1458
Év
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
| 1458 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1458 |
| Ab urbe condita | 2211 |
| Bahái naptár | -386 – -385 |
| Berber naptár | 2408 |
| Bizánci naptár | 6966 – 6967 |
| Buddhista naptár | 2002 |
| Burmai naptár | 820 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1450 – 1451 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1513 – 1514 |
| Shaka Samvat | 1380 – 1381 |
| Holocén naptár | 11458 |
| Iráni naptár | 836 – 837 |
| Japán naptár | 2118 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4154–4155 |
| Kopt naptár | 1174 – 1175 |
| Koreai naptár | 3791 |
| Muszlim naptár | 862 – 863 |
| Szeleukida naptár | 1769–1770 |
| Örmény naptár | 907 ԹՎ ՋԷ |
| Thai szoláris naptár | 2001 |
| Zsidó naptár | 5218 – 5219 |
Évtizedek: 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek
Évek: 1453 – 1454 – 1455 – 1456 – 1457 – 1458 – 1459 – 1460 – 1461 – 1462 – 1463
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 12. – Szilágyi Mihály macsói bán és Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet Szegeden egyezséget köt Garai László nádorral és feleségével Alexandra tescheni hercegnővel Mátyás királlyá választásáról.[1]
- január 24. – Hunyadi Mátyást magyar királlyá választják (1490-ig uralkodik). Mátyás mellé 5 évre nagybátyját Szilágyi Mihályt választják kormányzónak (augusztusban Mátyás lemondatja a kormányzói tisztségéről).[2]
- február 9. – Podjebrád György cseh kormányzó – későbbi cseh király – és Mátyás szövetséget köt és megállapodik a kormányzó leánya, Podjebrád Katalin és a magyar király házasságkötéséről.[3]
- február 14. – Hunyadi Mátyás bevonul Budára, ahol a Nagyboldogasszony-templomban trónra ültetik.[2]
- március 2. – Podjebrád György Csehország királya lesz.[4] (1471-ig uralkodik)
- március 24. – A szeretet napján együtt mennek templomba a háborúskodó York- és Lancaster-párti nagyurak
- május 7. – Podjebrád Györgyöt Prágában Salánki Ágoston győri püspök és Szilassi Vince váci püspök Csehország királyává koronázza.
- június 27. –
- II. János aragóniai király (V. Alfonz öccse) trónra lépése. (1479-ig uralkodik)
- I. Ferdinánd (V. Alfonz természetes fia) lesz Nápoly királya. (1494-ig uralkodik.)
- július 26. – Miután Mátyás nem hajlandó elfogadni a hatalmát korlátozó főurak (Garai László nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, szlavón és macsói bán, Szilágyi Mihály kormányzó) gyámkodását, Simontornyán szövetkeznek ellene.[5]
- július 27. – Mátyás leváltja Garai László nádort, és méltóságát Guti Országh Mihálynak adományozza.[6]
- július 28. – I. Sarolta trónra lép Cipruson. (1460-túl a fattyú bátyja, II. Jakab bitorolja a trónját, az ország kettészakad, Sarolta 1461-ben formális lemondás nélkül elhagyja Ciprust, de hívei 1464-ig kitartanak, végül 1485-ben mond le a már csak jelképes címéről a Savoyai-dinasztia javára.)
- július 31. – A magyar uralkodó megtiltja az idegen pénzek használatát az országban.
- augusztus 19. – II. Piusz pápa uralkodásának kezdete.[7]
- október 15. – I. Sarolta ciprusi királynőt Nicosiában Ciprus, Jeruzsálem és Örményország koronáival királlyá koronázzák.
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- február 14. után – Mátyás a királyi uradalmak központi igazgatására megszervezi a budai udvarbíróságot.
- február – Mátyás király egyezséget köt az Észak-Magyarország nagy részét kezében tartó Jiskra Jánossal, aki elismeri királyságát.
- március – Megkezdődnek a felvidéki harcok a huszitákkal.
- augusztus – Mátyás biztosítja III. Calixtus pápát, hogy törökpolitikájában apja, Hunyadi János nyomdokain kíván haladni.
- augusztus vége – Mátyás lemondatja Szilágyi Mihályt a kormányzóságról, egyúttal besztercei gróffá nevezi ki.
- október 9. előtt – Mátyás tűzhelyenként 1 aranyforintos adót vet ki.
- Szász Vilmos a feleségének, Habsburg Anna magyar hercegnőnek, V. László idősebb nővérének a nevében sikertelenül próbálta megszerezni a magyar trónt Hunyadi Mátyással szemben, hiszen a január 24-ei királyválasztó országgyűlésre követeket nem küldött, ehelyett Anna hercegnő egykori gyámjához, a Habsburg-ház fejéhez, III. Frigyes német-római császárhoz fordult segítségért, amivel éppen azt érte el, hogy nem vették figyelembe a királyválasztásnál.
- Aristotile Fioravanti bolognai építész Mátyás meghívására Budára érkezik.
- Szilágyi Mihályt Mátyás elfogatja és Világos várába záratja.
- IV. Jóannészt fivére, Dávid követi a Trapezunti Császárság trónján (1461-ig uralkodik).
Születések
szerkesztés- Jacopo Sannazaro itáliai költő.
Halálozások
szerkesztés- június 27. – V. Alfonz aragóniai király (* 1396).
- július 28. – II. János ciprusi király (* 1418).
- augusztus 6. – III. Kallixtusz pápa (* 1378).[8]
- Marques de Santillana spanyol költő
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3
- ↑ a b Radu Lupescu: A Hunyadiak. Rubicon, XXVII. évf. 293. sz. (2016) 21–22. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Kubinyi András: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király. Aetas, XXII. évf. 3. sz. (2007)
- ↑ Nagy Balázs: Dinasztikus politika a késő középkorban. Rubicon, XXVII. évf. 293. sz. (2016) 46. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004. ISBN 963-361-626-3
- ↑ Barth : 207. o.
- ↑ Barth : 206. o.
Források
szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 1458 témájú médiaállományokat.
- ↑ Barth: Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. ISBN 978 963 370 953 5