Lónyay Anna

(?-1687/93) erdélyi nemes kisasszony

Nagylónyai Lónyay Anna (17. század eleje – 1687/1693) Kemény János erdélyi fejedelem második felesége.

Lónyay Anna
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1661. január 1. 1662. január 23.
Elődje Báthory Zsófia
Utódja Bornemisza Anna
Életrajzi adatok
Született 17. század eleje
nem ismert
Elhunyt 1687/1693
Édesapja Lónyay Zsigmond
Édesanyja Varkocs Margit
Házastársa 1) Wesselényi István
Házastársa 2) Kemény János erdélyi fejedelem
Gyermekei nem ismertek
Lónyai COA.jpg

ÉleteSzerkesztés

A 17. század elején született. Apja, Lónyay Zsigmond – aki a kállói várparancsnoknak, Lónyay Andrásnak volt a testvére – 1627-től Kraszna vármegye főispánja, 1648-tól pedig beregi főispán is volt. Anyja Varkocs Margit bárónő. Két lánytestvére közül a legidősebb, Margit Csáky István neje, Zsuzsanna nevű húga pedig Bocskai István főispán neje lett.

Lónyay Anna először Wesselényi Istvánnak, Közép-Szolnok vármegye főispánjának volt a hitvese. Ennek halála (1656. július 7.) után egy év múlva már jegyben járt Kemény Jánossal. Amikor Kemény János 1657 januárjában II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel Lengyelország ellen harcolt, tatár fogságba esett, ahonnan 1659 tavaszán váltották ki. Lónyay Anna a hagyomány szerint 116 ezer tallért volt képes ékszereinek zálogba adásával összegyűjteni, hogy vőlegényét a rabságból kiválthassa.

A részben jegyeséhez és férjéhez írt tizenkét magyar nyelvű levelét a Történelmi Tárban adta ki Koncz József és Tóth Ernő. (1893. 523–525.[1] és 1900. 161–218.[2]) Ugyanitt közölték Kemény Jánosnak hozzá intézett 51 levelét is.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Előző
Bánffy Izabella
Erdély fejedelemasszonya  
1661 – 1662
Következő
Bornemisza Anna