Rákóczi-család

magyar középnemes, később uralkodó család

A Rákóczi család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal. Országos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett, majd másfél százados történelmi szereplése után II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott.

Címer

A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).

A család jelentősebb tagjaiSzerkesztés

Jelentős történések a Rákóczi családbanSzerkesztés

Férfiágon 1756 júniusa második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.

Az ősi rákóci birtokon a középnemesi ág a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, 1754-ben halt ki Rákóczi Andrással.

A másik ág az 1517-ben megszerzett Felső-Vadász Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból Rákóczi Zsigmond és Ferenc 1588, Rákóczi Lajos 1607-ben bárói, Rákóczi Pál országbíró grófi rangot kapott.

I. Rákóczi György fejedelem 1645. december 16-án a linzi béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi/fejedelmi címet (princeps), II. Rákóczi György pedig 1654. június 23-án, Varsóban megszerezte a lengyel állampolgárságot.

I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett 1664. szeptember 14-én Ebersdorf örökös magyar grófságot és 1666. július 30-án a Sáros vármegyei örökös főispánságot kapta, száműzetése alatt, Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.

A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték az Erdődy családhoz került, amikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet vette feleségül.

Bogát-Radvány nemzetségSzerkesztés

A Bogát-Radvány nemzetség azok közé tartozik, amelyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz. Kézai Simon Csehországa teszi az eredetüket.

A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227–1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor. A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákóc és Morva is. Gyapoy fia volt Pál főispán (1278–1282) dictus Chyz, akinek a neje Pazdich lány volt: tőle származik a Rákócziak törzse.

A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel Rákóc településen.

II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna családfájaSzerkesztés

Rákóczi Zsigmond ? Zrínyi III. Miklós Karlovics Ilona
         
     
Rákóczi János Némethy Sára Zrínyi IV. Miklós
sz. 1508
† 1566. szeptember 8.
Frangepán Katalin
† 1561
         
     
Rákóczi Zsigmond
sz. 1544, Felsővadász
† 1608. december 5., Felsővadász
Gerendi Anna Zrínyi IV. György
sz. 1549. április 13.
† 1603. május 4., Vép
Stubenberg Zsófia grófnő
         
     
I. Rákóczi György
sz. 1593. június 8., Szerencs
† 1648. október 11., Gyulafehérvár
Lorántffy Zsuzsanna
sz. 1600, Ónod
† 1660. április 18., Sárospatak
V. Zrínyi György
sz. 1599. január 31., Csáktornya
† 1626. december 18., Pozsony
Rimaszécsi
Széchy Magdolna
         
     
II. Rákóczi György
sz. 1621. január 30., Sárospatak
† 1660. június 7, Nagyvárad
Báthory Zsófia
sz. 1629
† 1680. június 14., Munkács
Zrínyi IV. Péter
sz. 1621. június 6., Verbovec
† 1671. április 30., Bécsújhely
Frangepán Katalin
† 1673. november 16.
         
     
  I. Rákóczi Ferenc
sz. 1645. február 24.
† 1676. július 8., Zboró
Zrínyi Ilona
sz. 1643, Ozaly, Horvátország
† 1703. február 18., Nikomédia, Kis-Ázsia
     
     
II. Rákóczi Ferenc
sz. 1676. március 27., Borsi
† 1735. április 8., Rodostó
Rákóczi Julianna
sz. 1673. szeptember
† 1717

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • http://genealogy.euweb.cz/hung/rakoczi3.html
  • http://lexikon.katolikus.hu/R/Rákóczi.html
  •   A Rákóczi család a XVII. században s a XVIII. elején : képmagyarázatul / Szilágyi Sándor Megjelenés:  Pest : Pfeifer, 1861
  • A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. I. Rákóczy György, II. Rákóczy György; szerk. Szilágyi Sándor; Ráth, Bp., 1875
  • Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai, 1588–1660; ford. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1996 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai)
  • Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607–1710; szöveggond., ford., jegyz., tan. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, szerk. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 1999 (Acta Patakina)
  • A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében; szerk. Dienes Dénes, szöveggond., ford., jegyz. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, tan. Balogh Judit et al.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2003 (Acta Patakina) + CD
  • A Rákóczi fejedelmek leszármazottjai Európában, különös tekintettel a magyar családokra. II. Rákóczi Ferenc nővére, Rákóczi Julianna grófnő utódai; összeáll. Gudenus János József; Heraldika, Bp., 2006
  • A bibliás Rákócziak; összeáll. Monok István, utószó Dienes Dénes; Kossuth, Bp., 2006
  • Pintér Sándor: A Rákóczi dinasztia. Egy fejedelmi család élete, küzdelmei és kálváriája; Bogárd és Vidéke Ny., Sárbogárd, 2011
  • Rákóczi emlékhelyek; szerk. Lyavinecz Mariann, Manajló András, összefoglalók Tamás Edit; Terézvárosi Ruszin Önkormányzat, Bp., 2014
  • Rákócziak öröksége; szerk. Tamás Edit; MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2018 (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei)
  •   Szabadságért örök rabság : II. Rákóczi Ferenc és családja / Nagy Lajosné Bereczki Mária. Megjelenés:  Ságújfalu : [Nagy L.-né Bereczki M.], 2020.

KastélyaikSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi-család témájú médiaállományokat.