Babócsa

magyarországi község Somogy vármegyében

Babócsa (horvátul: Bobovec[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Babócsa
Somssich-kastély
Somssich-kastély
Babócsa címere
Babócsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Jáger Gábor (független)[1]
Irányítószám 7584
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség1353 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 02′ 16″, k. h. 17° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 16″, k. h. 17° 20′ 40″
Babócsa (Somogy vármegye)
Babócsa
Babócsa
Pozíció Somogy vármegye térképén
Babócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Babócsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Belső-Somogy déli részén, a horvát határtól 5 kilométerre fekszik. Központján a 6801-es út halad keresztül, amelybe a község keleti szélén torkollik bele a Csokonyavisonta felől odáig húzódó 6802-es út. Nagyatáddal a 6807-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Babócsa vasútállomás, melynek elérését közúton a 6801-es és 6807-es utak kereszteződésében dél felé kiágazó 68 309-es út teszi lehetővé.

A Rinya-patak a településnél lép be a Dráva árterébe.

Története szerkesztés

Területén, mely az őskor óta lakott, sok réz- és bronzkori leletet tártak fel. Előbb a honfoglaló Bogát vezér, később Koppány vezér birtokolta, majd Tibold ispán, a Tibold nemzetség őse kapta meg. Később a nemzetség itt Szent Miklós tiszteletére Szent Benedek-rendi monostort alapított, amely egyúttal temetkezőhelyéül is szolgált. 1231-ben a nemzetség tagjainak osztozkodásakor Babócsát a Tibold nemzetségbeli Bodor három idősebb fia, Jakab, Kozma és Petke kapta. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék Babócsa plébániáját is említeti, melyről egy 1478-ban kelt oklevél is megemlékezik. E plébániának hagyományozta Marczali János Kisbabócsát. A pápai tizedjegyzék szerint ekkor csak kápolna állt a településen. Egy 1348. évi oklevél említette először a Szent Miklós tiszteletére szentelt benedekrendi apátságot. Az apátság az 1536. évi adólajstrom szerint még megvolt. 1369-ben már a Babólcsai család birtoka volt. 1398-ban Babólcsai Miklós fiának, az örökös nélkül elhalt Lászlónak birtokát Marczali Dénes kapta adományul, és a Marczali család itt rendezte be birtokközpontját. Babócsa a 15. században már városi kiváltságokat élvezett. Egy 1434-ben kelt oklevél oppidumnak írta. 1475-től a Báthoriaknak is volt itt birtoka. 1490-ben pedig, mikor a Báthoriak a Meggyesaljai Mórocz családdal örökösödési szerződésre léptek, Babócsát is lekötötték. 1495-ben Babócsa vára is szerepelt az oklevelekben, melyet tartozékaival együtt a Báthoriak kaptak adományul.

1496-ban II. Ulászló már a Báthoriak vendégeként töltött néhány napot a várkastélyban. 1532-ben Szulejmán hadai vonultak át a helységen. 1555-ben a vár török kézre került. 1556-ban a törökök a várat felgyújtották, majd elhagyták. Ugyanez évben ütköztek meg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás hadai Ali basa hadaival Babócsa mellett. 1562-ben a vár magyar kézben volt, és Perneszi Farkas volt a kapitánya. Szigetvár eleste után (1566) a vár ismét török kézre került. Az 1568-1569. évi török zsoldlajstrom adatai szerint a várőrség 558 emberből állt. 1595-ben a török őrség Herberstein Zsigmond, Zrinyi György és Hajmásy Kristóf hadainak közeledtére a várat elhagyta. Herberstein és Zrinyi birtokukba vették a várat, melyet kijavíttattak, de 1598-ban Muhammed Kiája ismét visszafoglalta. 1618-1619-es feljegyzések szerint a török várőrség 359 emberből állt. Az 1664. évi hadjárat alatt gróf Zrínyi Miklós, a költő foglalta vissza Babócsa várát a törököktől. Egy az 1701-1703. évekből való összeírás szerint Babócsa ekkor a Szalay családé volt, de 1713-ban már Rindsmaul grófné kapta meg adományként III. Károly királytól. A településre a törökök kiűzése után számos, nem magyar nemzetiségű betelepülő érkezett. Babócsa gyors fejlődésnek indult, 1715-től mezővárossá vált, később járási székhely lett. 1726-1733 között a gróf Rindsmaul család, 1776-ban Végh Péter, 1835-ben pedig Végh István örökösei birtokolták, akiktől 1842-ben idős gróf Somssich Adolf vásárolta meg. A Sommsich család építtette a községbeli kastélyokat is, melyek közül az egyik 1800 körül épült. A másikat gróf Somssich Viktor építtette 1880-ban. 1742. október 28-án Babócsa országos vásárok tartására is szabadalmat nyert. 1878-ban egy nagy tűzvészben a településen 50 ház leégett. 1891-ben 2443 horvát és magyar ajkú lakosa volt.

A Babócsa alatt folyó Rinya melegvízforrásairól már a 20. század elején is megemlékeztek. Borovszky Samu így írt róla: „...A Rinya - különösen itt - sok melegvízforrásban bővelkedik. Vize itt erősen vastartalmú és gyógyvíznek is rendkívül alkalmas”. 1953-ban nagyobb gázmezőket és ezzel párhuzamosan termálvizet is találtak a környékén, amelynek kiaknázására 1960-ban termálfürdő épült a községben.

Egykor Babócsa környékén feküdt Németsziget és Könyöked is.

Németsziget szerkesztés

1297-ben a Hahót nemzetség birtoka volt.

Könyöked szerkesztés

Az 1536. évi adólajstrom tanúsága szerint Babócsa szomszédságában feküdt Könyöked is, melynek neve már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már akkor egyházas hely lehetett.

Babócsa vára szerkesztés

A várért a török hódítások idején nagy harcok dúltak: Toigon Ozman török hadvezér foglalta el, és amikor Nádasdy Tamás nádor megkísérelte visszavenni, néhány akna felrobbant és nagy részét romba döntötte. Báthory András újból felépíttette, de Szigetvár bevétele után ismét a törökök kezébe került, és a harcok során ismét komoly károk érték. Végül 1664-ben Zrínyi Miklósnak sikerült visszafoglalnia. A község hajdani várából keltezte Zrínyi 1664. február 11-én azt a bécsi udvarnak szóló jelentést, amelyben a törökök elleni sikeres téli hadjáratról számolt be, s egyben az elfoglalt várak megtartására fegyvert és katonát kért a királytól. Az apátság épületét azonban abban az évben lerombolták a törökök.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: András Zoltán (független)[4]
  • 1994-1998: András Zoltán (független)[5]
  • 1998-2002: András Zoltán (független)[6]
  • 2002-2006: Péter István (független)[7]
  • 2006-2010: Péter István (független)[8]
  • 2010-2014: Jungné Kovács Piroska (független)[9]
  • 2014-2019: Péter István (független)[10]
  • 2019-től: Jáger Gábor (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[7]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1597
1557
1510
1445
1367
1353
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 1,6%, evangélikus 0,1%, felekezet nélküli 14,7% (22,7% nem nyilatkozott).[11]

Híres babócsaiak szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  6. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. a b Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  10. Babócsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  11. Babócsa Helységnévtár
  12. Kincs a föld mélyéről. Kapos.hu, 2018. február 13. (Hozzáférés: 2018. március 13.)

További információk szerkesztés