Kisvárda

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Kisvárda (németül: Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron.

Kisvárda
Kisvárda, főtér
Kisvárda, főtér
Kisvárda címere
Kisvárda címere
Kisvárda zászlaja
Kisvárda zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4600
Körzethívószám 45
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 084 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség459,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvárda (Magyarország)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″
Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kisvárda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvárda témájú médiaállományokat.

Földrajza és éghajlataSzerkesztés

Nyíregyházától 47 kilométerre északkeletre, az ukrán határtól 22 kilométerre délre terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.

Kisvárdát földrajzilag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

  • Legmagasabb pontjai:
    • Asszonyhegy - 139 m (Kisvárda és Pap között)
    • Farkas-hegy - 133 m (Kisvárdától északra)
    • Kunyhó-hegy - 123 m
    • Ördög-hegy - 123 m (Kisvárda és Jéke között)

Kisvárda éghajlatának sajátos vonása, hogy az Alföldön, mivel a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20–50 kilométerre helyezkedik el, ezért az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város területén mérhető hőmérséklet alakulására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25 °C-ot is elérheti.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

A város területén, nagyjából dél-északi irányban végighúzódik a 4-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Nyíregyháza és Záhony irányából is. Belterületét azonban a főút elkerüli, azon csak alsóbbrendű utak húzódnak keresztül. A környező települések közül Ajakkal és Fényeslitkével a főúttal többé-kevésbé párhuzamosan húzódó 4145-ös út, Dögével a 3832-es, Anarccsal és Vásárosnamény térségével a 4108-as, Pappal és Nyírlövővel a 4109-es, Jékével és Tornyospálcával a 4111-es utak kötik össze. Cigánd és Sátoraljaújhely felé a 381-es főút vezet innen, a 4149-es, a 4153-as, a 4154-es és a 4155-ös utak pedig lényegében a város belső útjai.

VasútSzerkesztés

A hazai vasútvonalak közül a várost a (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a központ déli részén Kisvárda vasútállomás, északi szélén pedig Kisvárda-Hármasút megállóhely. Korábban vezetett vasút a városból Baktalórántháza irányában is (Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal), de azt 1973-ban megszüntették. A vonalnak a kiinduló állomáson felül egy megállási pontja volt a városban, Kisvárdai szőlők megállóhely.

Nevének eredeteSzerkesztés

Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda és Warada írásmóddal fordult elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

TörténeteSzerkesztés

 
A kisvárdai vár ma színházként funkcionál
 
Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába került, amelynek egyik ágának névadójává vált. Már ebben az időben is jelentős volt a település gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartottak heti vásárokat.

A város tulajdonosa, a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a 15. században megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ben Várday Pelbárt kapott kővárépítési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén kezdődtek meg a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16-17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a több ostromot is szerencsésen átvészelő kővár védelmében Kisvárda volt Szabolcs vármegye központja. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a csizmadiacéh.

1703. júliusában Rákóczi tiszántúli hadjárata során Kisvárdához érkezett, hadserege elől a megye nemességének egy része a kisvárdai várba zárkózott. Rákóczi felszólította őket a csatlakozásra, amikor ezt elutasították, megkezdte az ostrom előkészületeit. Ehhez megfelelő felszerelése nem volt, így amikor a nemesség megüzente, hogy szándékai nem ellenségesek, céljuk az események alakulásának kivárása, a kuruc sereg továbbvonult. A nemesség nem sokkal később Rákóczi pártjára állt.

Két évszázados pangást követően a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, és az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszer annyi, mint a dinamikusan fejlődő megyeszékhelyen, Nyíregyházán.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, akik a népesség negyedét tették ki. A második világháború során a kisvárdai gettóból mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler táboraiba, zömmel Auschwitzba. A háború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre a 20. század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda.

Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.[forrás?]

A város címereSzerkesztés

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs bal oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, jobb oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány. A sárkány motívum a város felemelkedéséért felelős Várday család címeréből származik, melynek több tagja is volt a Sárkány Lovagrend soraiban.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Oláh Albert (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Dr. Oláh Albert (SZDSZ)[4]
  • 1998–2001: Dr. Oláh Albert (független)[5]
  • 2001–2002: Dr. Oláh Albert (független)[6][7]
  • 2002–2006: Dr. Oláh Albert (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Oláh Albert (független)[9]
  • 2010–2014: Leleszi Tibor (Fidesz)[10]
  • 2014–2019: Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2001. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[6] egyelőre nem tisztázott okból. (A Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása szerint a polgármester halála miatt,[12] de ez nyilvánvalóan téves.[13])

NépességSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ruszinnak, 0,5% ukránnak mondta magát (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,6%, református 35,9%, görögkatolikus 11,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (17,4% nem válaszolt).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma - 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
  • Kisvárdai vár (ma színház)
  • Református temploma - 1871-ben épült.
  • Rétközi Múzeum - Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, mely 1900-ban épült.
  • Római katolikus templom - A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várday Kata építtette újjá, de ez az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
  • Kisvárdai Várfürdő
  • Szent László szobor

RendezvényekSzerkesztés

  • Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
  • 2015 óta minden nyáron itt rendezik a térség legnagyobb zenei fesztiválját, a L.E.S.Z. Fesztet.[16]

Egészségügyi és szociális intézményekSzerkesztés

  • Felső-Szabolcsi Kórház
  • Idősek Otthona

Oktatási intézményekSzerkesztés

Közművelődési intézményekSzerkesztés

 
Várszínház és Művészetek Háza
  • Várszínház és Művészetek Háza
  • Várday István Városi Könyvtár
  • Rétközi Múzeum

TemplomaiSzerkesztés

 
A római katolikus templom

Református templomSzerkesztés

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét, és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templomSzerkesztés

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király - a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint - Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön nyert ütközet emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görögkatolikus templomSzerkesztés

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Evangélikus templomSzerkesztés

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

GazdaságSzerkesztés

  • szeszgyártás
  • elektronikai ipar
  • fékbetétek gyártása

KereskedelmeSzerkesztés

 
Az épülő új polgármesteri hivatal 2013-ban
 
Az európai uniós pályázatból[17] átalakított sétálóutca, 2013
  • Aldi diszkontáruház
  • Lidl diszkontáruház - Attila út 2/A
  • Penny Market diszkontáruház - Városmajor út
  • Tesco hipermarket - Városmajor út 72.

SportSzerkesztés

A Kisvárda FC labdarúgócsapat a másodosztályú bajnokságban szerepelt. A 2017/18 as idényben az MTK mögött feljutottak második helyen az első osztályba.[18]

A Kisvárda KC női kézilabda csapata a 2017/18 as szezonban az első osztályban szerepelt

Kisvárdához kötődő hírességekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

 
Kisvárda testvérvárosai a térképen

Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. a b A 2001. július 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  11. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. Dr. Oláh Albert – polgármester – Kisvárda (magyar nyelven) (html). Napkeletnépe.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. 4.2 A nemzetiségi népesség száma településenként – cigány. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
  15. Kisvárda Helységnévtár
  16. A fesztivál honlapja. (Hozzáférés: 2017. július 11.)
  17. A Sétáló utca és a parkolók ünnepélyes átadása. Kisvárda város honlapja. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
  18. A KISVÁRDA IS FELJUTOTT AZ NB I-BE. Origo, 2018. május 20. (Hozzáférés: 2018. június 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés