Főmenü megnyitása

A Bogát-Radvány nemzetség (Bogát-Radván) az Ondava-völgy és Hegyalja környékén megtelepedett nemzetség volt. Azok közé a nemzetségek közé tartozik, melyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz és Kézai szerint Csehországból vette eredetét.

TörténeteSzerkesztés

A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben.

A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227-1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor.

A tatárjárás után a nemzetségből birtoka volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákócz és Morva is. A nemzetségből ekkor név szerint is ismert volt Izsépi Sztancs, Berethei István, Cselei Domonkos, Lazonyi Mogh, Lúczi Simon, Megyaszói Radván, Szada Marczel fia Simon.(Hazai okmt. V. 23). A 13. századból fennmaradt oklevelek szerint a nemzetség birtoka volt még 1282-ben Morva, Ekellő, és Sink is. 1290 táján a nemzetség Kasuhi-Sztáncsi ága pedig Uport bírta.

Wagner leírása szerint a Rákóczi, Monoky, Körtvélyessy, Hosszúmezei, Lukács, Morvay, Osvald, Posai, Bekecs, Isépy családok a Bogáth-Radván nemzetségből eredt Gyopoly-tól és testvérétől Illés-től (máskép Elektől) származnak.

Gyapoy fia volt Pál főispán (1278. 1282.) dictus Chyz, kinek neje Pazdich lány volt: Tőle származik a Rákócziak törzse. Testvérei közül Jakab (1391-1413) fia Miklós (1438-1447) a Morvai család, és László (1392-1447)) a Morvai-Gyapolfi család őse.

Illés (vagy Elek)két fia László és István voltak. László de Monok (1282. 1310)-tól a Monoky és a Doby család származott.

A Bogát-Radván nemzetségből vált még ki a - Bogáti család, mely egy 1227 évi egyezségben szerepelt Bogát utódainak egyikétől származik. - Bánóczi, melyet 1381-ben említettek. - Cselei őse Pongrácz (1309) - Csizi 1408-1409-ben volt említve. - Halápi - a nemzetség Zala megyében letelepedett mellékága. - Izsépi - a 14. század elején vált ki. - Kasuhi - a Sztáncsi ágból származik - Kolcs-Hosszúmezei Körtvélyessy, e családról a 15. századtól vannak adatok. - Lúczi - az 1252 évi egyezségben már említették, 1424-ben pedig a Dobi és Monoki családdal együtt a szerencsi apátság kegyura volt.

A nemzetség tagjai közül többen viseltek közhivatalt; így Cselei János (1436) zempléni, Monoki Péter (1372) sárosi, Monoki Miklós (1438 és 1454), Rákóczi György (1525-26) Zemplén vármegye alispánja, Rákóczi András (1505) országgyűlési követ, Körtvélyesi András (1459-1474) egri püspöki helynök volt.

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés