Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)
Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik. Báthori Erzsébet ükapja.
Báthori István | |
A hagyomány szerint a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján az egyik mellékalak Báthori Istvánt ábrázolja | |
a Magyar Királyság országbírója | |
Hivatali idő 1471 – 1493 | |
Előd | Pálóczy Mátyás |
Utód | Kórógyi János |
a Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
Hivatali idő 1479 – 1493 | |
Előd | Vingárti Geréb Péter |
Utód | Losonczi László, Drágffy Bertalan |
Született | 1430[1] Magyar Királyság |
Elhunyt | 1493 (62-63 évesen)[1] |
Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
Szülei | Báthori István |
Foglalkozás | politikus |
Vallás | római katolikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztés1458-tól asztalnokmester, 1471-től 1493-ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479-től 1493-ig erdélyi vajda.
Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. Báthori és Kinizsi Pál temesi ispán főkapitány egyesült serege 1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik előtte végigfosztogatták Erdély déli részét. A győztes csata után Kinizsi úgy járta a győzelmi táncát, hogy a foga közt és két karjában is, egy-egy török hadifoglyot tartott.[2] 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél (Kölesd),[3] és visszafoglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat.
1491-ben részt vett a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló-párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa-párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7-re dátumozva. Az aláírásra valószínűleg november 23-án került sor, ekkor helyette unokaöccse, Báthori György írta alá a német példányt, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá.[4]
Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt.
Utóélete
szerkesztésA Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli.
-
Mellszobra a nyírbátori múzeumban
-
Márvány sírköve a nyírbátori református templomban
-
Szobra Nyírbátorban. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1969.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629
- ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata
- ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
- ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)