Főmenü megnyitása

Báthori György (főlovászmester, ?–1534)

főlovászmester, ?–1534

Ecsedi Báthori (V.) György (?–1534) főlovászmester (1491–1531),[1] somogyi főispán. Báthori István nádor testvére.[2]

ÉleteSzerkesztés

Báthori András és bélteki Drágffy Julianna fiaként született.

1491-ben részt vett nagybátyja, Báthori István erdélyi vajda társaságában a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló-párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa-párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7-re dátumozva. Az aláírásra valószínűleg november 23-án került sor, ekkor Báthori György írta alá a német példányt Báthori István vajda helyett, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá.[3]

Egy 1490-es birtokosztályos oklevél szerint Babócsa várát Báthori György főlovászmester és somogyi főispán kapta meg.[4]

1496-ban II. Ulászló személyesen jelent meg Babócsán, hogy – eddigi főlovászmestersége mellé – somogyi főispánná nevezze ki.[2] Innentől a főúr hatalma jelentősen növekedett, és több Újlaki Miklós volt familiárisa is került át szolgálatába. Köztük, osztopáni Perneszy Zsigmond, aki Somogy vármegye alispánja lett, és öccse osztopáni Perneszy Imre, aki a babócsai várnagyi tisztséget kapta meg Báthorytól.[5]

1505-ben, mint királyi főlovászmester részt vett a rákosi gyűlésen.[2]

1511-ben készült el a nyírbátori templom, amelynek berendezését annak feliratai szerint ő és két testvére István későbbi nádor, ekkor temesi ispán és András szatmári és szabolcsi főispán készíttette.[6]

1519-ben főlovászmesterként és somogyi főispánként említik abban az örökösödési szerződésben, amelyben ő és testvérei, amennyiben magvuk szakadna, örökbe fogadják Rozgonyi Istvánt, ifjabb Rozgonyi János fiát.[7][8]

CsaládjaSzerkesztés

Közel ötvenéves korában nősült, gyermekei nem születtek.[9] Felesége Buzlai Mózes főudvarmester lánya volt.[10]

ForrásokSzerkesztés