbaút
  • 1962 – Pirosbetűs hétköznapok (magyar-csehszlovák)
  • 1964 – Karambol
  • 1966 – Fügefalevél
  • 1967 – Kötelék
  • 1968 – Imposztorok

TévéfilmekSzerkesztés

DokumentumfilmekSzerkesztés

  • Arccal a vasút felé
  • A magyar proletárdiktatúra, (1919)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Utolsó interjú Máriássy Félix-szel. (Lityeraturnaja Gazeta, 1975. febr. 19.)
  • Thurzó Gábor: Jegyzetek egy Máriássy-vallomáshoz (Kritika, 1975. 4. sz.)
  • Nemeskürty István: Máriássy Félix élő emléke (Élet és Irod., 1975. 5. sz.)
  • Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix Egy félbeszakadt művészi pálya (Filmkultúra, 1975. 4. sz.)
  • Gábor Pál: Máriássy Félix (Filmvilág, 1975. 4. sz.)
  • Lázár István; Ha akkor M… (Filmvilág, 1975. 4. sz).
  • Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere. Rendezőportrék: Máriássy Félix (Filmtett, 2004. április.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мариашши Феликс, 2017. február 25.
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. A Magyar életrajzi lexikonban 1915. június 3. szerepel születési dátumaként.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés