Várna (Bulgária)

város Bulgáriában

Várna (bolgárul: Варна) Bulgária harmadik legnagyobb városa. A Fekete-tenger partján fekszik, a hasonló nevű megye székhelye, fontos turisztikai célpont, kereskedelmi és kulturális központ. A magyarok számára Hunyadi János vesztes csatája révén ismeretes hely.

Várna (Варна)
A várnai strand
A várnai strand
Várna címere
Várna címere
Várna zászlaja
Várna zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária
MegyeVárna
Rang város
Alapítás évei.e. 570
Polgármester Kiril Jordanov
Irányítószám
  • 9000–9030
  • 9103
Körzethívószám 052
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség
  • 350 301 fő (2023. dec. 15.)[1]
  • 370 592 fő (2023. dec. 15.)[1]
Népsűrűség1 703 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület205 km²
Időzóna EET, EEST
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 41″, k. h. 27° 54′ 40″
Várna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Várna témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Várna Fekete-tenger partján fekszik, a város legmagasabb pontja 80 méteren, a mészköves Frangen-fennsíkon található. Patkó alakban terül a Várnai-tó és a tenger által körülzárt délszaki növényzettől burjánzó területen. Húsz km hosszú homokos partja kiváló fürdőhely. Legismertebb nyaralóövezetei az Aranyhomok, Albena és a Napospart. Kedvelt kirándulóhely még a várostól 45 km-re északra fekvő egykori román királyi üdülőhely, Balcsik is.

Éghajlata szerkesztés

Várna (1952–2011) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)6,07,210,214,820,425,126,626,623,918,612,78,116,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,7−1,11,76,110,815,017,217,113,59,14,60,57,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)323044574458514144435642540
Havi napsütéses órák száma90102143180248270301299219167105792203
Forrás: Climatebase.ru[2] , Weather Atlas (sunshine data)[3]


Várna extrém éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,222,529,529,034,038,039,438,937,233,027,021,239,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−19,0−17,2−13,5−5,00,00,07,00,00,0−7,7−10,0−17,0−19,0
Forrás: Climatebase.ru[2]


Várna
Hónap Jan Feb Mar Apr Maj Jun Jul Aug Sep Okt Nov Dec Év
Átlagos tengervíz hőm. °C
(°F)
8.0
(46.4)
7.3
(45.1)
7.7
(45.9)
9.7
(49.5)
15.8
(60.4)
21.5
(70.7)
24.5
(76.1)
24.8
(76.6)
22.7
(72.9)
17.8
(64.0)
13.2
(55.8)
9.9
(49.8)
15.2
(59.4)
Átlagos UV index 1 2 3 5 7 8 9 7 5 3 2 1 4.4
forrás: Weather Atlas[3]

Történelme szerkesztés

Ókor, középkor szerkesztés

Várna Európa egyik legrégebbi városa. Görög nekropolisza ma is megtalálható. Krisztus előtt 570-ben a milétosziak kereskedelmi lerakataként jött létre. Az ókorban Odesszosz volt a neve. A középkorban többször cserél gazdát a bizánciak és a bolgárok között. Az oszmán törökök először 1389-ben foglalták el, másodjára a magyarok számára végzetes várnai csata során 1444-ben.

A várnai csata szerkesztés

A szájhagyomány szerint, mikor II. Murád szultán a magyarok ellen vonult megfogadta, hogy ha legyőzi őket, akkor birodalma fővárosában, Bursa városában húsz dzsámit emel. A várnai csata során ugyan sikerrel járt, de visszatérve Anatóliába rájött, hogy magánvagyona kevés lenne húsz imaház felépítésére, helyette megalkotta Bursa mai ékességét a húszkupolás Ulu Dzsámit, amit a híres szúfi szent, Somuncu baba avatott fel.

II. Murád szultán miután 1440-re megszilárdította birodalma rendjét, haderejével Magyarország ellen fordult. Elsőként Nándorfehérvár elfoglalására tett kísérletet, de nem járt sikerrel. 1442-ben az Erdélyre törő seregei ismét vereséget szenvedtek. A keresztény Európa fellelkesült a győzelmeken és 1443-ban keresztes hadjárat megindítására vették rá a magyar uralkodót, I. (Jagelló) Ulászló magyar királyt, melynek végső célja Drinápoly elfoglalása és a török Európából való kiűzése volt.[4]

 
Ulászló király jelképes sírja (kenotáfiuma).

A keresztény sereg utolsó egységei 1444. november 9-én érték el a várost, mely a többi környékbeli erődökkel együtt megnyitotta kapuit a sereg előtt. A fáradt katonák a város falai előtt húzták fel sátraikat, melyek legalább másfél négyzetkilométeres területet borítottak el. A délutáni órákban feltűntek nyugatról az első török csapatok. Könnyűlovas akindzsik csoportjai nyargaltak a síkon, mögöttük pedig az egyre erősödő zaj és porfelleg jelezte a szultán seregének érkezését.[4]

Hunyadi, mivel jól ismerte a török taktikát, a csatarend felállításakor a rendelkezésre álló csapatokat viszonylag széles arcvonalon, több önállóan is harcolni képes csapatban állította fel. A török átkarolási kísérletek kivédésére a balszárny közvetlenül a Várnai tó partján fejlődött fel, öt önállóan vezetett mintegy ezer fős bandériumban, zömében erdélyi vitézekből. A szárny parancsnoka Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály volt… November 10-én, a hajnali órákban törökök is megkezdték az előrenyomulást. A ruméliai hadtest huszonötezer harcosa Daud ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt a tó és az út között, az anatóliai hadtest pedig Karadzsa anatóliai beglerbéggel az út és a hegy között vonult Várna irányába. Őket követte az úton a szultán kíséretében tízezer janicsár és háromezer portai szpáhi… Az ütközet kezdetén gyakorlatilag mindkét török szárny megsemmisült, a szultán a csatatér elhagyását fontolgatta, de az egyik főembere maradásra bírta. Hunyadi tudta, hogy a török lovasság üldözését annak teljes szétveréséig folytatni kell, nehogy később újra rendeződve visszatérjenek a harcba. Az üldözés megkezdésekor azt kérte a királytól, hogy maradjon a csatatéren a középhaddal, de ne indítson támadást a janicsárok ellen. Azok ugyanis nem estek pánikba, hanem fegyelmezetten várták, hogy utolsó csepp vérükig védelmezzék a szultánt… Amikor egy kis időre szabaddá vált a bejárat a janicsárok által védelmezett cölöpsánc felé, a király – egy mindössze ötszáz fős lengyel–magyar lovashadtest élén – vakmerőn bevágtatott. „Gospodar Murad!” – kiáltott a szultán felé, de a janicsárok már körül is vették. Bár vitézül harcolt, a gyalogosok megsebezték a lovát, és amikor a földre zuhant, Kodzsa Hizir janicsár levágta a fejét és azt lándzsára tűzve a szultánhoz küldte. A király halála a törökök körében lelkesedést, a keresztény seregben pánikot keltett, ezért Hunyadi elrendelte a visszavonulást."[4]

Ottomán és bolgár uralom szerkesztés

Az Oszmán Birodalom fennállása során Várna elsősorban a krími háború idején értékelődött fel. Az oroszok 1773-ban és 1828-ban is megostromolták. Várna 1878-ban került a bolgárok kezébe. Hanyatlásnak indult, mikor Dél-Dobrudzsa román kézre került.

Látnivalói szerkesztés

 
Az Euxinográd palota

Leglátványosabb műemléke az ortodox katedrális, aminek az őse a 15. században épült, s a 17. században bővítették ki. A Dzsarnavara parkban egyébként állnak még egy ókori bazilika romjai is.

Híresek Várna múzeumai is. Ilyen a Várnai Régészeti Múzeum, az aquarium és az 1984-ben létesített delfinárium, ami az építésekor a legnagyobb volt a világon. A város határában áll a várnai csata emlékparkja, ahol felkereshetjük I. Ulászló királyunk sírját.

A várostól 8 km-re fekszik az Euxinográd palota, amit Viktor Rumpelmayer, egy osztrák építész tervezett 1882-ben, s aminek a stílusa a francia kastélyok hangulatát idézi. Itt kiáltották ki az egyesített Bulgáriát 1885-ben. Parkjában 310 növényfajtát tekinthetünk meg.

Közlekedés szerkesztés

A városnak három vonalból álló trolibuszhálózata is van.

Vasút szerkesztés

Közút szerkesztés

Repülés szerkesztés

Magyar vonatkozásai szerkesztés

Várna legfontosabb körútját I. Ulászlóról nevezték el (Bulevard Vladislav Varnenchik), második legnagyobb körútját Hunyadi Jánosról (Bulevard Yan Hunyad). I. Ulászló emlékére pedig 1924-ben mauzóleum-emlékparkot alapítottak.

Sport szerkesztés

A labdarúgás nagy népszerűségnek örvend a városban, amely férfi (Cserno More) és női (Grand Hotel) csapattal is büszkélkedhet.

Testvérvárosai szerkesztés

Novoszibirszk, Oroszország

Szeged, Magyarország

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b https://www.grao.bg/tna/t41nm-15-12-2023_2.txt
  2. a b Climatological Normals for Varna, Bulgaria (1952–2011). Climatebase. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013)
  3. a b Varna, Bulgaria – Climate data. Weather Atlas. (Hozzáférés: 2017)
  4. a b c A várnai csata. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 12.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Várna (Bulgária) témájú médiaállományokat.