Hévíz

magyarországi város Zala megyében
Disambig.svgEz a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

Hévíz
A Hévízi Tófürdő főbejárata[1]
A Hévízi Tófürdő főbejárata[1]
Hévíz címere
Hévíz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállás város
Polgármester Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[2]
Jegyző dr. Tüske Róbert
Irányítószám 8380
Körzethívószám 83
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4634 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség568,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hévíz (Magyarország)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 04″
Hévíz (Zala megye)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Zala megye térképén
Hévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
A Hévízi-tó
Hévízi-tó ősszel
Hévízi tavirózsa
A zsidó áldozatok emlékműve

TörténeteSzerkesztés

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

KözlekedésSzerkesztés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.[4]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbuszállomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

TurizmusSzerkesztés

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

LátnivalókSzerkesztés

  • Védett lápterület, véderdő és park
  • Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
  • 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
  • Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Egregyi borozók
  • Református-Evangélikus Templom
  • Egregyi Jézus szíve Templom
  • Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
  • Hévíz város Pantheonja
  • Szoborpark
  • Szent András a kereszten
  • Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
  • Római katona sírja
  • Történelmi villák
  • Római kori romkert
 
4. századi római villa Egregyen
  • Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
  • Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit[5]

SportSzerkesztés

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)[6][7]
  • 1994–1998: Vértes Árpád (független)[8]
  • 1998–2002: Vértes Árpád (független)[9]
  • 2002–2006: Vértes Árpád (független)[10]
  • 2006–2010: Vértes Árpád (független)[11]
  • 2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[13]
  • 2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[2]

NépességSzerkesztés

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,9%, német 4,8%, orosz 0,4%, horvát 0,31%. 59,8% római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 1,2% evangélikusnak, 6% felekezeten kívülinek vallotta magát (28% nem nyilatkozott).[14]

TestvérvárosokSzerkesztés

Hévíz testvérvárosai:[15]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Hévízi Tófürdő (magyar nyelven). spahevizdev.tothsoft.hu. [2016. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  2. ↑ a b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. ↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  5. ↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  6. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  12. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  13. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  16. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  17. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információkSzerkesztés

Térképek:

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hévíz&oldid=23299735”