Schulek János (építészmérnök)

magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 4.

Schulek János (Pest, 1872. december 26.Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.

Schulek János
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
SzületettSchulek János Sámuel Frigyes
1872. december 26.[1]
Pest
Elhunyt1948. július 7. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSchulek Tibor
SzüleiSchulek Frigyes
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Schulek János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Schulek János emléktáblája egykori lakóházán

Életpályája

szerkesztés

Schulek Frigyes műépítész-tanár és Riecke Johanna fia, evangélikus vallásúként lett megkeresztelve.[3] A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. 1927–1930 között a sárospataki Angol Internátus tervezéséve foglalkozott Klebelsberg Kuno (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter utasításai szerint. A kivitelezési munkákat Árvai Pál építész vezette. Az épület átadásán részt vett 1931. szeptember 30-án Horthy Miklós kormányzó. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet igazgatója volt. Sírja a visegrádi köztemetőben található.[4][5]

Kétszer is megházasodott: első felesége a német származású Luise Gerok (1877-1906) volt. Házasságot 1902-ben kötöttek Stuttgartban[6], 1904-ben pedig született egy fiuk, Tibor Frigyes. Megözvegyülését követően második felesége Székáts Melinda Stefánia (1869-1933) lett, akivel 1909-ben kötött házasságot Budapesten[7]. Élete utolsó éveiben a Karinthy Frigyes (Verpeléti) út 2-es számú házban lakott.

Ismert épületei

szerkesztés
  • 1904−1906: lakóház, 1025 Budapest, Berkenye utca 3.[8]
  • 1910/1911: Pannónia Általános Iskola, 1133 Budapest, Tutaj u. 7-11.[9][10]
  • 1926−1928: Kelenföldi evangélikus templom, 1114 Budapest, Magyari István u. 1-3.[11]
  • 1927: historizáló neobarokk kertegyüttes, Sárospatak[12]
  • 1928: Református templom, 2111 Szada, Dózsa György út[13]
  • 1929−1931: Evangélikus Főgimnázium (ma: Váci Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma), 2170 Aszód, Hatvani út 3.[14]
  • 1930–1931: az Angol Internátus épülete, a „magyar Cambridge”, Sárospatak[15]
  • 1930-as évek: Rendőrkapitányság, Nagykőrös[16]
  • 1931: lakóház-hozzáépítés, Budapest, Toldy Ferenc u.[17]
  • ?: lakóház, 1026 Budapest, Trombitás utca 21.[18]

Tervben maradt épületek

szerkesztés
  • 1911: a Kálvin tér beépítése, Budapest[19]

Helyreállítási munkálatai

szerkesztés

Főbb írásai

szerkesztés
  • Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928)
  • Visegrád problémái és feladatai (Budapest, 1936)
  • A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.)

Ízelítő műveiből

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés