Várna (Bulgária)

	Várna (Варна)
	A várnai strand
; Várna címere	; Várna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Várna
Rang	város
Alapítás éve	i.e. 570
Polgármester	Kiril Jordanov
Irányítószám	9000–9030; 9103;
Körzethívószám	052
Testvértelepülései	Lista Taskent; Aalborg; Saranda; Shëngjin; Amszterdam; Akaba; Barcelona; Bayburt; Dordrecht; Genova; Hamburg; Kavála; Harkiv; Liverpool; Lyon; Malmö község; Medellín; Memphis; Miami; Novoszibirszk; Odessza; Pireusz; Rostock; Szentpétervár; Stavanger; Szeged; Turku; Vysoké Mýto; Wels; Surabaya; Washington; Novorosszijszk;
	Népesség
Teljes népesség	371 226 fő (2024. jún. 15.)
Népsűrűség	1 703 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	80 m
Terület	205 km²
Időzóna	EET, EEST
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″43.211375°N 27.911080°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″43.211375°N 27.911080°E
	Várna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a bolgár településről szól. Hasonló címmel lásd még: Varna (egyértelműsítő lap).

Várna (bolgárul: Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.

Fekvése

Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok és az Albena. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.

Éghajlata

Várna (1952–2011) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,0	7,2	10,2	14,8	20,4	25,1	26,6	26,6	23,9	18,6	12,7	8,1	16,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,7	−1,1	1,7	6,1	10,8	15,0	17,2	17,1	13,5	9,1	4,6	0,5	7,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	30	44	57	44	58	51	41	44	43	56	42	540
Havi napsütéses órák száma	90	102	143	180	248	270	301	299	219	167	105	79	2203
Forrás: Climatebase.ru^[2] , Weather Atlas (sunshine data)^[3]

Várna extrém éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	21,2	22,5	29,5	29,0	34,0	38,0	39,4	38,9	37,2	33,0	27,0	21,2	39,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−19,0	−17,2	−13,5	−5,0	0,0	0,0	7,0	0,0	0,0	−7,7	−10,0	−17,0	−19,0
Forrás: Climatebase.ru^[2]

Várna
Hónap	Jan	Feb	Mar	Apr	Maj	Jun	Jul	Aug	Sep	Okt	Nov	Dec	Év
Átlagos tengervíz hőm. °C (°F)	8.0 (46.4)	7.3 (45.1)	7.7 (45.9)	9.7 (49.5)	15.8 (60.4)	21.5 (70.7)	24.5 (76.1)	24.8 (76.6)	22.7 (72.9)	17.8 (64.0)	13.2 (55.8)	9.9 (49.8)	15.2 (59.4)
Átlagos UV index	1	2	3	5	7	8	9	7	5	3	2	1	4.4
forrás: Weather Atlas^[3]

Történelme

Ókor, középkor

Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odesszosz volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.

A várnai csata

Bővebben: várnai csata

A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.^[4]

Ulászló király jelképes sírja (kenotáfiuma).

A keresztény sereg utolsó egységei 1444. november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.^[4]

Hunyadi, mivel jól ismerte a török taktikát, a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy ezer fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt… November 10-én, a hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest huszonötezer harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében tízezer janicsár és háromezer portai szpáhi… Az ütközet kezdetén gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt… Amikor egy kis időre szabaddá vált a bejárat a janicsárok által védelmezett cölöpsánc felé, a király – egy mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovashadtest élén – vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” – kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt, a gyalogosok megsebezték a lovát, és amikor a földre zuhant, Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte. A király halála a törökök körében lelkesedést, a keresztény seregben pánikot keltett, ezért Hunyadi elrendelte a visszavonulást."^[4]

Ottomán és bolgár uralom

Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.

Látnivalói

Az Euxinográd palota

Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.

Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.

A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Viktor Rumpelmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.

Közlekedés

A városnak három vonalból álló trolibuszhálózata is van.

Vasút

Bővebben: Várna vasútállomás

Közút

Lásd még: Bulgária autópályái

Repülés

Bővebben: Várnai repülőtér

Magyar vonatkozásai

Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.