Dombrád

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kisvárdai járásában.

Dombrád
Dombrádi táj
Dombrádi táj
Dombrád címere
Dombrád címere
Dombrád zászlaja
Dombrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás város
Polgármester Harsányi László (független)[1]
Irányítószám 4492
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség4015 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség76,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület51,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombrád (Magyarország)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″
Dombrád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Dombrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.

Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.

A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.

A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.

MegközelítéseSzerkesztés

A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.

Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–KótajBuj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.

TörténeteSzerkesztés

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.

A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.

A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.

1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Solymosi László (független)[4]
  • 1994–1998: Solymosi László (független)[5]
  • 1998–2002: Solymosi László (független)[6]
  • 2002–2006: Kozmáné Kasza Veronika (független)[7]
  • 2006–2010: Kozmáné Kasza Veronika (független)[8]
  • 2010–2014: Kozmáné Kasza Veronika (FideszKDNP)[9]
  • 2014–2019: (független)[10]
  • 2019-től: Harsányi László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Itt születtekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hortus Hungaricus Web Site. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  4. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Dombrád Helységnévtár

További információkSzerkesztés