Hévíz

	Hévíz
	A hévizi-tó
; Hévíz címere	; Hévíz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	város
Polgármester	Papp Gábor (Fidesz–KDNP)
Jegyző	dr. Tüske Róbert
Irányítószám	8380
Körzethívószám	83
Testvértelepülései	Lista Pjatyigorszk; Csázma; Guilin;
	Népesség
Teljes népesség	4634 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	568,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hévíz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
	Hévíz Pozíció Zala megye térképén
	Hévíz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.^[3] Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

A Hévízi Tófürdő főbejárata

Hévízi-tó ősszel

Hévízi tavirózsa

A zsidó áldozatok emlékműve

TörténeteSzerkesztés

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

KözlekedésSzerkesztés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.^[4]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbuszállomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.^[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

TurizmusSzerkesztés

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

LátnivalókSzerkesztés

4. századi római villa Egregyen

Védett lápterület, véderdő és park
Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Egregyi borozók
Református-Evangélikus Templom
Egregyi Jézus szíve Templom
Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
Hévíz város Pantheonja
Szoborpark
Szent András a kereszten
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Római katona sírja
Történelmi villák
Római kori romkert
Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit^[5]

SportSzerkesztés

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)^[6]^[7]
1994–1998: Vértes Árpád (független)^[8]
1998–2002: Vértes Árpád (független)^[9]
2002–2006: Vértes Árpád (független)^[10]
2006–2010: Vértes Árpád (független)^[11]
2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[12]
2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[13]
2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[1]

NépességSzerkesztés

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).^[14]

TestvérvárosokSzerkesztés

Hévíz testvérvárosai:^[15]

JegyzetekSzerkesztés

↑ ^a ^b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ [1]
↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
↑ Hévíz Helységnévtár
↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információkSzerkesztés

Hévízi szállások, programok és hírek Hévíz város turisztikai honlapján
Hévíz város (saját tulajdonában lévő) szállodája
Hévízi virtuális túra (gömbpanorámaképek) és videóportál
Hévíz 3D panoráma túra
Hévíz és térsége Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben - heviz-info.hu
Hévíz története, nevezetességei, programok
Fürdőkultúra

Térképek:

Hévíz interaktív térképe - Hévíz térkép
Hévízszentandrás kataszteri térképe, 1858 Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hévíz a funiq.hu-n

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

[”19önkvál”-1] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[3] [1]

[4] Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)

[5] Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. [2016. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)

[”90önkvál”-6] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[7] Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)

[94önkvál-8] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)

[”98önkvál”-9] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[”02önkvál”-10] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[”06önkvál”-11] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[”10önkvál”-12] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[”14önkvál”-13] Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)

[14] Hévíz Helységnévtár

[15] Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)

[16] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[17] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[18] Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

[3]

[1]

[2]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]