Székely (település)

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Székely egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Székely
Székely címere
Székely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállásközség
PolgármesterJuhászné Oroszi Enikő (független)[1]
Irányítószám4534
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1004 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség64,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 31″, k. h. 21° 56′ 02″48.058639°N 21.933750°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 31″, k. h. 21° 56′ 02″48.058639°N 21.933750°E
Székely (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Székely
Székely
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Székely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye középső-keleti részén fekszik, Baktalórántházától északnyugatra

A szomszédos települések: észak felől Demecser, kelet felől Ramocsaháza, délkelet felől Nyíribrony, dél felől Nyírtét, nyugat felől pedig Nyírbogdány. Északkelet felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

szerkesztés

A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely áthalad a területén. Régebben a belterületét is érintette, ma már nyugat felől elkerüli azt; a központon áthaladó régi szakasz azóta mellékútként a 4114-es útszámot viseli. Demecserrel a 3831-es, Nyírtéttel a 4103-as, Baktalórántházával pedig a 4104-es út köti össze. Határszélét nyugaton érinti még a 3836-os út is.

Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve az egykori székely lakosságú gyepűvédő őrség emlékét őrzi.

Története

szerkesztés

Az Árpád-kori település neve 1284-ben már említve volt a Zichy okmánytárban őrzött egyik oklevelében Villa Zekul néven. 1316-ból már ismerjük birtokosait is, akik a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Bánki Lőkös fiai voltak.

1324 és 1331 között a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul dédunokája, Nagysemlyéni István fia László, a Kállay család őse szerezte meg, s 1427-ben kelt adománylevelével a Kállayak e birtokjogát Zsigmond magyar király is megerősítette.

A 16. században birtokosok voltak itt még a Bancsay, Lővey családok és csepei Zoltán család is, s a Zoltán családot írták birtokosának még 1772-ben is.

A település határába esett Iliatelke, Juha és Őze mára már elpusztult település is.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szőke Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Szőke Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Faragó György (Fidesz)[5]
  • 2002–2006: Dr. Faragó György (Fidesz)[6]
  • 2006–2010: Dr. Faragó György (Fidesz-KDNP)[7]
  • 2010–2014: Dr. Faragó György (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Juhászné Oroszi Enikő (független)[9]
  • 2019–2024: Juhászné Oroszi Enikő (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1046
1036
1044
1035
981
1004
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 38,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 9,1% (16,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, németnek és örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 37% református, 10,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,2% evangélikus, 9,8% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  1. a b Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  6. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Székely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Székely Helységnévtár
  12. Székely Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés