Főmenü megnyitása

Báthori István (országbíró, ?–1444)

országbíró, ?–1444

Ecsedi Báthori István (? – Várna, 1444), országbíró, a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]

Báthori István
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1435 márciusa 1440 májusa
Előd Pálóczy Mátyás
Utód Kórógyi János

Született születési ideje nem ismert
Elhunyt1444. november 11.

Gyermekei
Foglalkozás politikus

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Ecsedi Bátori János[2] és szántói Pető Katalin fiaként született, 5 fiú- (Bertalan, Benedek, Mihály, János, Tamás)[3] és 4 lánytestvéréről – Potenciána, Zsuzsanna, Katalin és egy ismeretlen nevű – tudunk. [4] A történeti forrásokban 1393-ban tűnik fel először.[1]

1410-ben még jelentéktelen vidéki nemesnek számít, de később a Sárkány-rend tagja lett.[5]

1417 előtt Zsigmond adománylevele szerint járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában. Ekkor még alacsony sorban élő nemes volt, de a király specialis familiarisaként a király közvetlen környezetéhez tartozott. Valószínűleg ebben az időben végig Zsigmond mellett volt annak útjai során. Diplomáciai ügyekben Zsigmond szolgálatára volt németalföldi ügyekben, amikor a gelderni herceggel és a hollandhainaut-i grófokkal folytatott tárgyalásokon vett részt. 1416-ban elkísérte Zsigmondot Angliába, a canterburyi szövetség(wd) megkötésére, és utána vett részt az őt támogató Wittelsbach Vilmos bajor herceggel(wd) folytatott tárgyalásokon. A méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel.[2]

1419-1431-ig asztalnokmester, 1435 márciusától 1440 májusáig országbíró volt, amikor Albert király halála után Erzsébet királyné leváltotta. Ekkor szatmári főispán.[6]I. Ulászló híve lett, 1442-től országnagy volt. A várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]

CsaládjaSzerkesztés

Három felesége közül az első Tarkói Margit [7] – más forrás szerint a Somosi családból származott[1] a második Butkai Borbála volt. István, a későbbi országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka első [8] vagy második[1] feleségétől született. Harmadszorra Kistapolcsai Orsolyát vette feleségül. Összesen 6 fia (András, István, Péter, Pál, László, Miklós) [9] és 3 lánya (Margit, Szilágyi Mihály kormányzó felesége, Erzsébet és Katalin) volt.[1]

Testvérei közül Benedek kb. 26, Mihály 17, János 25, Bertalan 35 évesen halt meg. Utódaik nem voltak. [10]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e f Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  2. a b Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. jún. 18.
  3. https://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
  4. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  5. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2  
  6. http://mek.niif.hu/00000/00060/html/011/pc001115.html
  7. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  8. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  9. C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
  10. C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.

ForrásokSzerkesztés