Főmenü megnyitása

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.

Cserkeszőlő
Cserkeszőlő.jpg
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Szokolai Lajos (független)[1]
Irányítószám 5465
Körzethívószám 56
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2249 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkeszőlő (Magyarország)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″
Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Cserkeszőlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába. 2019 októberétől elkészült az M44-es autóút, amely északi irányból kerüli el a községet. fel,- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki Tiszakürt és Cserkeszőlő között.

Budapesttől 127 kilométerre,és Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt. Nevének eredete a jordán cserkesz néptől is származtatható, hiszen IV. Béla idején nagy létszámú cserkesz kisebbség érkezett a területre.[forrás?]

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Cserkeszőlői Gyógy- és StrandfürdőSzerkesztés

 
A termálfürdő bejára a delfines kúttal.

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

  • Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
  • Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

Műemlék borház és pinceSzerkesztés

A 117 éves, 2014-ben felújított,[5] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[6]

Szinyei Merse-kastélySzerkesztés

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és a felújításokat követően hamarosan a látogatók előtt is nyitva áll majd a Kúria. Forrás

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás

Cserkeszőlői kunhalmokSzerkesztés

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronz és neolit korban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás

Aranyosi erdőSzerkesztés

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás

Nagy Fertő-tóSzerkesztés

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás

TestvérvárosaSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Cserkeszőlő Helységnévtár
  5. Szinyei présház és borospince felújítása (PDF). (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  6. A borház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.