Szandaszőlős

Szolnok településrésze

Szandaszőlős Szolnok városrésze, 1950 és 1963 között önálló község volt, ezt megelőzően és követően Szolnok része.

Szandaszőlős
A szandaszőlősi katolikus templom
A szandaszőlősi katolikus templom
Egyéb elnevezés: Szanda
Közigazgatás
Település Szolnok
Városhoz csatolás 1963
Korábbi rangja község
Irányítószám 5008
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Távolság a központtól4-6 km
Elhelyezkedése
Szandaszőlős (Szolnok környéke)
Szandaszőlős
Szandaszőlős
Pozíció Szolnok környéke térképén
é. sz. 47° 07′ 41″, k. h. 20° 13′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 41″, k. h. 20° 13′ 13″
Szandaszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szandaszőlős témájú médiaállományokat.

Földrajza szerkesztés

Fekvése szerkesztés

A település a Tiszántúlon található, átlagosan 85-95 m tengerszint feletti magasságban. A Szandai rét elnevezésű területe a Tisza ártere volt, tengerszint feletti magassága: 85 m, öntéstalaja van. A település maga kb. 10 m-rel magasabban fekszik, néhol homokkal fedett részekkel. A homok maximális vastagságát a településtől kissé délkeletre éri el, ahol bányászták is. Két vízfelület határolja: nyugatról a Tisza kanyarog, északról a Alcsi-Holt-Tisza állóvize.

Geológiai felépítése szerkesztés

Szolnok legmagasabb pontja, a Beke Pál halma (101,3 m) Szandaszőlős külterületén található. Szandaszőlős alatt a mélyfúrások tanúsága szerint megközelítően 2 km mélységben helyezkedik el a medencealjzat. A terület alatti kéreg az európai táblából származik, kristályos, feltételezhetően kambrium előtti, mintegy egymilliárd éves. Legidősebb kőzetei a mecseki hasonló korú, de a felszínen levő kőzetekkel rokon képződmények. Későbbi korok emlékeként északkelet-délnyugati csapásirányban megtaláljuk a triász-jura korú mészköveket is a mélyben. A Kréta és az idősebb harmadidőszak vulkanikus maradványokat és flis üledékeket hagyott maga után. Az idősebb harmadidőszakban Szandaszőlős alatt újra flis üledékek, majd a harmadidőszak fiatalabb szakaszában vastag vulkáni kőzetrétegek jöttek létre. A harmadidőszak végén a feltöltődő Pannon-tenger hagyta hátra több száz méter vastag üledékeit. Ezek az üledékek plasztikus mivoltuknál fogva mintegy ráborulnak az idősebb medencealjzat domborzatára. Ezt követően folyóvízi, ártéri, tavi üledékek rakódtak le. A lösz vastagsága legfeljebb egy-két méter. Végül folyami homokot fújt ki a szél, ami Szandaszőlős legtöbb pontján a felszínen vagy kissé a felszín alatt több méter vastagságban megtalálható.

A fúrások artézi vizet találtak mintegy 900 m mélységben, amelynek hasznosítására kút is működik Szandaszőlősön. Földgáz jelenlétét szintén kimutatták a Szandaszőlős alatti kőzetrétegekben.

Éghajlata szerkesztés

Éghajlata kontinentális mérsékelt, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon igen magas a napsütéses órák száma, az átlagos csapadék mennyiség ugyanakkor mindössze 480-500 mm. Az uralkodó széljárás az év nagyobb felében északnyugati, télen északkeleti. Növényföldrajzi értelemben a fás sztyepp övébe tartozik, amit átszelnek a Tisza ártéri területei.

Történelme szerkesztés

Szandaszőlős területe az újkőkorszak óta lakott: a régészeti ásatásokon neolitikus, bronzkori telepek, kőrézkori, bronzkori sírok, szarmata és népvándorlás kori gödrök; szarmata, gepida, honfoglalás kori, 10-11. századi temetők kerültek elő. Szolnokon és a város környékén több szkíta kori lelőhelyet is találtak, Szandaszőlősön pedig egy bögre került elő az ásatásokon. A szkítákat a kelták váltották fel, majd ezt követően az iráni eredetű szarmaták telepedtek le a város környékén. A szarmata népesség valószínűleg hol hadban, hol kereskedelmi kapcsolatban állt a Római Birodalommal, mivel a feltárt leletek között sok római pénz, fegyver, ékszer és kerámia is akad. A népvándorlás időszakában a Szolnok környékén élő szarmatákat a gepidák vonták uralmuk alá. 1952-ben a katonai repülőtér bővítésekor 223 szarmata és gepida sírt tártak fel, ahonnan igen gazdag leletanyag: aranyozott és díszes fibulák, vasfegyverek, csontfésűk, övkapcsok és edények kerültek napvilágra.

Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol rëmëgő szëmeimbe az első

napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iszapjánn

a' Tiszavíz; itt omlik ölébe

Zagyvánk. Egybevëgyűltt vizeinn a' szőke folyónak

a' szép híd: a' Szandai dombig

két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok

szőllők a' Varsányi határig.
Verseghy Ferenc: Külső Szolnok (részlet)[1]
Szanda, puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz 1 óra: 11 kath. lak. Határa homokkal vegyes; sok buzát, kukoriczát termeszt; szőlőskertje is van. Innen Szolnokig egy erős töltés vezet, melly országutul szolgál, s a Tisza árvizét visszatartja. gr. Keglevich Miklósé volt, most birja Vodianer Sámuel örök.
– Magyarország geográfiai szótárából

A magyar Szandaszőlős Árpád-kori falu. Első írásos említése 1075-ből származik (Zunde), 1470-ben Zonda néven nevezték. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. 1775-ben gróf Keglevich Károly és Szolnok mezőváros szerződése szerint 210 szolnoki gazda Szandaszőlős területén szőlőskertet létesített. 1891-ben alapították meg a ma is működő általános iskolát. A településrész első kulturális emlékét, Szent Orbán szobrát (földrajzi helyzete: é. sz. 47° 07′ 29″, k. h. 20° 12′ 47″) 1902-ben készítették. Szolnok részeiből 1950-ben alakult önálló községgé, majd 1968-ban újra a város része lett.

1939-ben kezdték el a katonai repülőtér építését, aminek eredményeképpen 1940 őszén három repülőalakulatot helyeztek át ide. A katonai reptér mellett található a Magyar Repüléstörténeti Múzeum (é. sz. 47° 07′ 52″, k. h. 20° 13′ 12″) gazdag katonai- és utasszállító-repülőgép gyűjteménye.

Közélete szerkesztés

Szandaszőlősön benzinkút, gyógyszertárak, bölcsőde, két óvoda és iskola található, valamint rendelkezik artézi kúttal is. Szandaszőlős közéletének fontos pontjai az általános iskola és a művelődési ház. Előbbi minden évben megrendezi az Őszi vigasság nevet viselő programját, mely a városrész lakosságának nagy részét megmozgatja. A művelődési házban működik a Szandaszőlősért Egyesület, amely együttműködésében számos visszatérő vagy épp egyedi rendezvényt valósít meg. 2016 októberétől kezdve havi két alkalommal termelői piacot tartanak a Nemzeti Agrárkamara szervezésében.

További információk szerkesztés

  • Az iskola honlapja: www.szandasuli.hu
  • A művelődési ház honlapja: szandamuvhaz.vfmk.hu
  • Az egyesület honlapja: szandaszolosertegyesulet.hu
  • A szervezetek és intézmények Facebook-oldalai

Sport szerkesztés

Oktatás szerkesztés

  • A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának (korábbi nevén Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) szolnoki kampusza
  • 1891 óta működik a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • 2006-ban nyitotta meg kapuit az AD Nyelviskola és Mozgásstúdió, akkreditált felnőttképzési intézmény.

Kultúra szerkesztés

  • Szandaszőlős Táncegyüttes
  • Szandaszőlősi Művelődési Ház

Szandaszőlős híres szülöttei szerkesztés

Fogható helyi rádióadók szerkesztés

  • Aktív Rádió
    • FM 92.2
  • Amadeus Rádió
    • FM 102,4
  • RÁDIÓ 1 (régebben: Rádió 2000)
    • FM 90,4 MHz-en és 101,45 MHZ kábelfrekvencián

Látnivalók szerkesztés

Magyar Repüléstörténeti Múzeum és Szakkiállítás - Szolnok, Szandaszőlős

Hazánkban ez a legnagyobb katonai repülőgép-gyűjtemény, ahol polgári, rendőrségi, vízügyi és sportrepülők is szemügyre vehetők. Némelyik gépmadárba beülve elképzelhető, milyen volt régen pilótának vagy utasnak lenni. A szovjet MiG vadászgépek, az Il–18-as és Tu–134-es utasszállító repülőgépek igazi látványosságok. Itt sorakoznak a Magyarországon rendszerben állt helikopterek, sugárhajtású és légcsavaros, vadász és csapásmérő, kiképző és gyakorlógépek, és a „másik oldalon” harcolt Starfighter és Hunter. Az arzenált gazdagítja egy Il–2-es csatarepülőgép, amelyik a második világháborúban a Balatonba zuhant. A repülés történetén kívül űrhajós relikviák, a kiállítás fedett részén repülőgépmotorok, hajtóművek és egyéb alkatrészek láthatók. A Közép-Európában kuriózumnak számító gyűjtemény 1996-ban bekerült az Aircrafts Museums of the World katalógusba is.

Közlekedése szerkesztés

Személygépkocsival a 442. sz. főút felől (a 4 sz. főútról) érhető el.

A település rendelkezik még egy katonai és egy sportrepülőtérrel, amelyek azonban nem bonyolítanak le civil repülőgép-forgalmat.

A szandaszőlősi reptér adatai:
ICAO kód LHSS
Név Szolnok-Szandaszőlős
Pozíció 2 km/1 nm Szolnok
Koordináta N470700 E0201300
Magasság 85 m 279 ft
Hívójel Szanda INFO
Frekvencia 134,3; 130,25 (Szolnok TWR)
NAV AID -
Forgalmi kör LH, RH, 1000 ft AGL
Repülőtér kat. Nem nyilvános repülőtér
Üzemelés SR-SS (LT)
NVFR -
IFR -

Katonai objektumai szerkesztés

Szandaszőlősön található az MH 88. Könnyű Vegyes Zászlóalj, a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis és a MH 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj is.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Verseghy Ferenc összes költeménye a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Források szerkesztés

További információk szerkesztés