Putnok
Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járás központja.
Putnok | |||
A város látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP-PVE)[1] | ||
Irányítószám | 3630 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6335 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 190,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″48.293611°N 20.436667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″48.293611°N 20.436667°E | |||
Putnok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Putnok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó völgyében, a folyó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.
A megyeszékhelytől, Miskolctól 40 kilométerre terül el, Ózdtól 20 kilométer távolságra fekszik.
A település közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, sőt a város belterületi részét is érinti, a központ északi részén halad el kelet-nyugati irányban. A 26-os után a város legfontosabb útvonala az abból dél felé kiágazó 2523-as út, azon található Putnok egyetlen Sajó-hídja is. Kelemérrel a 2602-es út köti össze.
Putnok vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon, illetve érinti a várost az Eger–Putnok-vasútvonal is, ám azon Putnok és Szilvásvárad között nincs forgalom. Putnok vasútállomás a városközpont déli részén található, nem messze a 2523-as úttól, közúti megközelítését az abból kiágazó, rövidke 25 311-es számú mellékút biztosítja.
Nevének eredete
szerkesztésNagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]
Története
szerkesztésFőbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
---|---|
Rangja | |
1950-ig | nagyközség |
1950–1966 | önálló tanácsú község |
1966–1970 | községi közös tanács székhelye |
1970–1989 | nagyközségi közös tanács székhelye |
1989–1990 | város, városi-községi közös tanács székhelye |
1990 óta | város |
Társközségei | |
1966–1990 | Dubicsány |
1973–1990 | Hét, Serényfalva |
1981–1988 | Királd |
1981–1990 | Gömörszőlős, Kelemér |
Területi beosztása | |
1910-ig | Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás |
1910–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás |
1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás |
1938–1945 | Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás |
1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás |
1950–1961 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás |
1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás |
1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék |
1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség |
Megyeszékhely | |
1920–1923 | Gömör és Kis-Hont vármegye |
Egyéb központi szerepköre | |
1910–1961 | Putnoki járás székhelye |
2013 óta | Putnoki járás székhelye |
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.
A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.
1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.
A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok azóta egyike azon kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet és maga a város is egyre szépült. 2013-ban visszanyerte körzetközponti szerepét is, mint a Putnoki járás székhelytelepülése.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Antal László (MDF-FKgP-KDNP)[4]
- 1994–1998: Tamás Barnabás (független)[5]
- 1998–2002: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)[6]
- 2002–2006: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)[7]
- 2006–2010: Tamás Barnabás (Putnok Városért Egyesület)[8]
- 2010–2014: Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Tamás Barnabás László (Fidesz-KDNP-PVE)[10]
- 2019–2024: Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP-PVE)[11]
- 2024– : Tamás Barnabás (Fidesz-KDNP-PVE)[1]
Név | Párt | Terminus | Megjegyzések |
---|---|---|---|
Antal László | MDF-FKgP-KDNP | 1990–1994 | Putnok első szabadon választott polgármestere. |
Tamás Barnabás | PVE-Fidesz-KDNP | 1994– (jelenleg is hivatalban) | 2010–2014 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7.sz. kazincbarcikai vk. egyéni országgyűlési képviselője is volt, továbbá 4 cikluson keresztül (jelenleg is) megyei önkormányzati képviselő, bizottsági elnök. |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 6810 | 6764 | 6398 | 6324 | 6363 | 6335 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A település lakosságszáma 1900. évben még csak 3471 fő volt, amely folyamatosan növekedett. A második világháborút követően jelentősen növekedett Putnok népességének száma (1949-ben 5175 fő, 1960-ban 6562 fő, 1970-ben 7206 fő, 1980-ben 7404 fő). 2001. évben a város lakossága 7515 fő volt, ezt követően csökkenés következett be. [12]
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 16,9%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,9% (26,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 13,1% református, 1,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 15,8% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[15]
Kulturális élet
szerkesztés- 1997 óta minden év májusában megrendezésre kerül a Gömör Expo – szlovák-magyar kiállítás, vásár és fesztivál.
- 1997 óta minden év februárjában a Putnok Városért Egyesület szervezésében kerül megrendezésre a hagyományos Városi Bál.
- 1994 óta megrendezésre kerülő rendezvénysorozat a Gömöri Nyár, ahol minden hónapban más-más kulturális program kerül megrendezésre, többek között komolyzenei hangversenyek a katolikus illetve a református templomban.
- 2013 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül a Krumpli Fesztivál, ahol kulturális programok mellett gömöri krumplis ételeket kóstolhatnak meg a látogatók. Az iskolákkal együttműködve a Szüreti Felvonulás is erre a napra tehető.
- 1994 óta minden év decemberében megrendezésre kerül a Mindenki Karácsonya, amely egy vacsorával egybekötött zenés-táncos mulatság.
- Több éves múltra tekint vissza a Farsangi Felvonulás, amely a város iskoláival együttműködve kerül megrendezésre.
- Több éves múltra tekint vissza az Irodalmi és Daloskör "Csináljunk Színházat" címet viselő produkciója, melynek keretében amatőr színészek mutatnak be színdarabokat.
- Putnok város minden évben részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, illetve a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozatban.
- A városban működő nyugdíjas egyesület, melynek keretében négy klub működik, havi rendszerességgel tart különböző kulturális, szabadidős programokat.
- A városban működő általános- és középiskolák tovább színesítik a kulturális rendezvények palettáját, olyan programokkal, mint például a Tompa Mihály Szavalóverseny, a Serényi napok, Péczeli napok stb.
Egyházak
szerkesztés- Szentháromság Római Katolikus Plébánia (3630) Putnok, Serényi tér 3.
- Putnoki Református Egyházközség (3630) Putnok, Tompa Mihály utca 3.
- Ózd-Putnoki Evangélikus Társegyházközség gyülekezete (3630) Putnok, Rákóczi Ferenc utca 1.
Nevezetességek, látnivalók
szerkesztés- Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
- Serényi-kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
- Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette. Felújítva 2019-ben.
- Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült. Felújítva 2019-ben.
- Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
- Temetőkert – Itt található a Bányászemlékmű, Karniczky Endre, '48-as honvéd sírja.
- Serényi László tér szoborparkja.
- Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
- Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887–1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
- Turul-szobor[16]
- Szakállas Farkas Ivókút a sétálóutcában.
- Bányász Művelődési Ház
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- Mátyás király Kilátó
- Gömör Ring Gokartpálya
- Putnoki Horgásztó
- Magas-bérc Tanösvény
Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban
szerkesztés- Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület
- Putnok Városért Egyesület
- Putnok Ifjúságáért Alapítvány
- Gömöri Népfőiskolai Egyesület
- Putnok Városi Sport Egyesület
- Sajóvölgye Focisuli
- Elek Ákos Utánpótlás Központ
- Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés
- Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
- Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás
- Péczeli József Gyermekalapítvány
- Putnoki Polgárőr Egyesület
- Putnoki Magyar-Francia Baráti Kör Egyesület
- Putnoki Serényi Béla Középiskola Tanulóiért Alapítvány
- Óvodai Gyermekalapítvány
- Gömöri Iskolások Gyermekalapítvány-Putnok
- PRO ECCLESIA Putnok Alapítvány
Közintézmények, közterületek, középületek
szerkesztés- Serényi László Általános Iskola (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 28.
- Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (3630) Putnok, Gárdonyi Géza út 1.
- Gomba Levente Gimnázium (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 21.
- Serényi Béla Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
- Putnoki Soldos Emília Óvoda-Bölcsőde (3630) Putnok, Tompa Mihály út 32. / Móricz Zsigmond út 1.
- Putnoki Humán Szolgáltató Központ Egészségház (3630) Putnok, Kossuth út 25.
- Putnoki Humán Szolgáltató Központ Vigyázó Kezek Idősek Otthona (3630) Putnok, Szkala Bertalan út 25.
- Putnoki Humán Szolgáltató Központ Mackó Kuckó (közösségi tér) (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 23.
- Putnoki Tanuszoda (3630) Putnok, Gárdonyi Géza út 1.
- Tompa Mihály Közösségi Ház (3630) Putnok, Tompa Mihály út 3.
- Tóth Ede Művelődési Ház (3630) Putnok, Rákóczi út 2.
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal (3630) Putnok, Serényi László tér 2.
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Putnoki Kormányablak (3630) Putnok, Serényi László tér 2.
- Putnok Városi Sportcsarnok (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 21.
- Bányász Művelődési Ház (3630) Putnok, Bem József tér 7.
- Putnok Városi Könyvtár (3630) Putnok, Bem József tér 7.
- Ízek háza (3630) Putnok, Bem József tér 7.
- Gömöri Mintakonyha (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 28/A
- Putnoki Városgondnokság (3630) Putnok, Rákóczi út 11.
- Várady Béla Sportközpont (3630) Putnok, Puskás Ferenc út 6.
- Sajóvölgye Focisuli (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 56.
- Putnoki Önkormányzat Vendégháza (3630) Putnok, Serényi László tér 12.
- Városi Piac (3630) Putnok, Petőfi út
- Vásárcsarnok (3630) Putnok, Serényi László tér
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1844. október 14-én Tóth Ede népszínműíró. A szülőháza helyén épült lakóházon emléktábla őrzi nevét. Putnoki élményei alapján írta A falu rossza című népszínművét.
- 1750-ben itt született Péczeli József református lelkész, költő, műfordító.
- Itt született Blau Lajos (1861. április 29. – Budapest, 1936. március 8.) magyar–zsidó hittudós, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója.
- Putnoki családban született 1866-ban (Pesten) gróf Serényi Béla.
- Kalniczky Endre református lelkész, honvédhadnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. 1830-ban született.
- 1922-ben itt született Karsai Elek történész, levéltáros
- Itt született 1924-ben Gábori György író, szociáldemokrata politikus.
- 1952-ben itt született Gass István magyar bajnok labdarúgó.
- 1955. szeptember 2-án itt született és itt is él Tamás István magyar költő, író, újságíró, a putnoki Tóth Ede Alkotókör elnöke.
- Várady Béla magyar labdarúgó, csatár, balszélső, edző. A Vasas válogatott labdarúgója. 1977-ben az európai Ezüstcipő nyertese. A Várady Béla Sportközpont névadója.
- Orlay Miklós (?, 1650 körül – ?, 1704. április 20. körül) kuruc ezredes. 1672-ben mint putnoki kapitány a vár őrségével együtt csatlakozott Thökölyhez.
- Viczián Ottó Jászai Mari-díjas magyar színész, a Madách Színház és a Soproni Petőfi Színház örökös tagja.
- Placskó Emese színész.
- Évtizedeken keresztül volt a város és a putnoki választókerület parlamenti képviselője, 1892-től kezdődően Putnoky Móric magyar földbirtokos, gömöri főispán, titkos tanácsos.
Díszpolgárok
szerkesztés- Placskó Lajos
- Sarkadi Péter
- Szombati László
- dr. Tanner János
Putnok az irodalomban
szerkesztés- Tóth Ede: A Falu rossza
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Tamás István: Összetartozás (Budapest, 2001 ISBN 963-007-265-3)
- Tamás István: Gömör kapujában (Putnok, 2004 ISBN 963-214-971-8)
- Tamás István – Frantisek Szűcs: A Sajó és a Rima mentén, 2010 ISBN 978-963-88714-5-9
- György Horváth László – Tamás István: Tűztánc (drámai várjáték) ISBN 9638668601
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ [Putnok népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) KSH adatok alapján]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Putnok Helységnévtár
- ↑ Putnok Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
További információk
szerkesztés- Putnok.lap.hu – Linkgyűjtemény