Főmenü megnyitása

Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.

Putnok
A város látképe
A város látképe
Putnok címere
Putnok címere
Putnok zászlaja
Putnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás város
Polgármester Tamás Barnabás (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3630
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 6492 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség190,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Putnok (Magyarország)
Putnok
Putnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″
Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Putnok
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Putnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Putnok témájú médiaállományokat.
A római katolikus templom
A Gömöri Múzeum
A Serényi-kastély

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed. Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon. Az Eger–Putnok-vasútvonalon a személyszállítás szünetel.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]

TörténeteSzerkesztés

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1989 nagyközségi közös tanács székhelye
1989–1990 város, városi-községi közös tanács székhelye
1990 óta város
Társközségei
1966–1990 Dubicsány
1973–1990 Hét, Serényfalva
1981–1988 Királd
1981–1990 Gömörszőlős, Kelemér
Területi beosztása
1910-ig Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás
1910–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás
1938–1945 Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás
1950–1961 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás
1962–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1984–1989 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék
1989 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Megyeszékhely
1920–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye
Egyéb központi szerepköre
1910–1961 Putnoki járás székhelye

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Kulturális életSzerkesztés

Putnokon 2000. augusztus óta működik Tamás István költő vezetésével a Tóth Ede Alkotókör. A csoportban a gyermekektől az időskorúakig alkotói és előadói tevékenységgel foglalkoznak. Rövid idő alatt országos ismertségre tettek szert.

NevezetességeiSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

Putnokon születtek, éltekSzerkesztés

TestvérvárosokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információkSzerkesztés