A boglárpajzs vagy szívpajzs a boglárhelyen, a pajzs közepén található kisebb pajzs a címerben. Ez általában külön címerként is létezik. A boglárpajzzsal ellátott címer ezért a címeregyesítés egyik formájaként is felfogható. Konrad von Thüringen (†1241), aki élete utolsó éveiben a Német Lovagrend nagymestere volt, 1239 körül ezen tisztsége kifejezéül címerére egy kisebb pajzsot helyezett a rend címerével. Valahogy így jöhettek létre az első boglárpajzsok. Az Ákos nemzetség címerében szintén látható egy kisebb pajzs a sas mellén. Gelre herold címerkönyvében is előfordulnak boglárpajzsok.

boglárpajzs

Névváltozatok
Magyarul
: szívpajzs[1]
kis paizs[2]
közép-paizs[3]
mell-vért[4]
középvért, szívvért[5]
középpajzs[6]
két egymáson fekvő paizs[7]
czímer vért[8]
Más nyelveken
de: Herzschild

Rövidítések jelentése
A Wikimédia Commons tartalmaz boglárpajzs témájú médiaállományokat.
I. Mátyás magyar király koronás címere a boglárpajzson a Hunyadiak hollós családi címerképével, Mátyás-templom, Budapest

A boglárpajzs nem számít külön címermezőnek, de az osztott címerekben az általa kitakart mezőket is számításba kell venni, ha meg akarjuk határozni az osztás fokát, akkor is, ha a kitakart mezőben nincs semmilyen címerábra, mivel az a boglárpajzs miatt nem látható.

A boglárpajzs a címer legelőkelőbb, legfontosabb része. Ezért a címerleírást is ezzel kezdjük. Alakja általában megegyezik a főpajzs formájában, de el is térhet attól. Ilyenkor azonban a két pajzs stílusának nagyjából meg kell egyeznie egymással. Nem lehet azonban két távoli korból származó pajzsformát alkalmazni ugyanazon címerben, mert az anakronizmusa miatt antiheraldikus lenne.

A brit szigetektől eltérően a boglárpajzs az európai heraldikában a család eredeti címerét tartalmazza vagy a címer legelőkelőbb elemét, például az uralkodói címerjavítást, illetve valamilyen hivatali jelképet (például a német választófejedelmeknél) vagy a patrónus jelképét (mint az Esterházy címerben).

A boglárpajzs etimológiája

szerkesztés

A fémveretes pajzsok, középen gömb alakú díszekkel már a 11. századi Bayeux-i kárpiton is előfordulnak. A magyar boglár szó a középfelnémet buckelere, buggeler származéka, melynek jelentése 'köldökös pajzs'. A középfelnémet buckel értelme 'fémveretes pajzsköldök' volt. Ennek végső forrása a latin buccula 'felfújt arc', mely a németbe az ófrancia boucle 'fémveretes pajzsköldök' révén került. Ez a jelentés onnan ered, hogy egykor a pajzsot középen kis félgömbhöz, gombhoz hasonló kidudorodó dísszel látták el. A köldökös pajzsot viselő vitézt németül Bucklernek nevezték és ez volt a neve a gömb alakú silány fémpénznek is. A magyarban minden olyan tárgyat a boklár ~ boglár szóval jelöltek (kardmarkolat, kardhüvely, lószerszám), amelyet a pajzsköldökhöz hasonló fémveretes, ékköves, gyöngyös, zománcos dísszel láttak el, elsősorban az ékszereket (csat, fülbevaló stb.).[9] Így pl. a tollforgókat is nevezték boglárnak a magyarban.

  1. (Forgon 49., Gömbös 47., Gudenus I. 21., 232.),
  2. (Nagy Iván IV. 89.),
  3. (Nagy Iván I. 194.),
  4. (Nagy Iván III. 356.),
  5. (Nagy Iván I. 40.),
  6. (Gudenus I. 483.),
  7. (Nagy Iván V. 114.),
  8. (Nagy Iván X. 850.)
  9. TESz. I. 322. l.

Lásd még

szerkesztés

alappajzs, főpajzs, nagypajzs, köldökpajzs