Cserkeszőlő

magyar település

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Cserkeszőlő
Cserkeszőlő.jpg
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Varga Attila (független)
Irányítószám 5465
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2249 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkeszőlő (Magyarország)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″
Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Cserkeszőlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába. 2019 októberétől elkészült az M44-es autóút, amely északi irányból kerüli el a községet. fel,- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki Tiszakürt és Cserkeszőlő között.

Budapesttől 127 kilométerre,és Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt. Nevének eredete a jordán cserkesz néptől is származtatható, hiszen IV. Béla idején nagy létszámú cserkesz kisebbség érkezett a területre.[forrás?]

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Dr. Harangozó Elek (FKGP-KDNP-MDF-Fidesz)[2]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Szokolai Lajos (független)[3]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Varga Attila (független)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

Cserkeszőlői Gyógy- és StrandfürdőSzerkesztés

 
A termálfürdő bejára a delfines kúttal.

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

  • Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
  • Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

Műemlék borház és pinceSzerkesztés

A 118 éves, 2014-ben felújított,[6] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[7]

Szinyei Merse-kastélySzerkesztés

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és a felújításokat követően hamarosan a látogatók előtt is nyitva áll majd a Kúria. Forrás

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás

Cserkeszőlői kunhalmokSzerkesztés

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronz és neolit korban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás

Aranyosi erdőSzerkesztés

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás

Nagy Fertő-tóSzerkesztés

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás

TestvérvárosaSzerkesztés

  Malinska-Dubašnica, Horvátország

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. Cserekeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  3. Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)[halott link]
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Cserkeszőlő Helységnévtár
  6. Szinyei présház és borospince felújítása (PDF). (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  7. A borház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.