Báthory Zsófia
Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.
| Báthory Zsófia | |
 | |
| Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1648. október 11. – 1657. október 25. | |
| Elődje | Lorántffy Zsuzsanna |
| Utódja | Bethlen Druzsina |
| Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1658. január 14. – 1659. március 30. | |
| Elődje | Bethlen Druzsina |
| Utódja | Szalánczy Erzsébet |
| Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1659. szeptember 24. – 1660. június 7. | |
| Elődje | Bánffy Izabella |
| Utódja | Lónyay Anna |
| Uralkodóház | Báthory család |
| Született | 1629[1] Szilágysomlyó |
| Elhunyt | 1680. június 14. (50-51 évesen)[2] munkácsi vár |
| Nyughelye | Kassa |
| Édesapja | Báthory András |
| Édesanyja | Zakreszka Anna |
| Házastársa | II. Rákóczi György |
| Gyermekei | I. Rákóczi Ferenc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsófia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával. Esküvőjük 1643. február 3-án volt Gyulafehérváron. Apósa, I. Rákóczi György kívánságára a katolikus vallásról csakhamar áttért a reformátusra. Férje halála után 1660-ban fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a római katolikus egyházba, és Erdélyt odahagyva magyarországi birtokaira vonult vissza. Ezzel egyidejűleg a király, I. Lipót pártjára állt. A jezsuiták befolyására a Rákóczi-birtokokon üldözte a protestáns prédikátorokat, majd a protestáns jobbágyságot is, a sárospataki kollégium is bujdosásra kényszerült.
1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentette a vérpadtól 400 000 forint váltságdíj lefizetésével és azzal, hogy váraiba német őrséget fogadott. Később teljesen Kis Imre jezsuita ellenreformációs befolyása alá került. Még menye, a különben szintén katolikus Zrínyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben.
Élete végén mindent elkövetett, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre tervezett házasságát megakadályozza, azonban 1680. június 14-én elhunyt. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában temették el. Halála után két évvel, 1682. június 15-én Zrínyi Ilona és Thököly megtartották esküvőjüket a munkácsi várban.
Származása
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Báthori Zsófia, somlyói, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01228.htm
- ↑ Miroslav Marek: Maylád de Szonyogszegh (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
- ↑ Miroslav Marek: Báthori 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza (Nagybánya, 1879)
- Meszlényi Antal: Báthori Zsófia élete és végrendelete (Budapest, 1939)
- Passuth László: Sasnak körme közt (regény, Budapest, 1956).
- Újratemetik I. Rákóczi Ferencet és Báthory Zsófiát (2012. március 1.)[halott link]
- Báthori Zsófia végrendelete (Fáy Zoltán – MNO, 2004. március 20.)
- Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza; Molnár Ny., Nagybánya, 1879
- Majláth Béla: Forgách Ádám és Báthory Sófia ékszereinek történetéből; Akadémia, Bp., 1882 (Értekezések a történelmi tudományok köréből)
- Szabó Adorján: II. Rákóczi Ferencz nagyanyja és édes atyja; Vitéz Ny., Kassa, 1903
- Lőcsey Mária: Báthori Zsófia; Neuwald Ny., Bp., 1914 (Történeti értekezések)
- Meszlényi Antal: Báthory Zsófia élete és végrendelete (1628–1680); Stephaneum Ny., Bp., 1939
- Szabó Adorján: Báthory Zsófia temploma Kassán; Szt. Erzsébet Ny., Kassa, 1942
| Előző Lorántffy Zsuzsanna |
Erdély fejedelemasszonya  1645 – 1660 |
Következő Bethlen Druzsina |
.svg){kind=small}
