Tiszakécske

magyarországi város Bács-Kiskun megyében

Tiszakécske város Bács-Kiskun megyében, a Tiszakécskei járás székhelye a Tisza partján.

Tiszakécske
Tiszakécske légifotó.jpg
Tiszakécske címere
Tiszakécske címere
Tiszakécske zászlaja
Tiszakécske zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállás város
Polgármester Tóth János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6060
Körzethívószám 76
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség11 990 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület133,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakécske (Magyarország)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″
Tiszakécske (Bács-Kiskun megye)
Tiszakécske
Tiszakécske
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Tiszakécske weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakécske témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Tiszakécske a Tisza mentén fekszik, teljes közigazgatási területe a folyó jobb partján helyezkedik el. A szomszédos települések észak felől, az óramutató járása szerint haladva: északon Jászkarajenő, északkeleten Tiszajenő, keleten (a Tisza túlpartján) Nagyrév, délkeleten Tiszainoka és Tiszakürt, délen Tiszaug (utóbbi három ugyancsak a bal parton), délnyugaton Lakitelek, nyugaton Szentkirály, északnyugaton pedig Kocsér.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútonSzerkesztés

A várost elkerülik a főutak, csak négy és öt számjegyű közutak húzódnak a területén. Budapest felől több útvonalon is elérhető, de két fő megközelítési iránya van: a 4-es főút és az M4-es autóút felől Cegléd, illetve az M5-ös autópálya felől Kecskemét érintésével. Cegléd felől Nagykőrösig a 441-es főúton, majd onnan a 4601-es úton haladva, Kecskemét felől pedig előbb a 44-es főúton, majd pedig vagy Szentkirály érintésével a 4623-as, vagy Lakiteleknél letérve a 4625-ös úton érhető el.

Kisebb jelentőségű, a várost a szomszédos településekkel összekapcsoló utak még a Jászkarajenőtől idáig húzódó 4615-ös út, illetve a nagyrévi kompátkelőig vezető 46 325-ös és a tiszainokai révhez vezető, de előtte még a városközpont keleti részén is végighúzódó 46 327-es számú mellékutak.

VasútonSzerkesztés

Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán érhető el, amelynek négy megállási pontja van a város közigazgatási területén. Szolnok felől haladva előbb Óbög megállóhely, majd Újbög vasútállomás – előbbi a városhoz tartozó Tiszabög település északi, utóbbi a déli szélén –, majd a városközpontban Tiszakécske vasútállomás, végül Kerekdomb városrészben Kerekdomb megállóhely. Az újbögi állomás és a kerekdombi megálló egyaránt a 4625-ös út közvetlen közelében található, az óbögi megálló közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a nagyállomást pedig a 4601-es útból kiágazó, 46 326-os számú mellékút szolgálja ki.

CímereSzerkesztés

A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)

A TiszaSzerkesztés

Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról Cechke írásmóddal, 1332-ben. A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték.

A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.

1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1956-ban a városközpontban egy magyar vadászrepülő a békésen tüntető tömeg közé lőtt, ami 17 ember életét követelte. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1990-es évek elejéig tartott. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A következő táblázatban láthatjuk miként változott a város népességszáma 1960 óta:

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 10,7%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,2% (25,7% nem nyilatkozott).[13]

Tisza-parti TermálfürdőSzerkesztés

 
Barack Resort Fürdő

A Tiszához közel található a létesítmény, mely 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 fokon feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.A fürdő télen és nyáron várja a vendégeket.






A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.

NevezetességeiSzerkesztés

NépzeneSzerkesztés

Népzenei hagyományokat őriz a Dűvő Citerazenekar (2015 előtt: Kék Nefelejcs Citerazenekar; anno 1996),[15] a Tubarózsa Citerazenekar (2009) és a Boróka Citerazenekar.

A népzene kedvelőinek lehetőségük nyílik a Tisza-Folk Alapítvány által rendezett népzenei táborba jelentkezni, amely 1 héten keresztül tart érdekes programokkal ének, zenetanulással várja a jelentkezőket.

A népzene mellett nagyon fontos szerepet játszik a hagyományok őrzésében a "Nagy-Tisza Néptánccsoport" (2009), akik színvonalas táncaikkal öregbítik városunk hírnevét szerte az országban és a környező országokban egyaránt.[forrás?]

Híres tiszakécskeiekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Lemondott a tiszakécskei polgármester. Petőfi Népe, XLVII. évf. 51. sz. (1992. feb. 29.) 1. o.
  5. Tiszakécske új polgármestere. Petőfi Népe, XLVII. évf. 65. sz. (1992. márc. 17.) 1. o.
  6. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Tiszakécske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  13. Tiszakécske Helységnévtár
  14. A szobor a szoborkereső oldalon. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  15. Düvő Citerazenekar (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)

További információkSzerkesztés