Báthori István Múzeum

A nyírbátori Báthori István Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum fiókintézménye. 1955-ben alapították, létrejöttében döntő szerepe volt Szalontai Barnabásnak, a neves néprajztudósnak. A múzeum régészeti, történeti, néprajzi, fegyvertörténeti, képző- és iparművészeti gyűjteményei a 18. században a nyírbátori római katolikus minorita templom mellett épült minorita kolostor egykori épületében kaptak helyet.

Báthori István Múzeum
Báthori István Múzeum, Nyírbátor.jpg
Elhelyezkedés Nyírbátor
Magyarország
Alapítva 2015. május 15.
A Báthori István Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István Múzeum témájú médiaállományokat.

Nyírbátor története évszázadokon keresztül összeforrott földesuraival, a Báthori-családdal, akiknek a birtoka, otthona és temetkezési helye is volt. A múzeum a település története mellett a fejedelmi család fontos emlékeit is bemutatja.

TörténeteSzerkesztés

A múzeumot 1955. májusában alapították, kezdeményezője és létrehozásának élharcosa Szalontai Barnabás néprajtudós volt. 1961 végén a múzeum összesen 14 508 tárgyat őrzött, ez a szám 1968 őszén már meghaladta a 31 000 darabot.

Neves kutatók is érkeztek a múzeumba, tanulmányokat jelentettek meg például a kerámia tárgyak és a népi építészet tárgykörében. Szalontai Barnabás indította el azt a megyei füzetsorozatot, ami azóta is értékes forrást jelent nem csak e táj kutatóinak, hanem a múzeumügy iránt érdeklődőknek is. Cikkek sorozatában dolgozta fel a nyírbátori céhek tárgyi és szellemi emlékeit.

A múzeum a település fontos szellemi műhelye lett, hozzájárult a városi rang visszaszerzése érdekében folytatott munkához, ami 1973-ban sikert hozott.

A múzeum 2013-ig szervezetileg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság intézményeként működött, azóta a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki alkotórészeként, a sárospataki Rákóczi Múzeummal együttműködve végzi munkáját.

A múzeum 2015. május 15-én ünnepség keretében emlékezett meg alapításának 60. évfordulójáról.

Állandó kiállításaiSzerkesztés

Helytörténeti gyűjteménySzerkesztés

A Nyírbátor város évszázadai című kiállítás a szerzetesi cellasorból kialakított térben kapott helyet. Helyet kapott a 70 éves (1920–1990) határőr-települési múltat felidéző gyűjtemény is.

A Báthori-család emlékeiSzerkesztés

A múzeum kincsei között látható a Báthoriakhoz kapcsolódó tárgyi emlékek közül a ritka, évszámmal is ellátott sárkányos vörösmárvány címerkő, valamint a 16–18. század során az erdélyi Báthori fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek. Az egyik legszebb alkotás az 1511-ben Firenzében készült reneszánsz templomi ülőpad (stallum) kisebbik padsora, mely eredetileg a Báthoriak Szent György nevét viselő itteni kegytemplomában állt. Ez a stallum 1968-ban került a Magyar Nemzeti Múzeumból vissza Nyírbátorba. Ez a múzeum őriz, három eredeti, az erdélyi fejedelmek által kiadott oklevelet is.

FegyvergyűjteménySzerkesztés

A múzeum gazdag fegyvergyűjteményt is bemutat. Itt látható Báthory Gábor erdélyi fejedelem szablyája, valamint Bethlen Gábornak az 1622-ben a nikolsburgi béke alkalmából adományozott díszkard is.

A gyűjteményben a középkori fegyverek mellett 20. századi magyar gyártmányú kézifegyverek is helyet kaptak.

További érdekességekSzerkesztés

A múzeum őrzi a nagybányai festőiskolához kötődő művésznő, Farkas Eszter képzőművészeti hagyatékát, valamint a település lakóiról az 1910–20-as években készült egyedülálló üvegnegatív gyűjteményt.

A múzeum gazdagon berendezett termet szentelt alapítója, Szalontai Barnabás emlékének is.

ForrásSzerkesztés