Tiszakürt

magyar település

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában.

Tiszakürt
Tiszakürt temploma
Tiszakürt temploma
Tiszakürt címere
Tiszakürt címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Dr. Kiss Györgyné (független)[1]
Irányítószám 5471
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1416 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakürt (Magyarország)
Tiszakürt
Tiszakürt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 20° 07′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 20° 07′ 34″
Tiszakürt (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszakürt
Tiszakürt
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszakürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakürt témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re. Szomszédos települések: Cserkeszőlő, Tiszainoka, Tiszaug, Csépa, Szelevény. A legközelebbi város(ok): Kunszentmárton, illetve Tiszakécske (már Bács-Kiskun megyében).

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a 442-es főútról (Szolnok - Kunszentmárton), az M44-es autóút és a 44-es főútról (Kecskemét - Gyula) érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai látják el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 146-os számú, Kecskemét–Kunszentmárton közötti vonalán, a községtől kb. 7 km-re lévő Tiszaug-Tiszahídfő állomás.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth írásmóddal. A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként. A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt, majd 1674-ben kincstári birtok lett. Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter (felesége gr. Tige Mária); 1879- 1943 gr. Bolza József.

1872-ben kapott nagyközségi rangot, ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozott.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű „határőrizetüket”.

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth András (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth András (független)[4]
  • 1998–2002: Józsa István (független)[5]
  • 2002–2006: Józsa István (független)[6]
  • 2006–2010: Tálas László (független)[7]
  • 2010–2014: Tálas László (független)[8]
  • 2014–2019: Dr. Kiss Györgyné (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Kiss Györgyné (független)[1]

Tiszakürt község önkormányzatának címe: 5471 Tiszakürt, Hősök tere 1., a község hivatalos honlapja: www.tiszakurt.hu, nyomtatott újságja pedig a Tiszakürti Hírmondó.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, 4,7% pedig nem válaszolt.[10][11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

NeveSzerkesztés

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzs egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg a vidéket.

VallásSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.[12]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 19,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,2% (28,6% nem nyilatkozott).[13]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domusát 1948-tól vezetik.[14]

Református egyházSzerkesztés

A községben a 16. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.[15]

Evangélikus egyházSzerkesztés

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

NevezetességeiSzerkesztés

Természeti értékekSzerkesztés

 
Az arborétum

A Bolza család által létesített arborétum. A 19. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 ha-os erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-, jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített. 1946-ban került állami tulajdonba. 1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Építészeti értékekSzerkesztés

SportSzerkesztés

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

  • Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
  • Kézilabda-szakosztály: a Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

RendezvényekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Tiszakürt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Tiszakürt - Magyar Köztársaság Helységnévtára
  12. [1]
  13. Tiszakürt Helységnévtár
  14. Tiszakürt Lelkészség
  15. Tiszakürti Református Egyházközség. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)

További információkSzerkesztés