Országos Kéktúra

turistaút

Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra Magyarország északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2020-ban 1168 km,[1] amely azonban az útvonal esetenkénti módosításai miatt változhat. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.[2]

Országos Kéktúra
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Kilátás a Kéktúra útvonaláról a Mátrában
Információk
Létrehozás 1938
Turistajelzés
Turistajelzés Magyarország kék.svg
Karbantartó Magyar Természetjáró Szövetség
Hossz 1168 km
Ország Magyarország
Végpontok
Kapcsolódó turistautak
Része ennek:
Érinti ezt:
Térkép
Országos Kéktúra map.svg
A turistaút hivatalos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Kéktúra témájú médiaállományokat.

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört.[3]

Ezen a néven egyúttal jelvényszerző túramozgalom is létezik, amely a turistaút teljesítését célozza. Az Országos Kéktúra (és a hozzá kapcsolódó Gyermek Kéktúra) teljesítését a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) teljesítői jelvénnyel ismeri el. Teljesítése sem időponthoz, sem időtartamhoz nincsen kötve, és nincsen nevezési díja sem, de az igazoló füzetért fizetni kell.[2] Az Országos Kéktúra az MTSZ bejegyzett védjegye.[4]

TörténelemSzerkesztés

Előzmények (a Szent István vándorlás)Szerkesztés

 
A kék jelzés végigvezet hazánk legszebb tájain

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es országos kék jelzésű turista út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. Irottkőtől a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Magyar Turista Szövetség tagegyesletei turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyűlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turistavándorlásnak keresztelték el. A sikeres rendezvényt követően javaslat született a vándorlást ötévenkénti megrendezésére. E javaslat megvalósítását a világháborús események ellehetetlenítették. Szent István vándorlásra ezt követően csak 1988-ban és 2013-ban került sor.

Országos Kéktúra a Budapesti Lokomotív Sportkör szervezésébenSzerkesztés

 
Emléktábla az Országos Kéktúra megindításának 50. évfordulójára a Gyermekvasút Hűvösvölgy állomásán

Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat – a második világháborút követően, az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – dr. Vízkelety László javaslatára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály vezetősége (a Lokomotív Turista Egyesület jogelődje) (Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László) 1952 januárjában hirdette meg a szakosztály tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedő, összesen 25 szakaszra osztott, 852 km-es útvonalra.

A teljesítők az útvonal teljes bejárásáért, Vígh Tibor terve alapján készült Kéktúra jelvényt kaptak. Már az első évben Horváth József bejárta a teljes távot, és átvehette az első teljesítőnek járó szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Az első teljesítőt többen is követték. 1953-ban 8 fő, közöttük Bokody József és dr. Vízkelety László is megkapta a Kéktúra jelvényt.

1953 augusztusában a szakosztály Kék-túra Bizottsága – Bokody József összeállításában – megjelentette „Az Országos-kék túrák kézikönyve” füzetet, benne a teljesítés feltételeivel, szöveges leírással a 25 túra útvonaláról és a teljesítést igazoló túrajelentés mintájával. Három évvel később jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

A rendelkezésre álló adatok szerint 1952 és 1961 között 45 fő teljesítette az Országos Kéktúra követelményeit, és nyerte el az igazoló emlékjelvényt.

Országos Kéktúra a Magyar Természetbarát Szövetség szervezésébenSzerkesztés

A Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) felkarolta az Országos Kéktúra mozgalmat és 1961-ben átvette a túra szervezését és irányítását. A Szövetség – Sütő Nagy Attila vezetésével – megalakította saját Kéktúra Bizottságát, új kéktúra füzet és új jelvény is készült. Az MTSZ által kiadott első jelvényt Völgyi Flórián, a Diósgyőri VTK turistája érdemelte ki, aki később még kétszer teljesítette a Kéktúrát. Napjainkig a Szövetség Kéktúra Bizottsága több mint hatezer jelvényt adott ki a teljesítőknek. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, amely Az Országos Kék-túra útvonala mentén címet viselte.

1975-ben[5] meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A túraútvonal nyugati végét egy emlékművel jelölték meg, amely ma is áll a templom mögött. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s Másfélmillió lépés Magyarországon címmel forgatott úti filmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható – mint ahogy a hegység határsávba eső területei sem – egészen 1989-ig. A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Országos KékkörSzerkesztés

Rockenbauer Pál és csapata hét évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját, Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.

Ezzel egy időben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált Kerekek és lépések kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az Alföldi Kéktúra első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kékkört.

A Kéktúra kapcsolata az európai túramozgalmakkalSzerkesztés

 
Bélyegzési pont a Kab-hegy környékén

Itthoni kiépülésével párhuzamosan az 1980-as évektől kezdve a Kékkör útvonala fokozatosan integráns részévé vált az európai hosszútávú turistaút hálózatnak. 1980. október 26-án a keletnémet, a lengyel, a csehszlovák és a magyar szövetségek Zakopanéban határozatot hoznak az EB (EisenachBudapest) vagy más néven Barátság nemzetközi hegyi túra létrehozásáról, melynek zárószakaszává vált az Országos Kéktúra keleti fele. Az évtized végére az EWV-vel kialakuló kapcsolatoknak köszönhetően, a nyugati szakasz vált az E4 keleti végévé. Az akkori tervek messze estek a mára megvalósult állapottól, azóta az EB út is megszűnt. Az E4 magába foglalja a teljes Országos Kéktúra mellett az Alföldi Kéktúra északkeleti szakaszát is, ez utóbbi a teljesen átdolgozott E3 út részét is képezi egyben. Az 1990-es éveket beárnyékoló délszláv háború miatt, az eredetileg Jugoszlávián áthaladó E7 utat is át kellett tervezni. E tekintetben pedig a Kékkör frissen elkészült délmagyarországi szakaszai (Dél-dunántúli Kéktúra, Alföldi Kéktúra) jöttek számításba. 1998 nyarára elkészültek a szlovén és a román határig tartó bekötőutak is, a „hivatalos átadás” azonban még 3 évet váratott magára, mígnem 2001-ben az Európa-túra megrendezésével az E7 magyarországi szakaszán is végighaladt a nagy nemzetközi vándorlás 5. számú stafétája.

ÚtvonalSzerkesztés

 
Kéktúra-pecsét a Zsíros-hegyen

Az Országos Kéktúra szakaszai:[6]

Szakasz Végpontok (-tól, -ig) Táv (km) Szint (+/- m) Idő (óra : perc)
OKT-01 Írott-kőSárvár 71,2 +565/-1285 18:30'
OKT-02 SárvárSümeg 72,5 +455/-460 18:50'
OKT-03 SümegKeszthely 45,4 +820/-895 12:40'
OKT-04 KeszthelyTapolca 27,6 +550/-530 8:00'
OKT-05 TapolcaBadacsonytördemic 17,2 +395/-405 5:00'
OKT-06 BadacsonytördemicNagyvázsony 47,6 +1520/-1380 14:10'
OKT-07 NagyvázsonyVároslőd 22,6 +470/-440 6:30'
OKT-08 VároslődZirc 41,5 +1085/-990 12:10'
OKT-09 ZircBodajk 58,9 +1255/-1490 16:50'
OKT-10 BodajkSzárliget 56,3 +1365/-1290 16:20'
OKT-11 SzárligetDorog 67,6 +2130/-2235 20:20'
OKT-12 DorogPiliscsaba 18,6 +530/-420 5:30'
OKT-13 PiliscsabaHűvösvölgy 22,3 +580/-585 6:30'
OKT-14 HűvösvölgyRozália téglagyár 14,1 +525/-625 4:20'
OKT-15 Rozália téglagyárDobogó-kő 22,8 +1060/-490 7:30'
OKT-16 Dobogó-kőVisegrád 24,7 +610/-1205 7:10'
OKT-17 NagymarosNógrád 41,0 +1740/-1630 13:00'
OKT-18 NógrádBecske 60,2 +1885/-1880 18:00'
OKT-19 BecskeMátraverebély 73,9 +2370/-2400 22:20'
OKT-20 MátraverebélyMátraháza 25,3 +1285/-785 8:20'
OKT-21 MátraházaSirok 26,3 +1020/-1560 8:10'
OKT-22 SirokSzarvaskő 18 +585/-520 5:30'
OKT-23 SzarvaskőPutnok 62,3 +2265/-2330 19:10'
OKT-24 PutnokBódvaszilas 63 +1700/-1690 18:30'
OKT-25 BódvaszilasBoldogkőváralja 68,4 +1495/-1490 19:45'
OKT-26 Boldogkőváralja – Nagy-nyugodó 54,2 +1675/-1475 16:20'
OKT-27 Nagy-nyugodó – Hollóháza 45 +1485/-1530 13:50'
Összesen: 1168,3 +31420/-32015 343:00'

Végigjárásának teljes időtartama 343 óra, ami azt jelenti, hogy folyamatos, pihenés nélküli gyaloglással több mint két hétig tartana.

TeljesítőkSzerkesztés

A Magyar Természetjáró Szövetség statisztikája 1961-től tartalmazza a teljesítők számát, ebben az évben 5 főt. 1962-ben már 84, 1963-ban 87 fő teljesítette az Országos Kéktúrát; számuk 1966-ban 168 fővel tetőzött. Ezt követően évente jellemzően 70–130 fő járta végig a kéket. Ez a szám már a rendszerváltás előtt enyhén csökkenő tendenciát mutatott, de mélypontját 1991-ben (41 fő), illetve 1995-ben (37 fő) érte el. Azóta azonban dinamikus növekedésnek indult, és 2012-ben először átlépte a 200 főt, 2015-ben pedig addigi csúcspontját érte el 231 fővel.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Országos Kéktúra (magyar nyelven). [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  2. a b Országos Kéktúra (magyar nyelven). Országos Kéktúra / Magyar Természetjáró Szövetség. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  3. Magyarország legfejlettebb túraútvonala lett a Kékkör (magyar nyelven). Turista Magazin, 2015. október 28. (Hozzáférés: 2016. február 6.)
  4. Védjegyoltalom alá került az Országos Kéktúra (magyar nyelven). Turista Magazin, 2014. augusztus 13. (Hozzáférés: 2014. augusztus 15.)
  5. Sz. S.. „Már a tavaszra gondolnak”, Népszabadság, 1975. február 14. (Hozzáférés ideje: 2020. április 1.) (magyar nyelvű) „Nagy jelentőségű változás, hogy az országos Kék-túra 1975-től Velemben, az egyik leggyorsabban és legszebben kialakult dunántúli üdülőhelyen kezdődik. (Ezt már tavaly tervezték, de csak az idén került rá a sor.)” 
  6. https://www.kektura.hu/okt-es-gykt-szakaszok
  7. Kéktúrák számokban – Kéktúrák teljesítései a kezdetektől (magyar nyelven). Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. január 15. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 21.)

IrodalomSzerkesztés

  • Thuróczy Lajos szerk.: Az országos kék-túra útvonala mentén. Bp. 1964.
  • Dr. Vízkelety László - Išpanović Martin: Az Országos Kéktúra és akik végigjárták, Bp. 2012.

További információkSzerkesztés