Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Kisvárda

magyar város

Kisvárda (németül: Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve Várda. Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.

Kisvárda
Kisvárda, főtér
Kisvárda, főtér
Kisvárda címere
Kisvárda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Leleszi Tibor (Fidesz)[1]
Irányítószám 4600
Körzethívószám 45
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 628 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 459,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisvárda (Magyarország)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″
Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kisvárda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvárda témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Földrajza és éghajlataSzerkesztés

Kisvárdát geográfiailag a keleti részén homokdombos területével a Nyírség homokbuckáihoz, nyugati részén a Rétköz mély fekvésű volt mocsárvilágához, és a két rész közé észak felé kiszélesedően beékelődő, a hajdani tölgyes erdővel borított, enyhén hullámos terület kapcsolja össze Dögén és Fényeslitkén át a Tisza jelenlegi öntésterületével.

  • Legmagasabb pontjai:
    • Asszonyhegy - 139 m (Kisvárda és Pap között)
    • Farkas-hegy - 133 m (Kisvárdától északra)
    • Kunyhó-hegy - 123 m
    • Ördög-hegy - 123 m (Kisvárda és Jéke között)

Kisvárda éghajlatának sajátos vonása van az Alföldön, mivel a Zempléntől és a Kárpátoktól alig 20–50 km-re van, ezért az alföldi és a hegyvidéki légáramlás egyaránt alakítja. A város hőmérséklet járására a nagy hőingás jellemző a kontinentális éghajlat eredményeként, így a legmelegebb és leghidegebb hónap átlaghőmérséklete közötti különbség a 25 °C-ot is elérheti.

Nevének eredeteSzerkesztés

Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

TörténeteSzerkesztés

 
A kisvárdai vár ma színházként funkcionál
 
A vár magyar postabélyegen (1961)
 
Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kun fejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.

Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat. Az Árpád-korban a Borsovai alesperességi központ.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a 15. században megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ben Várday Pelbárt kapott kővár építési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén megkezdődnek a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16-17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A második világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre a 20. század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda.

Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.[forrás?]

A város címereSzerkesztés

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott. A nagy pajzs bal oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott, jobb oldalán zöld mezőben felül elhelyezkedő aranyszínű nap, alatta ezüstszínű felfelé mutató kétélű kard. A nagypajzs talpán kék mezőben aranyszínű kétágú mérleg. A boglárpajzs színe ezüst, középen a kisvárdai vár stilizált arany képe. A pajzs körül zöld színű, jobbra tekintő, farkával a nyakára csavarodó, lábaival a pajzs bal oldalára kapaszkodó szárnyas sárkány. A Sárkány motívum a város felemelkedéséért felelős Várday család címeréből származik, melynek több tagja is volt a Sárkány Lovagrend soraiban.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görög katolikus temploma - 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
  • Kisvárdai vár (ma színház)
  • Református temploma - 1871-ben épült.
  • Rétközi Múzeum - Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, mely 1900-ban épült.
  • Római katolikus templom - A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, de ez az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
  • Kisvárdai Várfürdő
  • Szent László szobor

Egészségügyi és szociális intézményekSzerkesztés

  • Felső-Szabolcsi Kórház
  • Idősek Otthona

Oktatási intézményekSzerkesztés

Közművelődési intézményekSzerkesztés

 
Várszínház és Művészetek Háza
  • Várszínház és Művészetek Háza
  • Várday István Városi Könyvtár
  • Rétközi múzeum

TemplomaiSzerkesztés

 
A római katolikus templom

Református templomSzerkesztés

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templomSzerkesztés

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király - a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint - Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön nyert ütközet emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görög katolikus templomSzerkesztés

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Evangélikus templomSzerkesztés

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

GazdaságSzerkesztés

  • szeszgyártás
  • elektronikai ipar
  • fékbetétek gyártása

KereskedelmeSzerkesztés

 
Az épülő új polgármesteri hivatal 2013-ban
 
Az Európai Uniós pályázatból[4] átalakított sétálóutca, 2013
  • Aldi diszkontáruház
  • Lidl diszkontáruház - Attila út 2/A
  • Penny Market diszkontáruház - Városmajor út
  • Tesco hipermarket - Városmajor út 72.

SportSzerkesztés

A Kisvárda FC labdarúgócsapat a másodosztályú bajnokságban szerepel.

Kisvárdához kötődő hírességekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

 
Kisvárda testvérvárosai a térképen

Kisvárda az alábbi városokkal van testvérvárosi kapcsolatban:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kisvárda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A Sétáló utca és a parkolók ünnepélyes átadása. Kisvárda város honlapja. (Hozzáférés: 2013. november 2.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés