Wikipédia

Sirok

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 23.
Nem tévesztendő össze a következővel: Sirak.

Sirok község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Sirok
Sirok látképe a várból
Sirok látképe a várból
Sirok címere
Sirok címere		 Sirok zászlaja
Sirok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásközség
PolgármesterTuza Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3332
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség1656 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″47.931111°N 20.196944°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 52″, k. h. 20° 11′ 49″47.931111°N 20.196944°E
Sirok (Heves vármegye)
Sirok
Sirok
Pozíció Heves vármegye térképén
Sirok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sirok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése, földrajza

szerkesztés

A Mátra keleti szélén található, a Tarna mentén, a vármegyeszékhely Egertől 19,5 kilométer távolságra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bükkszék, északkelet felől Bátor, kelet felől Egerbakta, délkelet felől Egerszólát, dél felől Tarnaszentmária, élnyugat felől Verpelét, nyugat felől Recsk, északnyugat felől pedig Szajla.

Különálló településrészei Liszkó és Kőkútpuszta, mindkettő a központjától néhány kilométernyire fekszik, előbbi déli, utóbbi délnyugati irányban.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Gyöngyös és Eger térségét a Mátrán keresztül összekötő 24-es főút, ezen érhető el Recsk vagy Egerbakta érintésével. Verpelét-Tarnaszentmária felől a 2415-ös úton közelíthető meg, Szajlával és Terpesen át Pétervásárával pedig a 2412-es út köti össze. [A többi szomszédos településsel nincs közvetlen közúti kapcsolata.] A 2415-ös út Kőkútpusztán is áthalad, míg Liszkót a központtal és Kőkútpusztával is a 24 127-es számú mellékút kapcsolja össze. A település határszélét északnyugaton érinti még a 24 122-es út is.

A községet érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is, amelyen két vasúti megállóhelye is volt, Sirok megállóhely és Kőkútpuszta megállóhely. 2007. március 5-én azonban mindkettő bezárt, attól kezdve a teljes vonalat kivonták a személyforgalomból, azóta csak teherszállítás zajlik rajta.

Történelem

szerkesztés

A község és a vár neve talán szláv eredetű (širokъ kamy : széles kő), vagy francia (sỉrỏk, sỉrỏkỏ), esetleg magyar (sírókő). Első írásos említése 1302-ben Sirak, majd 1320-ban Castrum Syruk.

 
A siroki vár

A község feletti 296 méter magas hegyen álló siroki várat az Aba nemzetségbe tartozó Bohr-Bodon család építtette a 13. században egy korábbi pogány szláv földvár helyén. Mivel a család Csák Mátéhoz csatlakozott Károly Róbert királlyal szemben, ezért a királyi sereg 1320-ban ostrommal elfoglalta tőlük Sirokot, és a vár királyi vár lett. A 14. század végén a Tari család tulajdonába került, majd többször gazdát cserélt. Eger 1552-es sikertelen török ostroma után Sirok várának hadi jelentősége is megnőtt, ezért a várat megerősítették. Ekkori tulajdonosa, Országh Kristóf építtette ki az olaszbástyákkal védett alsó várat. Eger 1596-ban történt elfoglalása után az akkori siroki várnagy harc nélkül feladta a várat. A törökök az így megszerzett erősséget a környékbeli lerombolt templomok köveiből továbbfejlesztették és 90 éven keresztül birtokolták. A törökök elvonulását követően a vár lassan elvesztette hadi jelentőségét és pusztulásnak indult.

Leírás a településről a 18. század végén: 

SIROK: "Magyar falu Heves Várm. földes Urai Báró Orczy, G. Haller, Sághy, Tarrody, és több Uraságok, a’ kiknek vámjok is van itten, lakosai katolikusok, fekszik erdőkkel köerűl vétetett kies helyen, Terpeshez ész. egy órányira; Tarna vizének Istenmezeje felől lefolyó ága keresztűl foly rajta, ’s meg lévén rekesztve nagy tőltéssel, a’ malom miatt nagy nádas tavat, és rétet okoz, mellynek tsukáji meszsze földön is nevezetesek, jó ízekért. A’ falu felett, ész. és n. ny. között egy magas kősziklán van puszta Vára, mellyet Ország Kristóf építtetett 1562. A’ külső kapu felett e’ felűlírás van: Magnificus Dominus Cristophorus Ország de Gut Co. Neugrad, ac S. Rom. Cćs. Mttis Pincerna. – Sokáig laktak benne az Ozmanok, ’s kinnűlő helyeik hasonlítanak egy kerek tekenőhöz. Liszkai Úrnak szép udvarháza, és majorsága vagyon itten, ’s Báró Orczy Uraságnak is; szántó földgyei, és réttyei igen jók, lakosai szorgalmatosak, és jó gazdák; nagy ország úttya van itten Gömör, és más felsőbb Vármegyékből az alföldre. Rozsnak, N. Berek, és Kőkút puszták is hozzá tartoznak." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lakatos István (független)[3]
  • 1994–1998: Lakatos István (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Lakatos István (független)[5]
  • 2002–2006: Lakatos István (független)[6]
  • 2006–2010: Lakatos István (ÖHME)[7]
  • 2010–2014: Lakatos István (független)[8]
  • 2014–2019: Tuza Gábor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Tuza Gábor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Tuza Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1881
1872
1814
1690
1664
1629
1656
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,5%, református 1,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,4% (25% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szlováknak és szlovénnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 2,7% református, 0,9% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 19,4% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[13]

Turizmus

szerkesztés

A települést érinti az Országos Kéktúra 21-es és 22-es számú szakasza.

Nevezetességek:

Galéria

szerkesztés
  •  
    A siroki vár légi fotón
  •  
    Átjárás a felső vár és a déli ún. olasz bástya között
  •  
    Sirok, a vár 1530 körül emelt, déli ún. olasz bástya megmaradt falai
  •  
    A siroki vár 3D-képen
  •  
    Sirok vára
  •  
    A siroki tájház
  •  
    MFS 2000 Zrt. (Mátravidéki Fémművek)

Híres személyek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ S települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  9. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ Sirok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. ↑ Sirok Helységnévtár
  13. ↑ Sirok Helységnévtár

További információk

szerkesztés
Szajla Bükkszék Bátor
Recsk

 
   Sirok   
 

Egerbakta
Kisnána Tarnaszentmária Egerszólát
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sirok&oldid=27467999”