Főmenü megnyitása

Szada

magyar település

Szada nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Szada
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Szada címere
Szada címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGödöllői
Jogállás nagyközség
Polgármester Pintér Lajos
Irányítószám 2111
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség5428 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség304,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szada (Magyarország)
Szada
Szada
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 14″, k. h. 19° 18′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 14″, k. h. 19° 18′ 40″
Szada (Pest megye)
Szada
Szada
Pozíció Pest megye térképén
Szada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szada témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Gödöllői-dombságban, a Gödöllőt Váccal összekötő 2104-es számú út mentén, Gödöllő és Veresegyház között fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A Szada név egyesek szerint finnugor nyelvből származik és valaminek a száját (száda), bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. Más magyarázat szerint szláv eredetű és kertet jelent. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-ös oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.

1794-ben épült a római katolikus temploma.

A Grassalkovich család 1810., más források szerint 1820. körül építtette kúriáját, melyet később a Pejacsevich, végül a Bánó család birtokolt.

A református templomát 1928-ban emelték a főúton, falu közepén, szemben a római katolikus templommal. A szadai reformátusok addig egy régi fatornyú templomban gyűltek össze istentiszteletre, mely a falu egyik legmélyebb pontján, az un. Mélyárok mellett helyezkedett el.

Régi pesti elnevezése: Gyümölcstermő szent Szada (habár nem igazán jó a termőföldje, mivel sok az agyagos terület, ahol nem minden gyümölcsfa képes megélni). Az idősebbek azonban még emlékeznek a régi hatalmas cseresznyefákra és a Diósvég eperföldjeire, amelyek a szadaiak tulajdonképpeni megélhetését jelentették.

 
Műemlék római katolikus templom
 
A település címere a Grassalkovich-Pejacsevich-kúria homlokzatán

ÖnkormányzataSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
Pintér Lajos (2019- )
Korábban

Oroszi Sándor Süni (2014-2019)

Vécsey László József (1998-2014)

Nádaski László ( - 1998)


A 2019-es helyi önkormányzati választásokról:


A legutóbbi helyi önkormányzati választást a településen 2019. október 13-án tartották.

Szada választópolgárai polgármestert, továbbá 8 tagú képviselőtestületet választhattak.

Kellemes, napos, koraőszi idő csalogatta az embereket a szavazóhelyiségekbe, és a 4,207 fő választásra jogosult állampolgárból több mint 53% meg is jelent az urnáknál.

Helyi önkormányzati választáson 50% feletti részvételre 2002 óta nem volt példa a település történetében.

A településvezetői székért kettő jelölt indult: a polgármesterválasztást a Változás Útján Egyesület jelöltje, Pintér Lajos nyerte 55%-al, míg a 2014 óta hivatalban lévő független polgármester, Oroszi Sándor Süni a szavazatok 45%-át kapta.

A 8 tagú képviselőtestületbe 6 tagot juttatott be a Változás Útján Egyesület, további 2 helyre pedig a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjei kaptak bizalmat.



NevezetességeiSzerkesztés

Szada címereSzerkesztés

Szada község címere zöld alapon, két részre bontott pajzs. A zöld mező alapon jobb oldalt a piros-fehér megosztás az árpádsávos lobogót jelképezi, míg bal oldalt kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a község neve fedi.

A Szada címerében látható aranyfa jelentése, hogy a szadaiak a gyümölcstermesztésben találták meg boldogulásukat. A 15.149 gyümölcsfával Szada az 1895-ös évben a váci alsó járásban a második helyen állt. Ez a csodálatos szőlő- és gyümölcskultúra virágzott a két háború között, sőt a háború frontjának átvonulása után az 1940-es évek második felében még újjáéledt. „A termő ékes ága ma is címerünk része, ott díszlik az oltalmazó dombok oldalába mélyre vetett, megtartó gyökerek fölött, amint a múlt felett van a jelen, és mindaz, ami a jövőből belátható”[3]

NépességSzerkesztés

Szada lakónépességének alakulása (fő)[4]

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,2%, református 20,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,7% (31% nem nyilatkozott).[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. Index.hu: Elkészült az első magyar minősített passzív ház, 2009. február 4.
  3. címerek, Magyar: Szada község címere (magyar nyelven). magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  4. Szada népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  5. Szada Helységnévtár

További információkSzerkesztés