Hévíz
Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.[3] Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.
Hévíz | |||
![]() | |||
A hévizi-tó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Keszthelyi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Jegyző | dr. Tüske Róbert | ||
Irányítószám | 8380 | ||
Körzethívószám | 83 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4448 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 568,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″ | |||
Hévíz weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |




Fekvése Szerkesztés
Zala vármegye keleti részén, Keszthely északnyugati szomszédságában található, a megyeszékhely Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre a Balatontól.
Története Szerkesztés
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.
Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.
Közlekedés Szerkesztés
Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába (a 76-os főúton, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve (a 71-es úton) juthatunk Hévízre. Sopron és a Dunántúl északi illetve nyugati vidékei felől a 84-es számú főúton haladva érhető el. A várost a Keszthely-Kertváros és Alsópáhok közötti 7332-es számú út érinti, ez azonban leginkább a déli városrészt érinti, a belvárosba egy ötszámjegyű út (73 254) vezet, amely a lakott terület nyugati széléig tart.
Vasútja nincs, bár már 1847-ben felmerült egy Sopron-Sárvár-Nagykanizsa vasútvonal építése, mely Alsópáhok és Hévízszentandrás közt elhaladt volna. 1913-ban tervezték a Szombathely-Rum vasútvonalat meghosszabbítani a Zala és a Vindornya völgyén keresztül, Hévíz érintésével egészen Keszthelyig.[4] Ezzel egyidejűleg felmerült a Zalaegerszeg-Hévíz-Keszthely vasút megépítése is.[5] Az 1940-es évek elején pedig a Türje-Balatonszentgyörgy vasútvonalat kívánták úgy módosítani, hogy az Zalaapáti után Sármellék-Balatonszentgyörgy helyett Hévíz-Keszthely irányba kanyarodjon.[6]
A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratokkal is.
Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.
A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.[7]
A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.[forrás?]
A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.
A város 2021-ben új buszállomást kapott.[8]
Turizmus Szerkesztés
A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.
Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
Látnivalók Szerkesztés
- Védett lápterület, véderdő és park
- Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétálóutca (Rákóczi utca)
- 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
- Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- Egregyi borozók
- Református-Evangélikus Templom
- Egregyi Jézus szíve Templom
- Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
- Hévíz város Pantheonja
- Szoborpark
- Szent András a kereszten
- Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
- Római katona sírja
- Történelmi villák
- Római kori romkert
- Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
- Kálvária - az egregyi városrészben
- Tavirózsa tanösvény és lombkorona kilátó
- Festetics tér és a 3Dm Tófürdő makett
- Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit[9]
Sport Szerkesztés
Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)[10][11]
- 1994–1998: Vértes Árpád (független)[12]
- 1998–2002: Vértes Árpád (független)[13]
- 2002–2006: Vértes Árpád (független)[14]
- 2006–2010: Vértes Árpád (független)[15]
- 2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[16]
- 2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[17]
- 2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség Szerkesztés
Lakosok száma | 4663 | 4685 | 4634 | 4448 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).[18]
Testvérvárosok Szerkesztés
Hévíz testvérvárosai:[19]
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ [1]
- ↑ Szombathely összeköttetése a Balatonnal
- ↑ Zalaegerszeg-Keszthely vasút
- ↑ Hévíz vasútja
- ↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. [2017. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
- ↑ Hévíz új buszállomása
- ↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hévíz Helységnévtár
- ↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
További információk Szerkesztés
- Hévízi szállások, programok és hírek Hévíz város turisztikai honlapján
- Hévízi virtuális túra (gömbpanorámaképek) és videóportál
- Hévíz 3D panoráma túra
- Hévíz és térsége Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – heviz-info.hu
- Hévíz története, nevezetességei, programok
- Fürdőkultúra
Térképek:
- Hévíz interaktív térképe – Hévíz térkép
- Hévízszentandrás kataszteri térképe, 1858 Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hévíz a funiq.hu-n