Dombrád
Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Kisvárdai járásában.
Dombrád | |||
![]() | |||
Dombrád, Főtér (2022) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Kisvárdai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Harsányi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 4492 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3772 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 76,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 51,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″ | |||
Dombrád weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dombrád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése Szerkesztés
A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.
Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.
A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszakanyár, délkelet felől Pátroha, dél felől Gégény és Demecser, délnyugat felől Újdombrád és Beszterec, nyugat-délnyugat felől Tiszatelek, északnyugat felől pedig a Tisza túlsó, zempléni (bodrogközi) partján fekvő Cigánd.
A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.
Megközelítése Szerkesztés
A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.
Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.
Története Szerkesztés
Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.
A mai város elődje Dombrád és Óntelek 19. századi egyesüléséből alakult ki.
A 13. században a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta, majd a Kállayak, 1386-tól pedig az ónodi Cudarok kezén volt.
A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.
A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).
1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.
1988. december 31-ig hozzá tartozott Újdombrád község is.
1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]
A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Solymosi László (független)[4]
- 1994–1998: Solymosi László (független)[5]
- 1998–2002: Solymosi László (független)[6]
- 2002–2006: Kozmáné Kasza Veronika (független)[7]
- 2006–2010: Kozmáné Kasza Veronika (független)[8]
- 2010–2014: Kozmáné Kasza Veronika (Fidesz–KDNP)[9]
- 2014–2019: (független)[10]
- 2019-től: Harsányi László (független)[1]
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4070 | 4058 | 4015 | 3772 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei Szerkesztés
- Nyírvidéki Kisvasút
- A vasútállomáson kisvasúti járművekből összeállított „skanzen”
- Helytörténeti kiállítás
Itt születtek Szerkesztés
- Gaál Béla, eredeti neve Goldstein Béla, névváltozat: Gál (Dombrád, 1893. január 2. – Dachaui koncentrációs tábor, 1945. február 18.) színész, filmrendező.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Hortus Hungaricus Web Site. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Dombrád Helységnévtár