Baktalórántháza

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

Baktalórántháza
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Baktalórántháza címere Baktalórántháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Baktalórántházi
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Nagy Lajos (BVSZ)
Irányítószám	4561
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Łańcut Ráckeve Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség	3526 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	112,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baktalórántháza Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″47.9975, 22.076388888889
Baktalórántháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Baktalórántháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A katolikus templom

Fekvése

A Nyírség középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre. A környező települések közül Besenyőd 6,5, Vaja 8, Apagy 11, Székely 15, Vásárosnamény pedig 18 kilométer távolságra található.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig húzódó 41-es főút, mely keresztülhalad a központján, így könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.

A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Nyírkércsen át Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös utak kötik össze, Flóratanya nevű, különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Baktalórántháza vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék, s a Kállaiaké marad a 16. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra szállt, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család birtoka.

Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.

1912-ben megépült a Baktalórántháza vasútállomást Kisvárda vasútállomással összekötő Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal - ez 1973. december 31-én megszűnt.

1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Vida Károly (független)
• 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)
• 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)
• 2002-2006: Tóth Pál (független)
• 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)
• 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	4037	3989	3918	3903	3420	3526
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 33,5%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 22,3% római katolikus, 13,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% ortodox keresztény, 0,2% evangélikus, 4,2% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus temploma a 12. század második felében épült. A templom tornyát a 18. században emelték. Falfestményei országos hírűek.
• Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül. Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban klasszicista stílusban 1840 körül készült szószék, kegyúri padok és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék található.
• Görögkatolikus templomát 1842-ben késő copf stílusban építették.
• Dégenfeld-kastély műemlékjellegű épület.

Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris stb.) találhatók.

• A település mellett van a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.

Híres emberek

• Nyírbaktán született Nagy Samu, 1905-ig Grosz Salamon (1866 – 1945) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, lapszerkesztő.
• Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
• Itt született 1925-ben Szontagh Pál erdőmérnök

További információk

• Baktalórántháza Önkormányzatának honlapja
• Baktalórántháza hírei