Főmenü megnyitása

Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)

Ecsedi Báthori István (14301493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik. Báthori Erzsébet ükapja.

Báthori István
Báthori István alakja a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján
Báthori István alakja a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján
a Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1471 1493
Előd Pálóczy Mátyás
Utód Kórógyi János
a Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1479 1493
Előd Vingárti Geréb Péter
Utód Losonczi László, Drágffy Bertalan

Született 1430[1]
Elhunyt1493 (62-63 évesen)[1]

Szülei Báthori István
Foglalkozás politikus
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1458-tól asztalnokmester, 1471-től 1493-ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479-től 1493-ig erdélyi vajda.

Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. Szapolyai és Kinizsi Pál temesi ispán főkapitány egyesült serege 1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik előtte végigfosztogatták Erdély déli részét. A győztes csata után Kinizsi úgy járta a győzelmi táncát, hogy a foga közt és két karjában is, egy-egy török hadifoglyot tartott.[2] 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél (Kölesd),[3] és visszafoglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat.

1491-ben részt vett a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló-párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa-párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7-re dátumozva. Az aláírásra valószínűleg november 23-án került sor, ekkor helyette unokaöccse Báthori György írta alá a német példányt, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá.[4]

Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt.

UtóéleteSzerkesztés

A kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629
  2. 1479. október 13. | A kenyérmezei csata
  3. Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
  4. Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o.

ForrásokSzerkesztés