Főmenü megnyitása

Báthori István (országbíró, ?–1444)

országbíró, ?–1444

Ecsedi Báthori István (? – Várna, 1444), országbíró, a várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]

Báthori István
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1435 márciusa 1440 májusa
Előd Pálóczy Mátyás
Utód Kórógyi János

Született születési ideje nem ismert
Elhunyt1444. november 11.

Gyermekei
Foglalkozás politikus

ÉleteSzerkesztés

Ecsedi Bátori János[2] és szántói Pető Katalin fiaként született, 5 fiú- (Bertalan, Benedek, Mihály, János, Tamás)[3] és 4 lánytestvéréről – Potenciána, Zsuzsanna, Katalin és egy ismeretlen nevű – tudunk. [4] A történeti forrásokban 1393-ban tűnik fel először.[1]

1410-ben még jelentéktelen vidéki nemesnek számít, de később a Sárkány-rend tagja lett.[5]

1417 előtt Zsigmond adománylevele szerint járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában. Ekkor még alacsony sorban élő nemes volt, de a király specialis familiarisaként a király közvetlen környezetéhez tartozott. Valószínűleg ebben az időben végig Zsigmond mellett volt annak útjai során. Diplomáciai ügyekben Zsigmond szolgálatára volt németalföldi ügyekben, amikor a gelderni herceggel és a hollandhainaut-i grófokkal folytatott tárgyalásokon vett részt. 1416-ban elkísérte Zsigmondot Angliába, a canterburyi szövetség(wd) megkötésére, és utána vett részt az őt támogató Wittelsbach Vilmos bajor herceggel(wd) folytatott tárgyalásokon. A méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel.[2]

1419-1431-ig asztalnokmester, 1435 márciusától 1440 májusáig országbíró volt, amikor Albert király halála után Erzsébet királyné leváltotta. Ekkor szatmári főispán.[6]I. Ulászló híve lett, 1442-től országnagy volt. A várnai csatában esett el, mint királyi zászlótartó.[1]

CsaládjaSzerkesztés

Három felesége közül az első Tarkói Margit [7] – más forrás szerint a Somosi családból származott[1] a második Butkai Borbála volt. István, a későbbi országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka első [8] vagy második[1] feleségétől született. Harmadszorra Kistapolcsai Orsolyát vette feleségül. Összesen 6 fia (András, István, Péter, Pál, László, Miklós) [9] és 3 lánya (Margit, Szilágyi Mihály kormányzó felesége, Erzsébet és Katalin) volt.[1]

Testvérei közül Benedek kb. 26, Mihály 17, János 25, Bertalan 35 évesen halt meg. Utódaik nem voltak. [10]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e f Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  2. a b Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. jún. 18.
  3. https://de.wikipedia.org/wiki/Haus_B%C3%A1thory
  4. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  5. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2  
  6. http://mek.niif.hu/00000/00060/html/011/pc001115.html
  7. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  8. C. Tóth: Ecsedi ág 267. o.
  9. C. Tóth: Ecsedi ág 278. o.
  10. C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.

ForrásokSzerkesztés