Wikipédia

Hévíz

magyar város
Disambig.svgEz a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Termálvíz.

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó, melynek köszönhetően Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

Hévíz
A Hévízi Tófürdő főbejárata[1]
A Hévízi Tófürdő főbejárata[1]
Hévíz címere
Hévíz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás város
Polgármester Papp Gábor (FIDESZ–KDNP)
Jegyző dr. Tüske Róbert
Irányítószám 8380
Körzethívószám 83
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4634 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség568,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hévíz (Magyarország)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
Hévíz (Zala megye)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Zala megye térképén
Hévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
A Hévízi-tó
Hévízi-tó ősszel
Hévízi tavirózsa
A zsidó áldozatok emlékműve

TörténeteSzerkesztés

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.

KözlekedésSzerkesztés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan menetrend szerinti busszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapestre közlekednek több európai városból is repülőjáratok. A reptérről transzferjárattal, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. Valamint a közelben, Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. Sármellékről szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014 - 2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint "a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését".[3]

A villamos 2 városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor "félmodern", használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be olcsón.[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a Hévíz-Balaton Nemzetközi repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására és a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálására az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

TurizmusSzerkesztés

A város fejlődését a turizmusra alapozza. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 1,0 millió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után; legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

LátnivalókSzerkesztés

  • Védett lápterület, véderdő és park
  • Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
  • 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
  • Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Egregyi borozók
  • Református-Evangélikus Templom
  • Egregyi Jézus szíve Templom
  • Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
  • Hévíz város Pantheonja
  • Szoborpark
  • Szent András a kereszten
  • Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
  • Római katona sírja
  • Történelmi villák
  • Római kori romkert
 
4. századi római villa Egregyen
  • Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
  • Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit[4]

SportSzerkesztés

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult többek között Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Vértes Árpád (független)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)
  • 2014-2019:
  • 2019-től:
 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

NépességSzerkesztés

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,9%, német 4,8%, orosz 0,4%, horvát 0,31%. 59,8% római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 6% felekezeten kívülinek vallotta magát (28% nem nyilatkozott).[6]

TestvérvárosokSzerkesztés

Hévíz testvérvárosai:[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Hévízi Tófürdő (magyar nyelven). spahevizdev.tothsoft.hu. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  4. ↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  5. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  7. ↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  9. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  10. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információkSzerkesztés

Térképek:

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hévíz&oldid=22053383”