Főmenü megnyitása

A Garamszentbenedeki apátság – egykori bencés apátság – a Felvidéken, a mai Szlovákia területén, Garamszentbenedek községben található. A bencés apátság nemzeti kulturális emlék. Az apátság a Garammenti-Inóc déli részén, a Garam völgyében fekszik. Szlovákia második legnagyobb kolostora. A kolostorépület mellett fontos a török elleni fellegvár, valamint a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus templom.

Garamszentbenedeki apátság
Garamszegcivertanlegi1.jpg
Település Garamszentbenedek
Ország Szlovákia
Egyházmegye Besztercebányai egyházmegye
Elhelyezkedése
Garamszentbenedeki apátság (Szlovákia)
Garamszentbenedeki apátság
Garamszentbenedeki apátság
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 41″, k. h. 18° 33′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 41″, k. h. 18° 33′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszentbenedeki apátság témájú médiaállományokat.
A templom gótikus kapuja

TörténeteSzerkesztés

 
Kép az apátságról

Első írásos említése 1075-ből származik I. Géza királytól, aki gazdag adományokat ajánlott fel a bencés apátság számára. Az adománylevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor építése 1075 előtt megkezdődött, 1060 és 1075 közé tehető. Július Sopko szerint 1100 körül itt készült a Nyitrai-kódex, melyet ma Nyitrán őriznek. 1384-től 1424-ig az eredeti román építményt gótikus stílusban átépítik, így egy háromhajós, két tornyos bazilikát alakítanak ki. Ebben az időben épült meg a gótikus kerengő is. 1423 körül a templom északi felén elkészültek a freskók a Szent György legendáról. Az átépítés után háromszor is leégett. 1462-ben elkezdték a teljes felújítást, majd 1483-ban felszentelték. Ekkor adományozta Mátyás király a templomnak a Szent Vér ereklyét. A török háborúk idejében a kolostor köré reneszánsz várfalakat építettek ki, melyek bástyái mind a mai napig fennmaradtak. 1542-ben a bencések a török veszély miatt elhagyták a kolostort. Ezután a kolostort az esztergomi káptalan vette át. 1530-ban a kolostort kirabolták a törökök. 1664-ben a magyarok a Léva melletti csatában megverték a törököket. Ebben a csatában esett el Koháry István, akit az apátságba temettek el. Az apátságban helyezték el az ebben a csatában használt harci zászlót is, melynek felirata: "Deus est protector meus" (Az Isten az én védelmezőm). 1686-ban a török még egy elkeseredett próbálkozást hajtott végre, azonban ereje csak a környék feldúlására volt elég. 1686. szeptember 8-án a templomban ünnepélyes Te Deum-ot tartottak a török vész elmúlásának, Buda felszabadításának alkalmából.1703-ban előbb Ocskay László, majd Bercsényi Miklós ostromolta meg a várat, aki el is foglalta, csak 1708-ban kerül ismét császári kézre.

 
Litográfia a 19. századból

A templom orgonáját 1714-ben építették. A várnak 1757-ig várnagya is volt. 1881 június 21-én az apátság leégett. Ezután megkezdődött a felújítás 1882 és 1885 között, melyet Storno Ferenc és Storno Kálmán soproni építészek vezettek. Ezen felújítás alkalmával a templom emlékeinek egy részét Esztergomba szállították és máig ott őrzik. 1923-ban az apátságot a szalézi rend kapta meg, majd 1950-ben az egész komplexum a szerzetesek internálótábora lett. Az egykori apátságot 1970-ben nemzeti kulturális emlékké nyilvánították. 1972-ben költséges felújítást végeztek rajta. A kolostor 1999 óta a lengyelországi pallotinus rend igazgatása alatt áll.

Szent Vér ereklye és kápolnaSzerkesztés

 
Az apátsági templom
 
Mátyás király alakja a garamszentbenedeki apátsági templom kapuján

A Szent Vér ereklyét (Veronika kendőjének egy darabja) Mátyás király ajándékozta a bencéseknek 1483-ban, aki II. Pál pápától kapta azt. 1510-ben az ereklyének külön oltárt készítettek. Ma az ereklyét az 1713-ban épített Szent Vér kápolnában őrzik, minden pénteken megtekinthető. A török veszély miatt a Szent Vér ereklyét 1529-ben átszállították a lévai várba. Az ereklye 1530-ban visszakerül az apátságba, majd később Véglesen és Nagyszombatban őrzik. 1646-ban ismét Garamszentbenedeken van az ereklye. 1713-ban Bars vármegye a pestisjárvány végeztével a kolostor mellett Szent Vér kápolnát emel, ahová elhelyezik az ereklyét. Rudnay Sándor esztergomi érsek 1829-es vizitációja alkalmával új ereklyetartót készíttetett. Knauz Ferdinánd 1881-ben restauráltatta a kápolnát, majd a külső ajtóját megszüntette, így ma csak a templomból közelíthető meg.

LegendákSzerkesztés

 
Emléktábla, mely szerint innen vittek földet IV. Károly király koronázására

Az alapításrólSzerkesztés

Egy legenda szerint Géza egy Garam melletti vadászat alkalmával, az este beköszöntével a Garam partján táborozott le kíséretével. A Salamon elleni háborún gondolkodott, amikor a folyó túloldalán egy fényt pillantott meg a sziklás parton. Amikor átjutott a túlpartra, egy tisztáson nagy fájdalomban látta Salamont térdelni. Ez a látomás annyira meghatotta, hogy ezen a helyen építette fel a Szent Benedek tiszteletére szentelt apátságot.


A bencések kincseirőlSzerkesztés

A helyi hiedelem szerint Garamszentbenedeket Újbányával, Nyitrával és Esztergommal is egy titkos alagút-rendszer kötötte össze. Az apátság alatt még ma is hatalmas pince van, melyet sokáig a nyitrai borüzem használt. Azt beszélték egykor, hogy az apátság szerzetesei nagy kincset halmoztak fel az évszázadok alatt, és hogy ezeket megmentsék a töröktől, szekérre tették és elszállították. A szekér tengelye azonban útközben eltörött és a Bellegszencse melletti Máriacsaládon ásták el a benedeki kincseket. Állítólag máig ott vannak.

Lásd mégSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés