Főmenü megnyitása

Ózd

magyar város

Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, az Ózdi járás központja, a megyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Ózd
Ív úti római katolikus templom Ózd.JPG
Ózd címere
Ózd címere
Ózd zászlaja
Ózd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás város
Polgármester Janiczak Dávid (Jobbik)
Jegyző Almási Csaba
Irányítószám 3600
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 32 564 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség360,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület91,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ózd (Magyarország)
Ózd
Ózd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 09″, k. h. 20° 17′ 14″
Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ózd
Ózd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ózd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ózd témájú médiaállományokat.
Ózd légi felvételen
A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban

Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.[2]

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az észak-magyarországi iparvidéken, Miskolctól 60 kilométerre északnyugatra található. Az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben kiépített település. A „hét völgy városa”, ugyanis hét irányból lehet megközelíteni.

A város történeteSzerkesztés

A környék az őskor óta lakott terület. A település nevét tartalmazó első hiteles írásos emlék 1272-ből való. A település a 13. század végétől lassú növekedésnek indult, de még sokáig kis községe volt Borsod vármegyének.

A város mai területén a 20. század elején még hét másik község is volt Ózdon kívül. 1940-ben kebelezte be Ózd Bolyok és Sajóvárkony községeket, majd 1949-ben nyerte el a városi rangot. A további öt települést (Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj) 1978-ban csatolták Ózdhoz. 1999-ben a város egy része, Farkaslyuk önálló községgé alakult.

A várost és környékét messze elkerülték a történelem harcai, a hegyes-dombos vidéken az iparosodást megelőző évszázadokon a mindennapos küzdelmet a dús erdők, a kevés és csekély termőképességű szántóföldek hasznosítása jelentette. A nagy változás a XIX. század közepén történt, amikor feltárták a barnaszéntelepeket, és hasznosításukra megépítették a vasgyárat. A 150 évig tartó kohászkodás mára jórészt történelem, de megmaradt belőle az itt élők műszaki kultúrája, kreatív gondolkodása. Ez mindig is jellemző volt az itteniekre, hiszen a fővárostól való távolság, a kedvezőtlen történelmi sorsfordulók ellenére kellett itt megélniük, új utakat találniuk.[3]

Az Ózdi Kohászati Üzemek (ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt. Azonban rendszerváltás után nehézipari jelentősége csökkent. Ez is hozzájárult a térség egyik legégetőbb problémájához, a munkanélküliséghez.

 
Az Ózdi Vasgyár első ismert ábrázolása (1847–50 között készült rajz)

Az ózdi vaskohászat emlékei – a helyiek nyelvében „a gyár” és a hozzá kapcsolódó munkáskolóniák – 2005 óta műemléki jelentőségű terület (MJT).[4]

Az 1990-es évek elejével elkezdődő munkanélküliség megnehezítette a város megélhetését. Sok ember ment nyugatra a megélhetés reményében. Lassan a kohászati termelés is visszaszorult, és ezzel több mint 5000 ember lett munkanélküli.

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1949-ig nagyközség
1949–1950 megyei város
1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város
1954–1971 járási jogú város
1971 óta város
Hozzá tartozó települések
1940 óta Bolyok, Sajóvárkony
1978 óta Center, Hodoscsépány, Susa, Szentsimon, Uraj
1999-ig Farkaslyuk
Területi beosztása
1923-ig Borsod vármegye, Ózdi járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Ózdi járás
1938–1945 Borsod vármegye, Ózdi járás
1945–1949 Borsod-Gömör vármegye, Ózdi járás
1949–1950 Borsod-Gömör vármegye
1950–1954 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1954 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Központi szerepköre
1983-ig Ózdi járás székhelye
1981–1990 Ózdi városkörnyék központja
1994–2014 Ózdi kistérség központja
2013– Ózdi járás központja

Politikai életeSzerkesztés

2010 és 2014 között a polgármester Fürjes Pál (FIDESZ-KDNP) volt.[5] A 2014-es önkormányzati választáson Janiczak Dávidot (Jobbik) választották polgármesterré, először csekély többséggel, majd a megismételt választáson több mint 5000 szavazatos különbséggel.[6] A városi képviselő-testület a polgármestert nem számítva 14 tagú, ebből 5 Fidesz-KDNP-s (a 2014-es választások után eredetileg 8 fős Fidesz-frakcióból 2014 decemberében hárman kiléptek),[7][8] 5 Jobbikos, 3 független, 1 pedig MSZP-s.

A képviselő-testület összetétele:

A jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Egyéni választókerület
Zsuponyó Anett Jobbik 01 
Janiczak Dávid Jobbik 02 
Tóth Pál Fidesz-KDNP 03 
Dr. Mészáros Miklós független (2014. decemberig Fidesz-KDNP)[7] 04 
Vitális István János független (2015-ig Fidesz-KDNP)[9] 05 
Tartó Lajos független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)[7] 06 
Csutor László Fidesz-KDNP 07 
Obbágy Csaba Fidesz-KDNP 08 
Dr. Kósné Dargai Rita független (2014 decemberig Fidesz-KDNP)[7] 09 
Fidrus Péter Jobbik 10 
Arany Géza László Jobbik Kompenzációs lista
Fürjes Pál Fidesz-KDNP Kompenzációs lista
Kiss Judit Jobbik Kompenzációs lista
Veres Zoltán MSZP-DK Kompenzációs lista

A város tömegközlekedéseSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A népesség létszámaSzerkesztés

Ózd város népességszámának változása 1900-tól:

A következő ábra bemutatja, miként változott Ózd lakosainak száma 1870-től:

Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 5 809 —    
1880 5 952 0,24%
1890 8 017 2,98%
1900 11 926 3,97%
1910 15 891 2,87%
1920 20 690 2,64%
1930 25 437 2,07%
1941 29 184 1,25%
1949 38 550 3,48%
1960 43 161 1,03%
1970 43 688 0,12%
1980 46 372 0,60%
1990 41 561 −1,10%
2001 38 405 −0,72%
2011 34 481 −1,08%
2018 32 564 −0,82%
 

NépcsoportokSzerkesztés

Magyarország területén a 2001-es népszámlálás adatai szerint Ózdon él a harmadik legnagyobb roma közösség. A cigányok lélekszáma már 1949-ben meghaladta a 2000 főt.[11] Ez akkori viszonylatban a város lakosságának minimum 8%-át jelentette.

Ma a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12] (Egyes vélemények szerint azonban a cigányok lélekszáma eléri a 13 000-et,[13] azaz a 37%-ot.)

Vallási összetételSzerkesztés

[14]

 
A vallási összetétel (2011)
Vallási közösség Arány (%)
Római katolikus 35,6
Evangélikus 0,7
Református 7,5
Görögkatolikus 2,3
Izraelita 0,0
Egyéb 2,7
Nem tartozik vallási közösséghez 24,4
Nem válaszolt 26,7

LátnivalókSzerkesztés

 
Műemléki védettség alatt álló fúvógépház a törzsgyár területén

VárosrészekSzerkesztés

Neve az Árpád-korban használatos Chepan alakban írt személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé, megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől, és a Hódos-patakra utal.

Az addig önálló községet 1978-ban csatolták Ózdhoz. Nevét ma hosszú „ó”-val írják, ez a forma az Ózdhoz csatolás után keletkezett (az egyesítés előtt a község neve mindvégig Hodoscsépány volt).[15]

A Hódos-patak völgyében, a Bükk hegység lábánál fekszik. Neve először 1323-ban fordult elő Chepan alakban. A településrészen található az 1848–49-es emlékmű is.

  • Sajóvárkony

Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is. Egyházi birtok volt. Itt halt meg Mekcsey István 1553-ban, azon a helyen, ahol megölték, 1985 óta emléktábla áll. Található még a településrészen egy hősi emlékmű is, amit az első és a második világháború áldozatainak emlékére emeltek. Sajóvárkony 1940 óta Ózd városrésze.

  • Somsály

Ózdtól délnyugati irányban, a Hódos-patak völgyében fekszik. Az 1900-as évek elejéig teljesen elhagyatott, lakatlan terület volt, csak a szénbánya megnyitásával népesült be. A szénbánya 1972-ig működött, akkor bezárták. A település 1978-ig Hódoscsépány része volt, akkor lett az anyaközséggel együtt Ózd városrésze.

KultúraSzerkesztés

MúzeumokSzerkesztés

 
A Gyártörténeti kiállítás összekapcsolja a Múzeumot és a közelben lévő Digitális Erőművet
Ózdon 1971-ben hozták létre a Gyártörténeti bemutatót , amely a nagy múltú vasgyártás történetét volt hivatott megjeleníteni. A hosszú évek során, a szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően a gyűjtemény fokozatosan bővült a munkások életkörülményeit bemutató tárgyakkal, a város és annak körzetének kultúrtörténeti emlékeivel. 1994 -től már kibővült gyűjtőkörrel, Muzeális Gyűjteményként az 1895-ben épített Gyári Iskola műemléki épületében kapott helyet. 2007 július 1-től az Ózdi Művelődési Intézmények tagintézménye.Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark[16]

Az egykori Kohászati Üzemek területén található a Digitális Erőmű, melyben megtekinthető az úgynevezett Digitális Kárpát-medence kiállítás is. Az erőmű gyakran helyszíne kiállításoknak, rendezvényeknek.[17]

 
A Kohászat folyamatos energiáját szolgáltató épület ma rendezvénytérként működik
A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark otthonául szolgál a múlt- és korunk filmtörténeti kiállításához. Az épületben található a green box nevű fal, ami klip vagy filmforgatásra tökéletesen ideális választás lehet. A kiállítás legnagyobb és legkülönlegesebb eleme; egy T-34-es tank.
 
A Nemzeti Filmtörténeti Élménypark kiállítótermekkel szintén a Kohászat hagyatéka

Az Intézmény fogad gyermek és ifjúsági csoportokat, vagy osztálykirándulások célpontjául is bevált már.[18]

A szecessziós csarnoktér konzervált elemei a kortárs építészeti megoldásokkal izgalmas kontrasztot biztosítanak kiállítások, tárlatok megrendezésére. A pinceszinten megőrzésre került elektromos elosztók alkotta folyosók, valamint a csarnoktérből lejutó természetesen fénnyel bevilágított íves rámpa által behatárolt területek tökéletes helyszínéül szolgálnak képző- és iparművészeti vagy interaktív kiállításoknak.


Ózdi a világ legjobb épülete 2019-ben[19]


Magyar siker koronázta a 70. alkalommal megrendezett FIABCI World Prix d’Excellence díjadó gálát. World Gold Winner-díjat nyert a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Kultúrgyár Projekt – Ózd pályázata a Heritage Category elnevezésű szekcióban. A FIABCI – Nemzetközi Ingatlanszövetség – által odaítélt díjról a világ ingatlan fejlesztőiből álló nemzetközi zsűri döntött, amely méltatta a  Kultúrgyár Projekt – Ózd társadalmi hasznosságát az épített örökség megóvása, a barnamezős területek revitalizációja, ipari örökségből kulturális közösségi tér létrehozása szempontjából.[20]


Az olvasóSzerkesztés

 
Az Olvasó előadóterme a nézőtérről. Gyakran otthonául szolgál a Dumaszínház előadásainak!
A településen 1884-ben alakult meg az Olvasó Egylet, amely hosszú évtizedeken keresztül biztosította a közkönyvtári szolgáltatást, az alkotó művelődési közösségek működését, a lakosság művelődési lehetőségeit. 1895-ben már működött a gyári fúvós zenekar, 1896-ban kezdte próbáit a színjátszó csoport, 1897-ben alakult meg a mai is működő dalárda. 1912-ben adták át a községben az első mozit. Az itt élőknek rendszeres és biztos kereseti lehetőséget nyújtott a gyár, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Az Rt. a gyári tisztségviselőknek Kaszinót épített, de a gyári munkásokról sem feledkezett meg. 1923-24-ben épült meg az Olvasó Egylet ma is impozáns háza, mely még ma is az akkori, megépített formájában áll.

Az Olvasó Egylet Székháza – a Rimaművek költségén – ünnepélyes keretek között 1924. október 19-én került megnyitásra, mely igen jelentős eseménynek számított a település akkori életében.

Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 m széles, 63 m hosszú – és korszerű felszereltségével tűnt ki.
 
Az előadóterem teteje részben üvegből készült, így a természetes fénnyel bevilágított terem, korszerűnek számított a maga idejében.
Nagyságát figyelembe véve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. A színpadnyílás 80 méter széles, nézőtere eredetileg 840 személyes volt. Terveit a gyár műszaki igazgatóságán Zorkóczy Samu vezetésével Marschzalkó Béla építész, dr. Finály István főmérnök, Nahlik Béla és ifj. Finály Lajos mérnökök készítették.[21]

A második világháború után a részvénytársaság a Vasas Szakszervezetnek adta át az épület tulajdonjogát és az ott lévő összes ingóvagyonát. Az intézmény a Liszt Ferenc Művelődési Központ (LFMK) nevet kapta, s hamarosan pezsgő kulturális élet bontakozott ki az épületben. (A helyiek mind a mai napig Olvasó néven emlegetik a házat.)

Tiszti KaszinóSzerkesztés

Az Ózdi Tiszti Kaszinó épülete a századfordulós Ózd központját képező Gyár utca és az egyénien ívelt Tisztisor (ma Bajcsy-Zsilinszky utca) közötti területre, a Törzsgyár közvetlen szomszédságába települt. A város jelentős középületeit tartalmazó épületsor első tagja. A bejárati homlokzata északra, a Gyár utcára néz, síkja az utcavonaltól hátrahúzva áll, ami egykor parkosított tér elhelyezésére adott lehetőséget. A hátsó épületrész mögötti ligetes részen egykor kerthelyiség, illetve különféle szaletlik elhelyezésére is lehetőség nyílott.
 
Az épület emeletén található Tükörterem
A területre bevezető utak vonalvezetése ma is változatlan (kivéve az Ív úti átkötést), továbbra is a városszövet egyéni kialakítású része. A Kaszinó épületének kiemelt szerepe megmaradt, illetve növekedett is azáltal, hogy nyugati oldalán dísztér létesült (ma: Október 23. tér). Az épületegyüttes közvetlen környezete megváltozott, reprezentatív jellegét elvesztette (többnyire autóparkolásra használják), de a hátsókert ligetes jellege megmaradt.[22]
 
A Kaszinó díszterme
A gyári tisztviselők számára 1884-ben - Jedech nevű építész tevei alapján - épült az eklektikus stílusú kaszinó. Itt alakították ki a tiszti étkezőt, olvasót, tánctermet, biliárdszobát, valamint a vendégszobákat. Az épület mai formáját az 1938-as átalakítás után nyerte el, ám külső arculatán nem változtattak. A kaszinó legpompásabb termét, az ún. Tükörtermet rejtett világítással és mennyezeti stukkódíszítéssel látták el.
 
Az emeletre vezető folyosó a díszterem irányába
1945-ig használták kaszinóként, a második világháborút követő szocialista érában az épületben a Technika Háza, a MTESZ Klub, műszaki könyvtár és a kohászati üzemek egyes irodái működtek hosszabb-rövidebb ideig. Napjainkban, a felújított épületben oktatási intézmény - az Erkel Ferenc Zeneiskola működik. Az épülettömb másik részében, az Október 23. térre néző oldalán a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bólyai János Katonai Műszaki Kar volt található. Az egykori táncterem - kiválóan alkalmas konferenciák megrendezésére, ünnepi összejövetelek lebonyolítására, s minden év tavaszán otthont ad az Ózdi Napok nyitóprogramjának, az ünnepi képviselő-testületi ülésnek. A felújított Kaszinóban talált otthonra a Zeneiskola is.[23]
 
A Tiszti Kaszinó (elöl), az Olvasó épülete (hátul), az Október 23. tér Pátzay Pál, Hírvivő szobrával.
Az épület a helyi felsőoktatás egyik helyszíne, hiszen itt a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata előadásait vezénylik le, de korábban - ahogy följebb volt említve - itt volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar kihelyezett levelező tagozata 2007-2010 között.

A vörös márvány talapzaton álló bronz szobrot Ózd város felszabadulási emlékműveként állították fel 1970. április 4-én. A talapzaton olvasható dátum a győzelem napjára, 1945. május 9-re utal. Alkotója Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész.


Urban legend a szoborhoz: amikor áthelyezték a város területén a buszpályaudvart, a szobor az új állomás felé mutatott, így kitalálták, hogy a nőalak a tájékozódást segíti, utat mutat a megállóban várakozóknak. Vagy valami ilyesmi, nem egyszerű megfogalmazni értelmesen. Próbálták humorral feloldani az emlékmű eredeti jelentését, valahogy.[24]

Az Október 23. teret a Gyár út, és a Munkás út veszi közbe, tehát részben forgalomtól elzárt terület, de a közeli fogászati klinika és a valamikori Ózdi Kohászati Üzemek közelsége miatt, parkolót alakítottak ki. Az 1990 es évek elején a gyár bezárása előtti időszakra jellemző volt hogy a munkások a téren tüntettek a gyári vezetés ellen, a nagyszámú leépítések miatt. Tulajdonképpen a tér északi oldala a valamikori gyár - ma már Ózdi Ipari Park - egyik bejáratával összekapcsolódik.





Helyi médiaSzerkesztés

  • ÓVTV - városi televíziócsatorna

SportSzerkesztés

EgyesületekSzerkesztés

  • Ózdi Kohász SC (labdarúgás)
  • Ózdi KC (kézilabda)
  • SalgÓzd (teke)

LétesítményekSzerkesztés

  • Ózdi Városi Stadion
  • Marosi István Városi Sportcsarnok


OktatásSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

  • Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata

GimnáziumokSzerkesztés

  • Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
  • Ózdi SzC Bródy Imre Szakgimnáziuma
  • Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium

Szakközépiskolák, szakképzőkSzerkesztés

  • Ózdi SzC Gábor Áron Szakképző Iskolája

Ismert emberekSzerkesztés

KapcsolatokSzerkesztés

Testvérvárosok
Partnerkapcsolatok

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  2. Magyarország Történeti Statisztikai Helységnévtára, 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Budapest 1996
  3. ÓZD Város honlapja - a város. www.ozd.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  4. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, műemléki védettség – 2005. szeptember. [2006. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 14.)
  5. Ózd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  6. Elsöprő többséggel nyert Ózdon a Jobbik! (percről percre). Alfahír. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
  7. a b c d http://alfahir.hu/harman_kiszalltak_az_ozdi_fidesz_kdnp_frakciobol
  8. https://index.hu/belfold/2014/12/08/harman_is_kileptek_az_ozdi_fidesz-frakciobol/?token=2709535a15ac07c5a2b833b7d9298e77
  9. ÚJABB KÉPVISELŐ HAGYTA OTT A FIDESZT ÓZDON
  10. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  11. Ózd város helye és szerepe a városhálózatban [halott link]
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Ózdon több, mint 10 000 roma él [halott link]
  14. A városra vonatkozó 2011. évi népszámlásási adatok a www.ksh.hu honlapon
  15. Hodoscsépány története a KSH helységnévtárában
  16. Ózdi Múzeum | Kezdőlap. www.ozdimuzeum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 18.)
  17. Digitális Erőmű (magyar nyelven). Digitális Erőmű. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  18. NFE (hu-HU nyelven). NFE. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  19. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  20. . (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  21. Kultúrház

ForrásokSzerkesztés

  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
  • Vendégváró. Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006)
  • Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
  • Ózdi kistérség INKA kiadó (Ózd, 2007)
  • Ózd és térsége CEBA kiadó (Bp, 2003)
  • A Herman Ottó Múzeum évkönyve. Paládi-Kovács Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben (591. oldal)

További információkSzerkesztés