Főmenü megnyitása

Bükkszék község Heves megye Pétervásárai járásában. A Bükk-vidéken, a Tarna völgyének peremén, Egertől 22 kilométer távolságra helyezkedik el. Megközelíthető: Pétervására felől vagy a Sirok irányából.

Bükkszék
Bükkszék.jpg
Bükkszék címere
Bükkszék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállás község
Polgármester Zagyva Ferenc Györgyné[1]
Irányítószám 3335
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség692 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bükkszék (Magyarország)
Bükkszék
Bükkszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 20″, k. h. 20° 10′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 20″, k. h. 20° 10′ 41″
Bükkszék (Heves megye)
Bükkszék
Bükkszék
Pozíció Heves megye térképén
Bükkszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkszék témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. 1466-tól 1697-ig a Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt.

1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe: 7 házban 16 család. 1552-ben elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1586-ban Széky Pál szerezte meg a falu egy részét, s utódai a 17. században főbirtokosok.

1654-ben ismét elpusztult. 1697-ben gr. Bagni Scipio Bükkszék negyedrészét megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A falu többi részének tulajdonosa a kuruc korban Széky György, akitől Sass Pál és veje Szabó Zsigmond zálogba vettek egyes birtokrészeket. A kuruc korban ismét elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a faluban; kevés földjéből 1720–1738 között földesurak majorságot alakítottak ki, a lakók majorsági cselédekké lettek. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az Újszerzeményi Bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és Szabó Zsigmond felosztották egymás közt széki birtokrészeiket. 1738 táján megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi jobbágyokkal. A 18. század közepén a 19 jobbágytelek, a széki Kelemen, a Széky és az ezzel rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791 után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.

 
A falu látképe

A 19. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás időszakában 7 középbirtokos kezén lévő jobbágytelepülés, 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal, 2600 hold kiterjedésű dombos-erdős határból 1836-ig erdőirtás útján 1000 holdat kapcsoltak be a szemtermelésbe.

A 20. századiban kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzátartozott Cser- és Pósváripuszta. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként, Posuaralia néven olvasható; 1554-ben már elpusztult falu, utóbb földesúri major volt.)

1930-ban a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal, vályogból épültek. A lakosság római katolikus vallású, plébániája Sirokban működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a hozzátartozó általános továbbképző iskolával. A lakosságból 916 őstermelő, 81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 katasztrális holdat kitevő határ 212 gazdaságot számlált, egy középbirtok kivételével mind 20 hold alatti. A fő termény a búza volt; az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi Állattenyésztő Szövetkezet jött létre. 1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács és 1 kovács képviselte az ipart.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,5% (17,1% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Bükkszéki GyógyfürdőSzerkesztés

 
A Bükkszéki Gyógyfürdő madártávlatból

Bükkszéknek az 1938-ban feltárt, emésztőrendszeri, légúti és mozgásszervi panaszokra kiváló Salvus gyógyvíz hozta meg az országos ismertséget. Az 540 méteres mélységből kitermelt, mintegy 40 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvizet helyben palackozzák. A palackozott gyógyvizet országszerte forgalmazzák. A falu strandján egész évben lehet fürödni ebben a – világviszonylatban is egyedülálló – vízben. A strandon 2012-ben meleg vizű gyógyfürdőépületet adtak át. A Bükkszéki Fürdő igazi vonzerő a strandolni, fürdeni vágyóknak. Aki egyszer megmártózott a körmedencében, megérezte a 39 Celsius-fokos Salvus gyógyvíz jótékony hatását, a falu különös atmoszféráját, biztos, hogy visszavágyik és újra felkeresi.

Práff-kúriaSzerkesztés

A Práff-kúria 1820 környékén épült, klasszicista stílusú, földszintes, L-alaprajzú, előkertes épület, mely az utcafront felől kőkerítéssel van elválasztva. A kúria 1945-ig a Práff család tulajdonában állt.[5] Az épületet faluházként hasznosítja a község.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bükkszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Bükkszék Helységnévtár
  5. Bükkszék története. sirok.plebania - A siroki plébánia. (Hozzáférés: 2014. július 16.)

További információkSzerkesztés