Szanda

magyarországi község Nógrád vármegyében

Szanda község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a 15. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.[3]

Szanda
Szanda címere
Szanda címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterTóth Tamás László (független)[1]
Irányítószám2697
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség531 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 37″, k. h. 19° 26′ 18″
Szanda (Nógrád vármegye)
Szanda
Szanda
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szanda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
A Cserhát keleti része

A Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód között húzódó 2108-as útról Becske és Magyarnándor között keletnek letérve érhető el, a 2124-es úton. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.

Közigazgatási területét délen érinti a Bercelről (a 2138-as útból kiágazva) induló, s csak az itteni kőbányákig vezető 21 157-es út is.

Története

szerkesztés
 
A szandai vár romjai

Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.

1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.

1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.

Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.

1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.

Birtokosai:

A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Balatoni János (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Csordás Ildikó (független)[5]
  • 1998–2002: Koplányi János (független)[6]
  • 2002–2006: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[7]
  • 2006–2010: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[8]
  • 2010–2014: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[9]
  • 2014–2019: Rugáné Pongrácz Mária Anna (független)[10]
  • 2019–2024: Tóth Tamás László (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
662
645
634
591
525
531
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72%, református 2,6%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 4,8% református, 1,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Palóc lakóházak
  • A szandai vár romjai
  • Tájház
  • Mária-kápolna ("Máriácska káponkája")[14]
  • Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
  • A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.

Testvértelepülései

szerkesztés
  1. a b Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://szanda.hu/?page_id=8
  4. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Szanda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szanda Helységnévtár
  13. Szanda Helységnévtár
  14. http://szanda.hu/?page_id=14
  15. http://www.lesenice.sk/oznamy.phtml?id6=51&module_action__0__id_info=28956
  16. Archivált másolat. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 16.)

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.