Schulek János (építészmérnök)

magyar építész

Schulek János (Pest, 1872. december 26.Budapest, 1948. július 7.) építészmérnök. Schulek Frigyes építész fia, Schulek Vilmos szemészorvos unokaöccse.

Schulek János
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
Führer-Lajta Ilus rajza Schulek Jánosról 1929-ben
SzületettSchulek János Sámuel Frigyes
1872. december 26.[1]
Pest
Elhunyt1948. július 7. (75 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSchulek Tibor
SzüleiSchulek Frigyes
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Schulek János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Schulek János emléktáblája egykori lakóházán

Életpályája szerkesztés

A budapesti Műegyetemen végezte tanulmányait, majd ott lett tanársegéd 1894-ben. Ezután édesapjával dolgozott. Apja egyik főművének, a Halászbástyának volt az építésvezetője 1899 és 1902 között. 1903-tól kisebb megszakítással magánpraxist folytatott. 1927–1930 között a sárospataki Angol Internátus tervezéséve foglalkozott Klebelsberg Kuno (1875–1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter utasításai szerint. A kivitelezési munkákat Árvai Pál építész vezette. Az épület átadásán részt vett 1931. szeptember 30-án Horthy Miklós kormányzó. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját. Ezen dolgozott haláláig. 1942-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet igazgatója volt. Sírja a visegrádi köztemetőben található.[3][4]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1904−1906: lakóház, 1025 Budapest, Berkenye utca 3.[5]
  • 1910/1911: Pannónia Általános Iskola, 1133 Budapest, Tutaj u. 7-11.[6][7]
  • 1926−1928: Kelenföldi evangélikus templom, 1114 Budapest, Magyari István u. 1-3.[8]
  • 1927: historizáló neobarokk kertegyüttes, Sárospatak[9]
  • 1928: Református templom, 2111 Szada, Dózsa György út[10]
  • 1929−1931: Evangélikus Főgimnázium (ma: Váci Szakképzési Centrum Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma), 2170 Aszód, Hatvani út 3.[11]
  • 1930–1931: az Angol Internátus épülete, a „magyar Cambridge”, Sárospatak[12]
  • 1930-as évek: Rendőrkapitányság, Nagykőrös[13]
  • 1931: lakóház-hozzáépítés, Budapest, Toldy Ferenc u.[14]
  • ?: lakóház, 1026 Budapest, Trombitás utca 21.[15]

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1911: a Kálvin tér beépítése, Budapest[16]

Helyreállítási munkálatai szerkesztés

Főbb írásai szerkesztés

  • Kassa és a bányavárosok műemlékei (Historia, 1928)
  • Visegrád problémái és feladatai (Budapest, 1936)
  • A visegrádi ásatások (Építészet, 1941); Visegrád, Mátyás király palotája (Építészet, 1941. 2. sz.)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Ízelítő műveiből szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés