Nyírbogdány

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Nyírbogdány
Nyírbogdány címere
Nyírbogdány címere
Nyírbogdány zászlaja
Nyírbogdány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállásközség
PolgármesterLisovszki Tamás (független)[1]
Irányítószám4511
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2685 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség80,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 53′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 53′
Nyírbogdány (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírbogdány
Nyírbogdány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírbogdány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogdány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

 
Nyírbogdány látványtérképe

A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától mintegy 16 kilométerre északkeletre. Különálló településrészei Gyártelep, illetve Kónyatelep, melyek a falu központjától mintegy 3, illetve 4 kilométerre helyezkednek el észak-északnyugati irányban. Gyártelepen hozzávetőlegesen 780 ember él.

Határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai-főcsatornába torkollik. Belterülete 327, külterülete 3125 hektár.

A szomszédos települések: észak felől Kék, északkelet felől Demecser, kelet felől Székely, délkelet felől Nyírtét, dél felől Sényő, délnyugat felől Nyírtura, nyugat felől Kemecse, északnyugat felől pedig Vasmegyer.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el. Főutcája a 3827-es út – ez köti össze Demecserrel,és azon keresztül Dombráddal –, déli településrészén a 3836-os út halad végig, Kemecsével pedig a 3823-as út kapcsolja össze. Gyártelep főutcája a 3827-es útból kiágazó 38 316-os számú mellékút.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírbogdány vasútállomás Gyártelep településrész északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a már említett 38 316-os út biztosítja.

Története szerkesztés

A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodorosz átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte.

1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is.

1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt.

A 16. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt.

1607-től az akkor vármegyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez.

A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak.

A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott.

A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi.

A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a 17. században már lakatlan terület volt.

1811-ben a község mezővárosi rangot kapott I. Ferenc királytól.

1860-tól a község több járáshoz tartozott.

1920-ban 2115 lakosa volt a falunak. 1930-ban 2388 lakosa volt a falunak.

1944 áprilisában összeszednek és deportálnak mintegy 30 zsidó családot.

1990-től közigazgatási besorolása község.

A község állandó népességszáma megközelítően: 3028 fő. Ebből férfi 1466, nő 1562.

A Nyírbogdányi Ipari Park 2002-ben jött létre, területe 20,5 hektár. Jelenleg három betelepült vállalkozás (Bogdány Plusz Bt., Bogdány Plaszt Kft., G&B Ügyker Kft.) 4,4 hektárt foglal el. Sajátosság, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelep település rész.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Tanicsár Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Tanicsár Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Tanicsár Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ)[6]
  • 2006–2010: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ-MSZP)[7]
  • 2010–2014: Balogh Tibor Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Balogh Tibor Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Lisovszki Tamás (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2861
2869
2840
2740
2697
2685
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek, 0,5% ukránnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,9%, református 32,5%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4,2% (25,9% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,5% volt római katolikus, 28,8% református, 8,1% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,2% ortodox, 6,8% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

2006. június 10-én megnyílt a Bogdányi Tájház a Táncsics Mihály utca 10. szám alatt.

Néprajzi és helytörténeti kiállítás, ingyenes belépés.

Látogatási időpontok: kedd és péntek között 14.00 – 18.00, szombaton és vasárnap 10.00 – 16.00 között, hétfőn szünet.

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

Testvértelepülései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Nyírbogdány Helységnévtár
  12. Nyírbogdány Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés