Székely (település)

Székely egy község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Székely
Székely címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kemecsei
Jogállás	község
Polgármester	Juhászné Oroszi Enikő (független)
Irányítószám	4534
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1035 fő (2021. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	64,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Székely Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 31″, k. h. 21° 56′ 02″48.058638888889, 21.93375
Székely Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Székely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A megye középső-keleti részén fekszik, Baktalórántházától északnyugatra

A szomszédos települések: észak felől Demecser, kelet felől Ramocsaháza, délkelet felől Nyíribrony, dél felől Nyírtét, nyugat felől pedig Nyírbogdány. Északkelet felől a legközelebbi település Berkesz, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

A legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely áthalad a területén. Régebben a belterületét is érintette, ma már nyugat felől elkerüli azt; a központon áthaladó régi szakasz azóta mellékútként a 4114-es útszámot viseli. Demecserrel a 3831-es, Nyírtéttel a 4103-as, Baktalórántházával pedig a 4104-es út köti össze. Határszélét nyugaton érinti még a 3836-os út is.

Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete

Neve az egykori székely lakosságú gyepűvédő őrség emlékét őrzi.

Története

Az Árpád-kori település neve 1284-ben már említve volt a Zichy okmánytárban őrzött egyik oklevelében Villa Zekul néven. 1316-ból már ismerjük birtokosait is, akik a Hontpázmány nemzetséghez tartozó Bánki Lőkös fiai voltak.

1324 és 1331 között a Balogsemjén nemzetségbeli Ubul dédunokája, Nagysemlyéni István fia László, a Kállay család őse szerezte meg, s 1427-ben kelt adománylevelével a Kállayak e birtokjogát Zsigmond magyar király is megerősítette.

A 16. században birtokosok voltak itt még a Bancsay, Lővey családok és csepei Zoltán család is, s a Zoltán családot írták birtokosának még 1772-ben is.

A település határába esett Iliatelke, Juha és Őze mára már elpusztult település is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szőke Sándor (független)
• 1994–1998: Szőke Sándor (független)
• 1998–2002: Dr. Faragó György (Fidesz)
• 2002–2006: Dr. Faragó György (Fidesz)
• 2006–2010: Dr. Faragó György (Fidesz-KDNP)
• 2010–2014: Dr. Faragó György (Fidesz)
• 2014–2019: Juhászné Oroszi Enikő (független)
• 2019-től: Juhászné Oroszi Enikő (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,8%, református 38,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 9,1% (16,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

• 
• 
• 
• 

• Református temploma - A 13–14. századból való, román, gótikus stílusú épület.
• Orosz-kastély

Híres emberek

• Itt született 1854. november 17-én Nyíri Sándor honvéd altábornagy, honvédelmi miniszter.
• Itt született 1935. november 6-án Lipták András Széchenyi-díjas magyar szerves kémikus, rektor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1987 és 1989 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1990 és 1993 között az egyetem rektora.

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

Külső hivatkozások

• Székely az utazom.com honlapján