Schulek Tibor

magyar evangélikus lelkész, esperes, irodalomtörténész

dr. Schulek Tibor (Budapest, 1904. február 3.Budapest, 1989. május 14.) magyar evangélikus lelkész, esperes, irodalomtörténész.

Schulek Tibor
Schulek Tibor 1966-ban
Schulek Tibor 1966-ban
Született 1904. február 3.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1989. május 14. (85 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Majoross Edit
(1908–1993) 1932.
Gyermekei Vilma (1933–)
Mátyás (1935–2018)
Gáspár (1937–)
Sarolt (1939–)
Kata (1941–)
Ágoston (1943–2011)
János (1947-)
Edit (1950–)
SzüleiSchulek János (1872–1948)
Gerok Lujza (1877–1908) Stuttgart, 1902.
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • evangélikus lelkész
Tisztség esperes

ÉletpályájaSzerkesztés

1913–1918 között a herrnhuti testvérek Nieskyben (Németország) lévő pedagógiumában tanult. 1918–1920 között Rimaszombaton, 1920–1922 között Budapesten tanult tovább; 1922-ben érettségizett. 1922–1924 között Budapesten, 1924–1925 között Sopronban, 1925–1926 között Lipcsében hallgatott teológiát. Ezzel párhuzamosan az ELTE BTK-n tanult, magyar-német-angol szakos tanári vizsgát tett.

1926–1927 között Nieskyben nevelőtanárként dolgozott. 1927-ben tanulmányutat tett Angliában és Walesben. 1927-1930 között a Magyar Evangéliumi Diákszövetség MEKDSZ titkára. 1928-ban a soproni evangélikus teológián lelkészi oklevelet nyert. 1934-től a Keresztyén Igazság folyóirat egyik szerkesztője. 1938-ban Pécsett teológiai doktorrá avatták. 1940-ben a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja lett. 1930-1948 között hivatásos tábori lelkész. 1941-ig a műszaki tisztképző Ludovika-II. Akadémián lelkész és nyelvtanár, majd a kassai VIII. hadtesthez osztották be. Hat ízben vezényelték kivonuló csapathoz, így 1943 januárban a doni szovjet áttörésben felőrölt 2. magyar hadsereghez, ahol hadsereg-lelkészként a maradék csapat újjászervezésében szolgált fél évet.

1945 elején a kassai hadtest-törzset is nyugatra vonták, és ő Pozsonyban vészelte át szovjet hadsereg bevonulását. Májusban tehervonaton papi öltözékben jutott el Győrbe, magával vitte a „Régi magyar istenes énekek” friss kéziratát, benne a pozsonyi evangélikusok által elkészíttetett kotta kliséket. A győri evangélikusok még 1945-ben kiadták. Debrecenben találkozott Kassáról gyalog kiutasított (Beneš dekrétum) feleségével és 6 gyermekével. Házuk-otthonuk odaveszett. 1948 és 1963 között a kicsiny komáromi evangélikus gyülekezet lelkipásztora. 1950-1953 között a Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye esperes volt. 1956 őszén aktív szerepet vállalt a magyarországi evangélikus egyház megújításában.

1962. augusztus 27-én Káldy püspök kezdeményezésére lelkészi szolgálatát felfüggesztették, egy lelkészgyűlésen elmondott, egyházi és társadalmi kérdésekre vonatkozó állásfoglalása miatt. Az egyházi bíróság állásvesztésre ítélte 1963. január 1-ével. Az ítélet semmisnek nyilvánításával csak 1988 decemberében rehabilitálták. Lelkészi állásából való eltávolítása után a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete Humanizmus és Reformáció Kutatócsoport munkatársa volt. A régi magyar irodalommal, az imádságok és énekek témakörével kapcsolatos cikkei, tanulmányai hazai és külföldi, egyházi és tudományos folyóiratokban jelentek meg. Visegrádon temették el.

CsaládjaSzerkesztés

Schulek Frigyes (1841–1919) unokája. Édesapja Schulek János (1872–1948) műépítész és Luise Emilie Julie Gerok (1877–1906) csellóművész voltak. 1932. május 26-án házasságot kötött Majoross Edittel (1908-1993). Nyolc gyermekük született: Vilma (1933-?), Mátyás (1935-2018), Gáspár (1937-?), Sarolt (1939-?), Kata (1941-?), Schulek Ágoston (1943–2011) atléta, János (1947-?), Edit (1950-?).

Thurnayné Schulek Vilma könyve Édesapánk, Dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon címmel 2005-ben jelent meg és fényképeket tartalmaz Schulek Tiborról és családjáról, valamint őseiről.[3]

MűveiSzerkesztés

  • Kurzer Abriß der Geschichte des ungarischen Kirchengesangbuchs und des Standes hymnologischer Forschung in Ungarn. -- A magyar egyházi énekeskönyv történetének és a himnológiai kutatás magyarországi állásának rövid vázlata – Megjelent: Jahrbuch für Liturgik und Hymnologie (Kassel) 1969, 130-140.
  • Bornemisza Péter egyházépítő, egyházszervező és egyházvédő tevékenysége; Baross Ny., Győr, 1938
  • Bornemissza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből; Keresztyén Igazság, Sopron–Bp.–Győr, 1939 (A Keresztyén Igazság könyvtára)
  • Régi magyar imádságok (Győr, 1941)
  • Tükördarabok a Schulek-család múltjából. 1. A XIX. század nemzetiségi válsága egy felvidéki család sorsában; Wiko Ny., Kassa, 1943
  • Régi Magyar Istenes Énekek (Sulyok Imrével, Győr, 1945)
  • Cantate! Énekeljetek! (szerkesztő, Győr, 1950)
  • A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek, Várad, 1566 (tanulmány, Budapest, 1975)
  • Megkésett emlékezés az erdélyi magyar evangélikus egyház száz év előtti megalakulásáról (Diakozia, 1989. 1. sz.)
  • Magyar evangélikusok Romániában (Diakonia, 1989. 2. sz.)

EmlékezeteSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  • Schulek Tibor egyenes ágú ősei: Schulek család (felvidéki)
  • Schulek családfa. A Schulek család fényképei.[4]
  • Schulek Tibor. Köztemető. Visegrád. Evangélikus lelkész, esperes, irodalomtörténész. Schulek Ágoston Frigyes unokája, Schulek Ágoston édesapja. NEMZETI PANTEON ALAPÍTVÁNY. SÍREMLÉK ADATBÁZIS.[5]

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Botta István: Dr. Schulek Tibor 1904-1989 (Keresztyén Igazság, 1989. 3. sz.)
  • Herényi István: Az evangélikus egyház az egyháztörténet tükrében 1945-1990 (Velem, 1991)
  • Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992.
  • Kecskés László: Komárom irodalmi élete. Tatabánya, Komárom Megyei Tanács VB, Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, 1979.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  • Édesapánk, dr. Schulek Tibor. Egy evangélikus lelkész küzdelmes élete és munkássága a 20. századi Magyarországon; összeáll. Thurnay Béláné Schulek Vilma; Ordass Lajos Baráti Kör, Bp., 2006

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13640.htm, Schulek Tibor, 2017. október 9.
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
  3. Schulek Vilma: Édesapánk, Dr. Schulek Tibor
  4. Kezdőoldal. markosfalvi-sipos-csaladfa.freewb.hu. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  5. Síremlék adatbázis – Nemzeti Panteon Alapítvány (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 8.)
  6. Schulek Tibor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)