Tiszaug

magyar település

Tiszaug község Bács-Kiskun megye Tiszakécskei járásában.

Tiszaug
A tiszaugi vasúti Tisza-híd
A tiszaugi vasúti Tisza-híd
Tiszaug címere
Tiszaug címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásTiszakécskei
Jogállás község
Polgármester Káré Gábor (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[1]
Irányítószám 6064
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség979 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség36,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaug (Magyarország)
Tiszaug
Tiszaug
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 20° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 20° 03′ 11″
Tiszaug (Bács-Kiskun megye)
Tiszaug
Tiszaug
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Tiszaug weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaug témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Tisza bal partján fekvő település, Lakitelektől keletre és Csongrádtól északra, amelynek vannak határrészei a folyó túlsó partján is. Régóta fontos tiszai átkelőhely.

Szomszédai: észak felől (a jobb parton) Tiszakécske Kerekdomb településrésze, északkelet felől Tiszakürt, délkelet felől Csépa, dél felől Tiszasas, délnyugat felől Tiszaalpár, nyugat felől pedig Lakitelek (utóbbi kettő úgyszintén a jobb parton).

MegközelítéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

Közigazgatási területén áthalad nyugat-keleti irányban a 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő elérési útvonala Budapest-Kecskemét, illetve Békés megye nagyobb városai és Kunszentmárton felől is. Ezen felől az átadása után át fog haladni a község határán, a belterölettől északra az előbbi főutat kísérő települések tehermentesítésére épülő M44-es autóút is, ennek Tiszaughoz legközelebb eső csomópontját Tiszakürt nyugati határszélére tervezték.

A község lakott területeit egyébként az említett utak egyike sem érinti, a központon annak főutcájaként, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban a 4511-es út halad végig, az épülő M44-csomópont térségétől pedig a 45 111-es számú mellékút vezet a faluba.

VasútSzerkesztés

Tiszaugot a hazai vasútvonalak közül a MÁV 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt: Kiskunfélegyháza vasútállomás felől sorrendben előbb Tiszaug-Tiszahídfő megállóhely, majd Tiszaug megállóhely. Előbbi a nevének megfelelően a tiszaugi vasúti Tisza-híd bal parti hídfője közelében létesült, közvetlenül a 44-es főút mellett, míg utóbbi a község belterületének keleti szélén; ennek közúti megközelítését csak önkormányzati utak teszik lehetővé.

TörténeteSzerkesztés

A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben).

1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog (Zunugh) András királyi apródnak adományozott.

A környező településekkel együtt királyi kézről később egyházi birtokba került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.

1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 171516 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.

Tiszaug korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozott, 1999. június 30. óta Bács-Kiskun megyei település.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Hegedűs Jánosné[4][5] (Vásárhelyi Pál Község- és Természetvédő Egyesület)[6]
  • 1994–1998: Hegedűs Jánosné (független)[7]
  • 1998–2002: Hegedűs Jánosné (független)[8]
  • 2002–2006: Hegedűs Jánosné (független)[9]
  • 2006–2007: Hegedűs Ernő (független)[10]
  • 2007–2010: Sinka Ferenc Márton (független)[11]
  • 2010–2014: Sinka Ferenc Márton (független)[12]
  • 2014–2019: Káré Gábor (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[13]
  • 2019-től: Káré Gábor (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[1]

A településen 2007. december 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[14]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,6%, református 17,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 34,2% (24,8% nem nyilatkozott).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

A patkó alakú Holt-Tisza holtág természetes lefűződéssel alakult ki a Tisza bal parti ármentesített területén. Közigazgatásilag Tiszaug községhez tartozik. Hossza 3,7 km, átlagos szélessége 100 m, területe 53 ha, átlagos mélysége 2,3 m, víztérfogata 851 ezer m3. Tulajdonosa Tiszaug Község Önkormányzata és kezelője 2007-től a Király és Társai Halászati kft. Élővilága igen változatos. Több vízi madár táplálkozó és pihenő helye. A tóban az alábbi halfajok találhatók: ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, angolna, busa, keszeg, kárász, törpeharcsa. A vízpartot gazdag növényzet határolja. A patkó alakú tó északi végénél jelentős méretű nádas található. Jellegzetesen nád és sás szegélyezi a vízpartot helyenként 2-5 méter szélességben is. A tó végének falu felőli részén jelentős területen tavirózsák is találhatóak.

A tó délkeleti részén kijelölt strand található. Itt lassan mélyülő enyhén iszapos tófenék található. A holtág horgászvízként működik: www.tiszaugi-holtag.hu

A település helyi értékei[16]Szerkesztés

a) Agrár- és élelmiszergazdaság:

  • Szürke marha gulya bivallyal

b) Egészség és életmód:

c) Épített környezet

  • Református templom
  • Katolikus Kápolna
  • Radvány Kastély /része a Szőke Tisza Otthonnak/
  • Luby-Bánhidy udvarház
  • Emlékpark-Kopjafa
  • Ártézi kút-díszkút

d) ipari és műszaki megoldások:""" e) kulturális örökség:

  • Tájház Tiszaug Község Önkormányzata, 6064 Tiszaug, Rákóczi u., 56/328-001

f) sport:

  • Tiszaugi Testedző Egyesület
  • Kenukölcsönző, Tiszaug Község Önkormányzata, 6064 Tiszaug, Rákóczi u. 51., 20/533-1024

g) természeti környezet:

  • 40ha-os Holt-Tisza tavirózsákkal
  • Körtvélyesi legelő vadkörtefákkal

h) turizmus és vendéglátás:

  • X-Games Hotel ***
  • Club Hotel Pegazus
  • Fejes Vendégház
  • Tóparti Vendégház
  • Tavirózsa Vendégház
  • Árnyas Üdülőház
  • Kárász Turistaszállás

Közösségek, alkotók:

  • Balás Edéné, aranykoszorús fafaragó mester
  • Olar Mircea, pirogravúr
  • Fekete Edit, gyöngyfűzés
  • Szakács Józsefné, foltvarrás
  • Nyáridő Közalapítvány
  • Tiszaugi Testedző Egyesület
  • Tiszaugért Alapítvány
  • Mosolyunkért Alapítvány
  • Tiszavirág Horgász Egyesület
  • Tisza Vadásztársaság
  • Király és Tsa. Halászat

Helyi hagyományok, rendszeres események

  • Falunap
  • Kenu-Beach
  • Szüreti Felvonulás és Bál
  • Falukarácsony

ForrásokSzerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 185, 192.
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. http://www.parlament.hu/irom36/0955/0955.htm
  4. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, csak valószínűsíthető.
  6. A polgármesterjelöltek névsora”, Új Néplap, 1990. szeptember 20., 4. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. április 5.) 
  7. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  9. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  11. a b Tiszaug települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. Tiszaug települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  14. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  15. Tiszaug Helységnévtár
  16. helyi értéktár rendelet alapján