Hévíz

	Hévíz
	A hévizi-tó
; Hévíz címere	; Hévíz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	város
Polgármester	Papp Gábor (Fidesz–KDNP)
Jegyző	dr. Tüske Róbert
Irányítószám	8380
Körzethívószám	83
Testvértelepülései	Lista Pjatyigorszk; Csázma; Kujlin;
	Népesség
Teljes népesség	4634 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	568,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hévíz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
	Hévíz Pozíció Zala megye térképén
	Hévíz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.^[3] Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

A Hévízi Tófürdő főbejárata

Hévízi-tó ősszel

Hévízi tavirózsa

A zsidó áldozatok emlékműve

FekvéseSzerkesztés

Zala megye keleti részén, Keszthely északnyugati szomszédságában található, a megyeszékhely Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre a Balatontól.

TörténeteSzerkesztés

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

KözlekedésSzerkesztés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába (a 76-os főúton, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve (a 71-es úton) juthatunk Hévízre. Sopron és a Dunántúl északi illetve nyugati vidékei felől a 84-es számú főúton haladva érhető el. A várost a Keszthely-Kertváros és Alsópáhok közötti 7332-es számú út érinti, ez azonban leginkább a déli városrészt érinti, a belvárosba egy ötszámjegyű út (73 254) vezet, amely a lakott terület nyugati széléig tart.

Vasútja nincs, bár már 1847-ben felmerült egy Sopron-Sárvár-Nagykanizsa vasútvonal építése, mely Alsópáhok és Hévízszentandrás közt elhaladt volna. 1913-ban tervezték a Szombathely-Rum vasútvonalat meghosszabbítani a Zala és a Vindornya völgyén keresztül, Hévíz érintésével egészen Keszthelyig.^[4] Ezzel egyidejűleg felmerült a Zalaegerszeg-Hévíz-Keszthely vasút megépítése is.^[5] Az 1940-es évek elején pedig a Türje-Balatonszentgyörgy vasútvonalat kívánták úgy módosítani, hogy az Zalaapáti után Sármellék-Balatonszentgyörgy helyett Hévíz-Keszthely irányba kanyarodjon.^[6]

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratokkal is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.^[7]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.^[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

A város 2021-ben új buszállomást kapott.^[8]

TurizmusSzerkesztés

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

LátnivalókSzerkesztés

4. századi római villa Egregyen

Védett lápterület, véderdő és park
Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétálóutca (Rákóczi utca)
1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Egregyi borozók
Református-Evangélikus Templom
Egregyi Jézus szíve Templom
Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
Hévíz város Pantheonja
Szoborpark
Szent András a kereszten
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Római katona sírja
Történelmi villák
Római kori romkert
Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
Kálvária - az egregyi városrészben
Tavirózsa tanösvény és lombkorona kilátó
Festetics tér és a 3Dm Tófürdő makett
Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit^[9]

SportSzerkesztés

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)^[10]^[11]
1994–1998: Vértes Árpád (független)^[12]
1998–2002: Vértes Árpád (független)^[13]
2002–2006: Vértes Árpád (független)^[14]
2006–2010: Vértes Árpád (független)^[15]
2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[16]
2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[17]
2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[1]

NépességSzerkesztés

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).^[18]

TestvérvárosokSzerkesztés

Hévíz testvérvárosai:^[19]

JegyzetekSzerkesztés

↑ ^a ^b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ [1]
↑ Szombathely összeköttetése a Balatonnal
↑ Zalaegerszeg-Keszthely vasút
↑ Hévíz vasútja
↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
↑ Hévíz új buszállomása
↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz Helységnévtár
↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információkSzerkesztés

Hévízi szállások, programok és hírek Hévíz város turisztikai honlapján
Hévízi virtuális túra (gömbpanorámaképek) és videóportál
Hévíz 3D panoráma túra
Hévíz és térsége Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – heviz-info.hu
Hévíz története, nevezetességei, programok
Fürdőkultúra

Térképek:

Hévíz interaktív térképe – Hévíz térkép
Hévízszentandrás kataszteri térképe, 1858 Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hévíz a funiq.hu-n

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

[19önkvál-1] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[3] [1]

[4] Szombathely összeköttetése a Balatonnal

[5] Zalaegerszeg-Keszthely vasút

[6] Hévíz vasútja

[7] Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)

[8] Hévíz új buszállomása

[9] Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)

[90önkvál-10] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[11] Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)

[94önkvál-12] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)

[98önkvál-13] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[02önkvál-14] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[06önkvál-15] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[10önkvál-16] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[14önkvál-17] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[18] Hévíz Helységnévtár

[19] Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)

[20] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[21] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[22] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[3]

[1]

[2]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]