Báthori-család
A Báthori-család történelmi nevezetességű család volt, amely a sváb származású Gutkeled nemzetségből eredt. A család három ágra vált, a somlyai, ecsedi és szaniszlófi ágra. A somlyai ág adta az erdélyi fejedelmeket, az ecsedi ágból is országos főméltóságok származtak, a szaniszlófi ág nem játszott politikai szerepet.[1]
Tartalomjegyzék
A család kialakulásaSzerkesztés
Bereck IV. László (Kun László) királytól – egy évszám nélküli oklevél szerint – „hű szolgálataiért” kapta adományba Abram, Bátur és Kis-Bakta helységeket. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), birtokai központjáról kezdte nevezni magát, ebből alakult ki a Bátori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lettek az ősei a két fő ágra szakadt Báthory családnak. I. János László nevű fia, a későbbi szabolcsi főispán, feleségül vette Medgyesy Annát, alapítója lett a Somlyai Báthory családnak. Lökös Péter nevű fia 1345-ben Itáliában tanult és 1347-ben, mint 15—17 éves gyermek, váradi kanonok lett, de mivel a testvére meghalt, kilépett az egyházi rendből (még nem volt fölszentelve sem), és később tőle származott le az Ecsedi-Báthory család. 1325-ben Bereck fiait Károly Róbert király megerősítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325-ből származik a Báthory-család címere. 1334-ben kapták meg Bereczk fiai az engedélyt arra, hogy Ecsed mellett a mocsárban várat építhessenek s azt »Hűség«-nek nevezhessék.[2]
1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.[3]1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védhető Ecsed lett később a család központi birtoka.[4]
Az Ecseden felépült vár köré rövid időn belül hatalmas uradalom alakult ki.[5]1335-ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton, Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338-ban csere útján megszerezték Szaniszlót, 1341-ben Fábiánházát, 1348-ban elnyerték a királytól Mérket is.
A család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.[6]
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
A családnév helyesírásaSzerkesztés
Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel.[7] Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg.[8][9][10] Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.[11]
A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsősorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tűnik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond), ami a hozzánk legközelebb eső kor. A következő a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tűnik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.
A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja. De ettől is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvű levélben ő másképpen írt.
Korai BáthoriakSzerkesztés
- Bátori Bereck (1276–1321)
- Bátori János (bihari főispán)(I. János)(1343): Bereck fia
- Bátori Miklós (székely ispán): Bereck fia
- Bátori András (püspök): Bereck fia, váradi püspök (1329–1345)[5]
- Bátori Lökös: Bereck fia → ecsedi Báthoriak
- Bátori Klára: Bereck lánya
- Bátori István (I. István): Bátori János (bihari főispán) fia, ága kihalt
- Bátori György (I. György) (1364): Bátori János (bihari főispán) fia, ága unokáiban halt ki, fia János[12]
- Bátori László (szabolcsi főispán) (I. László) (1351): Bátori János (bihari főispán) fia
- Bátori Benedek, Lökös fia[13]
- Bátori György (II. György): Bátori László (szabolcsi főispán) fia,[13] lovag, „nádori ember” (1389)[14]
- Bátori Szaniszló: Bátori László (szabolcsi főispán) fia[13] → szaniszlófi Báthoryak
- Bátori Erzsébet: Bátori László (szabolcsi főispán) lánya, Debreceni (Pál fia) Gergely felesége[13]
- Bátori Antal: II. György fia[13] 1415-ben leánynegyedben perelték a Móriczfiak birtokát[15]
Valamelyik György 1412-ben somlyói jobbágyaival levelezett.[5]
Szaniszlófi BáthoryakSzerkesztés
- Báthory János, Báthory Szaniszló fia[13]
- Báthory László, Báthory Szaniszló fia[13]
- Báthory István (1427-ben említik), [16] Báthory Szaniszló fia[13]
- Báthory László, István fia[13]
- Báthory György, István fia[13]
- Báthory Péter, István fia[13]
- Báthory Mátyás, István fia[13]
- Báthory Miklós (1462–1500), István fia[13] → somlyói Báthoriak
- Báthory Dominik, István fia[13]
- Báthory Pelbárt, István fia[13]
- Báthory János, István fia[13]
- Báthory István, István fia[13]
- Báthory Anna, István lánya[13]
- Báthory Veronika, István lánya[13]
- Báthory Potencia, István lánya[13]
- Báthory Jadviga, István lánya[13]
- Báthory Margit, István lánya[13]
- Báthory Borbála, István lánya[13]
- Báthory Péter, János fia [17]
- Báthory Imre, János fia [18]
Somlyói BáthoryakSzerkesztés
Bátori Bereck fia János fia László Somlyót kapta hozományul, utódai pedig felvették a somlyói előnevet.
- Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda, Báthory Miklós fia
- Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király, Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory András (szatmári kapitány), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda fia
- Báthory Anna (?–1560 után), Báthory István (1477–1534) erdélyi vajda lánya
- Báthory Griseldis (1569–1590), Báthory Kristóf erdélyi vajda lánya
- Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf fia
- Báthory István (krasznai főispán, 1553–1601), Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory András (1566–1599), bíboros, erdélyi fejedelem, Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory Boldizsár (1555–1594), Báthory András szatmári kapitány fia
- Báthory Gábor (1589–1613), erdélyi fejedelem, Báthory István krasznai főispán fia
- Báthory András (1597–1637), Báthory István krasznai főispán fia
- Báthory Zsófia (1629–1680), Báthory András (1597–1637) lánya
Ecsedi BáthoriakSzerkesztés
Bereck gyermekei közül a birtokaikon való megosztozásukkor Ecsed Lökös fia Péter-nek jutott, ez alkotta később az ecsedi ágat. Birtokközpontjuk a mai Nagyecsed volt. Egy részük bátori előnévvel szerepel, mert ők birtokolták a névadó Bátort.[1] A 14. század végén egy Báthori lány házassága és a Marczali családdal kötött örökösödési szerződés révén megszerzik a Marczaliak somogyi birtokait is.[6]
- Báthori Péter Báthory Lökös fia, szatmári főispán 1408-ban[19]
- Báthori János (szabolcsi főispán), Báthori Péter fia[12]
- Báthori István (országbíró, ?–1444) (I. István)[20] Báthori János (szabolcsi főispán) fia
- Báthori Bertalan (?– Tábor, 1438. augusztus-szeptember), Báthori János (szabolcsi főispán) fia, Albert király kíséretében, Tábor ostromakor halt meg [21]
- Báthori Tamás (?–1444-45) Báthori János (szabolcsi főispán) fia, 1440-ben [22], lányai: Margit, Erzsébet, Potenciána, Veronika [23]
- Báthori László (főispán) (†1474)(I. László), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, szatmári és zarándi főispán
- Báthori Margit (1420?–1498), Báthori István (országbíró, ?–1444) lánya, Szilágyi Mihály kormányzó, majd Bánffy Pál felesége[20]
- Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)(II. István)[20] Báthori István (országbíró, ?–1444) fia, a kenyérmezei csata parancsnoka
- Báthori András (?–1495)(III. András), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[6] lovászmester (1460) [24]
- Báthori Miklós (váci püspök)(II. Miklós), Báthori István (országbíró, ?–1444) fia,[6] váci püspök (1474–1506)
- Báthori István (nádor)(III. István)[20] (1477–1530) Báthori András (?–1495) fia,[25][26] a sánta[6]
- Báthori György (főlovászmester, ?–1534) (V. György), Báthori András (?–1495) fia,[26] főlovászmester (1505–1534),[27] somogyi főispán[6]
- Báthori András (tárnokmester) (†1534)(IV. András), Báthori András (?–1495) fia,[26] tárnokmester (1527–1534),[27] szatmári és szabolcsi főispán,[26] a mohácsi csatában a nyírségi csapatok parancsnoka[14]
- Báthori György (?–1570)(VI. György), Báthori András tárnokmester fia, Báthori Erzsébet apja
- Báthori András (országbíró) Bonaventura (?–1566)(V. András), Báthori András tárnokmester fia
- Báthori Miklós (országbíró) (1520?–1584)(III. Miklós), Báthori András tárnokmester fia
- Báthori István (országbíró, 1555–1605) (V. István), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna fia
- Báthori Erzsébet (1560–1614), Báthori György (?–1570) és somlyai Báthory Anna lánya
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ a b http://www.nyirbim.hu/bkora.htm
- ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, mek.niif.hu
- ↑ Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása (1361-1599)
- ↑ A szatmári kistérség története. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
- ↑ a b c Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2
- ↑ a b c d e f Az ecsedi Báthoriakról, epa.niif.hu
- ↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963 05 5543 3
- ↑ Szabó, Péter. Az erdélyi fejedelemség. Vince Kiadó (1989). ISBN 963 9069 183
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-547-085-1
- ↑ Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7
- ↑ Nagy, László. Báthory István emlékezete. Zrínyi Kiadó, Budapest
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 17.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w https://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
- ↑ a b Archivált másolat. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
- ↑ http://5mp.eu/web.php?a=tegnap&o=K0hiohkAEE
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 276. o.
- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
- ↑ http://www.kantorjanosi.hu
- ↑ a b c d http://www.kislexikon.hu/bathory.html
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 277. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
- ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok 311. o.
- ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 209. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
- ↑ a b Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas Könyvkiadó, 118. o. (1988). ISBN 963-02-5536-7
ForrásokSzerkesztés
- ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori: C. Tóth Norbert. „Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt”. Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o.
- ↑ C. Tóth: Ecsedi ág: C. Tóth Norbert. „A Bátori család ecsedi ága az 1440-es években”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.). [halott link]
- ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok: Horváth Richárd. „Az ecsedi Bátoriak várbirtokai a kései középkorban”. Szabolcs–Szatmár-Beregi Szemle (2006/3.). [halott link]
- Documenta ad historiam familiae Bátori de Ecsed spectantia I. Diplomata 1393-1540. Ad edendum praeparaverunt Richardus Horváth, Tiburtius Neumann, Norbertus C. Tóth. Szerk. C. Tóth Norbert. Nyíregyháza, 2011 (könyvismertetés Szaszkó Elek 2011, Turul 84/3, 105-107).
- Báthori várkastély A Báthori család története
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: I. kötet [Aaron - Benyovszky]. Pest: Friebeisz István. 1857. 216–234. o.
- Borovszky Samu Szatmár vármegye.
- Gyulafehérvári káptalan levéltára (1357).
.svg){kind=small}
