Tiszasas

magyarországi község Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Tiszasas község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában.

Tiszasas
Tiszasas légi felvételen
Tiszasas légi felvételen
Tiszasas címere
Tiszasas címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Vágner István (független)[1]
Irányítószám 5474
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség1015 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasas (Magyarország)
Tiszasas
Tiszasas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 20° 04′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 20° 04′ 48″
Tiszasas (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszasas
Tiszasas
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszasas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasas témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Tiszasas község a Tisza bal partján, a Tiszazugban található, Csongrádtól 19 kilométerre északra, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén.

Szomszédai: észak felől Tiszaug, északkelet felől Tiszakürt, kelet felől Csépa, dél felől Csongrád, nyugat felől pedig (a folyó túlsó partján) Tiszaalpár.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

Lakott területén északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a 44-es főútból Tiszaugnál kiágazó, majd Csépán keresztülhaladva, Kunszentmárton határszélén ugyanabba az útba visszatorkolló 4511-es út: ezen könnyen megközelíthető a tiszaugi Tisza-hídon átkelve Kecskemét, illetve a már említett települések irányából is.

VasútSzerkesztés

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tiszasas megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Tiszaug megállóhely és Csépa vasútállomás között található, a település belterületének északkeleti szélén; közúton a 4511-es útból kiágazó 45 311-es úton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

Sokan úgy gondolják, hogy neve a madárnévből keletkezett, ám valójában a települést körülvevő sás szóból keletkezett. Tiszasás egy helyesírási hiba folytán vált Tiszasassá. Első írásos említése 1348-ból való, bár a régészeti leletek szerint jelentős Árpád-kori település volt itt. Az elmúlt évszázadokban Tiszasas olyan neves személyek birtoka volt, mint Kinizsi Pál, vagy a szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc. Egyhajós református temploma 1789-ben épült, késő barokk stílusban. A falu hangulatát meghatározzák a régi, tornácos, módos parasztházak, melyek közül sok épen megmaradt.

A falutól csupán néhány kilométerre kanyargó festői szépségű Tisza folyó és ártere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része és igen kedvelt horgászhely. Sőt, az egyedül álló fövenyes szabad strandja révén egyre kedveltebb fürdőhely is.

A községi infrastruktúra teljesen kiépült az elmúlt években, erős alapot teremtve ezzel az elkövetkezendő esztendők fejlődésének. Tiszasast, előnyös földrajzi fekvése, könnyű megközelíthetősége, páratlan természeti értékei, és igen kedvező ingatlanárai méltán tehetik vonzóvá az ide érkező turisták, letelepedni vágyók és befektetők számára. A közeljövő fejlesztési elképzelései között szerepel a Falu-arborétum megvalósítása, illetve a település alatt rejlő termálkincs kiaknázása, amely teljesen új távlatokat nyitna nem csak a község, de az egész Tiszazug jövőjében.

A településen egy általános iskola és egy óvoda működik. Mindkét intézmény intézményfenntartó társulásba lépett a cserkeszőlői és a szelevényi iskolákkal és óvodákkal, így létrejött a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő-Szelevény-Tiszasas-Tiszainoka.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Laskai István (független)[3]
  • 1994–1998: Laskai István (független)[4]
  • 1998–2002: Laskai István (független)[5]
  • 2002–2006: Laskai István (független)[6]
  • 2006–2010: Laskai István (független)[7]
  • 2010–2014: Gyói Gábor (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Gyói Gábor (független)[9]
  • 2019-től: Vágner István (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,8% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,2%, református 29,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 21,5% (19,9% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Rendelkezik egy tornacsarnokkal, amely a környéken egyedülálló.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Tiszasas Helységnévtár

További információkSzerkesztés