Gaál Béla (rendező)

	Gaál Béla
Született	Goldstein Béla; 1893. január 2.; Dombrád
Elhunyt	1945. február 18. (52 évesen); dachaui koncentrációs tábor
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró; filmrendező; költő; színész;
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Béla témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gaál Béla (egyértelműsítő lap).

Gaál Béla, eredeti neve: Goldstein Béla,^[2] névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2.^[3] – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.)^[4] magyar színész, filmrendező.

Pályafutása

Gál Miksa (Goldstein Pinkász) kisvárdai születésű gazdálkodó és Groszmann Malvin fia. Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. 1913-ban a Vígszínház színiiskolájának növendéke volt, majd Szatmáron színészkedett, Győrben pedig rendezett. Az első világháború idején katonáskodott, utána színpadra lépett. 1919 márciusától októberéig a Zeneakadémia épületében megnyílt Madách Színház igazgatója lett. 1920 és 1922 között az Országos Színészegyesület színiiskolájában filmszínészetet tanított. 1927-től 1929-ig a Belvárosi Színház főrendezője volt.

1920-ban rendezett filmet először (Star filmgyár). A hangosfilm megjelenése után a legtöbbet foglalkoztatott filmrendezővé vált. Tehetségesen szolgálta ki mind a szórakoztatás, mind a hivatalos ideológia igényeit. Az örökzöld Meseautó is az ő alkotása. Az Országos Filmegyesület elnöke volt, majd saját filmiskolát nyitott.

A Budapesti Negyed szerint 1945 elején nyilasok ölték meg Budapesten.^[5] A Magyar Életrajzi Index szerint Budapesten halt meg 1945. január-februárja körül.^[6] Felesége Luczay Teréz volt, akit 1927. november 19-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.

Rendezései

A „Vörösbegy” című film plakátja 1920

Vörösbegy (1921)
Diadalmas élet (1923)
Csak nővel ne! (1924)
Rongyosok (1926)
A csodadoktor (1926, Major Dezsővel és Rátkai Mártonnal)
A csárdáskirálynő (1927, Hans Schwartz-cal)
Link és Flink (1927, szkeccs)
Csak egy kislány van a világon (1929)
Csókolj meg, édes! (1932)
Hacsek a korzón (1932, rövid)
Filléres gyors (1932)
Vica, a vadevezős (1933)
Mindent a nőért! (1933-34, Cziffra Gézával)
Rotschild leánya (1934)
Az új rokon (1934)
Meseautó (1934)
Helyet az öregeknek (1934)
A csúnya lány (1935)
Budai cukrászda (1935)
Címzett ismeretlen (1935)
Az új földesúr (1935)
Évforduló (1936)
Aranyember (1936)
Hotel Kikelet (1937)
Pesti mese (1937)
Mai lányok (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
Az ember néha téved (1937)
Érik a búzakalász (1938)
János vitéz (1938)

Rendezőasszisztens

Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
Ida regénye (1934, Renner Endrével)

Forgatókönyvíró

Diadalmas élet (1923, Zsoldos Andorral)
Csókolj meg, édes! (1932, Emőd Tamással, Harsányi Zsolttal és Vadnay Lászlóval)
Csak nővel ne! (1924)
Vica, a vadevezős (1933)
Budai cukrászda (1935, Zágon Istvánnal)
Az új földesúr (1935, Hunyady Sándorral)
Az aranyember (1936, Hevesi Sándorral)
Maga lesz a férjem (1937)

Filmszerepei

Ha majd béke lesz (1916, szkeccs)
Harrison és Barrison (1917)
Harrison és Barrison II. (1918)
Nick Winter négy új kalandja 1. rész Csavarszorítóban (1920) - Guth
Nick Winter négy új kalandja 2. rész Éjjeli madarak (1920) - Guth
Csókolj meg, édes! (1932) - filmrendező

Jegyzetek

↑ ^a ^b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87860/1902. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1194. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 40. sor
↑ Születési bejegyzése a dombrádi izraelita hitközség születési akv. 2/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 489/1949. folyószáma alatt. A bíróilag megállapított halálozási dátum 1944. december 15. A budapesti I-III. ker. járásbíróság P.K.I-III/54114/1949/4 számú végzése.
↑ Sándor Tibor: Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék. Budapesti Negyed, IX. évf. 1. sz. (2001) Hozzáférés: 2017. november 19.
↑ Magyar Életrajzi Index

Források

Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
Hangosfilm

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[acfbf4907f1d4ba9e5cff6a97ee6b927b8117a7b-1] a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)

[2] Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 87860/1902. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1194. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 12. oldal 40. sor

[3] Születési bejegyzése a dombrádi izraelita hitközség születési akv. 2/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)

[4] Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 489/1949. folyószáma alatt. A bíróilag megállapított halálozási dátum 1944. december 15. A budapesti I-III. ker. járásbíróság P.K.I-III/54114/1949/4 számú végzése.

[5] Sándor Tibor: Rózsadombi és Váczi utcai filmmesék. Budapesti Negyed, IX. évf. 1. sz. (2001) Hozzáférés: 2017. november 19.

[6] Magyar Életrajzi Index

[2]

[3]

[4]

[1]

[5]

[6]

Gaál Béla

Született	Goldstein Béla 1893. január 2.^[1] Dombrád
Elhunyt	1945. február 18. (52 évesen)^[1] dachaui koncentrációs tábor
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	forgatókönyvíró filmrendező költő színész

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség