Wikipédia

Anarcs

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

Anarcs
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Anarcs címere
Anarcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállásközség
PolgármesterKertész Zoltán (független)[1]
Irányítószám4546
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség1835 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség116,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 07′
Anarcs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Anarcs
Anarcs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Anarcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anarcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye, és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, Kisvárda szomszédságában, a várostól 5 kilométerre dél-délkeletre. A környező más települések: Pap 9, Nyírlövő 14 kilométerre északkeletre, Lövőpetri 10 kilométerre keletre, Szabolcsbáka 5 kilométerre délkeletre, Gyulaháza 6 kilométerre délre és Ajak légvonalban alig 4 kilométerre (közúton azonban 12 kilométerre) nyugatra.

Megközelítése szerkesztés

A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől; Baktalórántháza térségével a 4105-ös út köti össze.

Vasútvonal nem érinti.

Története szerkesztés

Anarcs és környéke az itt talált csiszolt kőkorszakból származó leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely volt.

Az Árpád-korban, 1212-ben mint Zsurk körüli települést említette egy oklevél. 1270-ben Onorch írásmóddal említették oklevelek; ekkor az anarcsi Tegzes család birtoka volt, később a Báthory, majd a Nyáry családé. IV. László király idején Onorcs alakban írva említették oklevelek. A 15. században a Bacskay család, a század vége felé pedig a Várday család birtokolta. Később, a 19. század közepéig a Kutyori, a Czóbel és a Szerencsy család, a 20. század elején pedig Czóbel Istvánné született Mednyánszky Margit, Rézler György és Eisenberger Erzsébet volt a birtokosa.

A községben két kúria is állt; az egyiket Czóbel László építtette, a másikat pedig a Telekiek.

Az 1900-as évek elején Szabolcs vármegye Kisvárdai járásához tartozott.

1910-ben 1523 lakosa volt, ebből 1516 magyar. Felekezeti megoszlás szerint 817 református, 334 római katolikus és 268 görögkatolikus.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1910
1889
1943
1921
1811
1835
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22%, református 44,5%, görögkatolikus 18,9%, felekezeten kívüli 2,3% (11,6% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,4% románnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, bolgárnak, szlováknak és szlovénnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 37,4% református, 16,6% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (26,3% nem válaszolt).[5]

Nevezetességek szerkesztés

  • Református temploma Árpád-kori, 1275-ben épült gótikus stílusban.
    A templom sírboltjában nyugszik Czóbel Imre, Czóbel László, Czóbel Albert, báró Vécsey Leopoldina, Vay János és gróf Teleky Borbála.
  • A római katolikus kápolnát 1792-ben gróf Teleky Borbála építtette.
  • Czóbel Minka síremléke.
  • Czóbel-kúria, klasszicista stílusú udvarház.
  • Teleki-Rabovay-kúria
  • Anarcsi hajfonatkorong: 1899-ben Czóbel Imre birtokán szőlő aláforgatási munkák közben három honfoglalás kori sírra bukkantak. Az egyikből - amely valószínűleg egy gazdag nő sírja lehetett - került elő az életfát ábrázoló aranyozott ezüst korong.
  •  
    Önkormányzati hivatal
  •  
    A Czóbel-kúria a Báró-kertben
  •  
    Református templom

Nevezetes anarcsiak szerkesztés

  • Czóbel Minka (1855–1947) költő, műfordító
  • Kalinák József János, aki harminc éven át, 1990-től 2019-ig volt a település polgármestere
  • Török Péter (1951–1987) válogatott labdarúgó

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kalinák József János (független)[6]
  • 1994–1998: Kalinák József János (független)[7]
  • 1998–2002: Kalinák József János (független)[8]
  • 2002–2006: Kalinák József János (független)[9]
  • 2006–2010: Kalinák József János (független)[10]
  • 2010–2014: Kalinák József János (független)[11]
  • 2014–2019: Kalinák József János (független)[12]
  • 2019–2022: Kertész Zoltán (független)[13][14]
  • 2022-től: Kertész Zoltán (független)[1]

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020. szeptember 30-án feloszlatta magát.[15] Az emiatt szükségessé vált időközi választást eredetileg még 2020. december 13-ára írták ki,[16] de a koronavírus-járvány okán elrendelt korlátozások miatt azt a választást már nem lehetett megtartani, és az azt követő másfél évben sem lehetett új választást kitűzni, a járványhelyzet feloldásáig. Az így megtartott időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tarthatta pozícióját.

Légi felvételek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Anarcs települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Anarcs Helységnévtár
  5. ↑ Anarcs Helységnévtár
  6. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  8. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  9. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  11. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. ↑ Anarcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  14. ↑ Jegyzőkönyv a polgármester-választás eredményéről - Anarcs. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  15. ↑ Feloszlott a szabolcsi Anarcs képviselő-testülete. webradio.hu, 2020. október 2. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  16. ↑ Anarcs települési időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. december 13. (Hozzáférés: 2022. július 21.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Anarcs&oldid=26561220”