Főmenü megnyitása

Ráckeve

magyar város

Ráckeve (németül: Rautzenmarkt, szerbül: Српски Ковин/Srpski Kovin) Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján. A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A megye Ráckevei járásának székhelye.

Ráckeve
A szerb templom harangtornya
A szerb templom harangtornya
Ráckeve címere
Ráckeve címere
Ráckeve zászlaja
Ráckeve zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásRáckevei
Jogállás város
Polgármester Vereckei Zoltán
(Keve Egyesület)
Jegyző Mesterné Veszeli Mária
Irányítószám 2300
Körzethívószám 24
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 605 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség165,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ráckeve (Magyarország)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 40″, k. h. 18° 56′ 44″
Ráckeve (Pest megye)
Ráckeve
Ráckeve
Pozíció Pest megye térképén
Ráckeve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráckeve témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
A ráckevei Árpád híd

A település Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik, a fővárossal a H6-os HÉV köti össze. Ráckevén van a Duna-ág legdélebbi, gépjárművel is igénybe vehető hídja, az 1896-ban épült Árpád híd.

TörténeteSzerkesztés

Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.

A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.

Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.

A 15. század közepén, 1440-ben a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, akik ekkor kezdték először Kiskevének (Kiskeue írásmóddal), majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.)

A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar Mezőváros, kevés Németekkel, és Rátzokkal elegyítve, Pest Vármegyében, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ kis Dunának partyán, Csepely Szigetében, Pereggel általellenben, Becséhez mintegy 200 lépésnyire; a’ Szigetben kevés vető földgye van, hanem a’ Bálványosi pusztán termesztik vagyonnyaikat; hallal, gyümöltsel bővelkednek; sok magyar kenyeret elárúlnak sütő aszszonyai esztendőnként a’ Pesti piatzon; szigettye három van, úgymint: az Angyali, Becsei, és Somlói. Hügye, és Bálványos pusztákat pedig árendában bírják, második osztálybéli." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

1848 májusában hatszázan álltak nemzetőrnek. A 19. század végén járási székhely lett. Ekkor építették az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából építették meg a városházát a lebontott régi helyére. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. 1975-ben adták át a meleg vizű termál strandot. A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1989-ben kapta vissza.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 2,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 18,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (26,6% nem nyilatkozott).[2]

GazdaságSzerkesztés

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház, élelmiszeripari gépgyár.

Neves szülötteiSzerkesztés

Ráckevén éltekSzerkesztés

  • Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
  • Patay László (1932–2002) Munkácsy-díjas festőművész
  • Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa

LátnivalókSzerkesztés

 
Az ortodox szerb templom
 
Savoyai-kastély kupolája
 
A Savoyai-kastély légi felvételen
  • Ortodox szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be), a két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony építését 1758-ban fejezték be. A falfestés a 18. századból való. Lásd még: Szerb monostor (Ráckeve)
  • Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű épület), a templomban Patay László hatalmas szekkója található
  • Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban), érdekessége, hogy kisebb eltérésekkel a tiszakécskei református templom tervei alapján épült, a régi - kisebb méretű - barokk templom helyén
  • Savoyai-kastélyt (barokk) Savoyai Jenő építtette, az épület Johann Lukas von Hildebrandt tervei alapján 1702–1750 között épült
  • A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet a millenniumi ünnepségek során 1897-ben avattak fel
  • Szent János téren láthatjuk a 18. századi Nepomuki Szent János szobrot
  • Horváth-kúria (Szent János tér 13., eklektikus stílusban átalakított)
  • Árpád híd, épült 1896-ban
  • Árpád Múzeum (Kossuth L. u. 34.) tájmúzeum, a tárlatában egy 12. századi Lantos Dávidot ábrázoló dombormű, és egy 16. századi festett fa Madonna található
  • Városi képtár (Kossuth L. u. 26.)
  • Keve Galéria (Kossuth L. u. 49.) időszaki kiállítások
  • A katolikus temetőben álló kápolna a 18. század végén épült, egyszerű barokk stílusban. Ugyancsak a temetőben található 19. század elején épült kör alakú kálvária.
  • Aqualand Termál- és Élményfürdő (Strand u. 1.), az 52 °C-os gyógyvíz 1040 m mélységből tör fel
  • Ráckevei Kis-Duna Natúrpark
  • Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalmát Ráckevén tekinthetik meg, amely a lakosság közösségi összefogásának köszönhetően 2007 és 2010 között épült fel. A ráckeveiek kedve a Hajómalom újbóli megépítésére a „Jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel, melynek köszönhetően a ráckevei vízimolnárság hagyományai felélesztésre kerültek.
  • A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján

Visszatérő rendezvényekSzerkesztés

  • János Vitéz Napok (június első hétvégéje)
  • Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében)
  • Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.)
  • Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége)

TestvérvárosaiSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  2. Ráckeve Helységnévtár
  3. János vitéz emlékére Ráckeve város lakossága díszkutat állított a Szent István téren. Síremlékén olvasható: Itt nyugszik a boldog feltámadás reményében Nagyságos Horváth Nep. János kir. Magyar lovas őrnagy, a szicíliai Szent György, a pápai Krisztus rend gyémántcsillagos vitéze. 1774—1849.
  4. 3szek.ro: Ki volt János vitéz? (hu-HU nyelven). Háromszék, 2010. január 23. (Hozzáférés: 2017. július 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés