Sáta

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sáta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Sáta
Fáy-kastély
Fáy-kastély
Sáta címere
Sáta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállás község
Polgármester Szalmás Zsoltné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3659
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség1060 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286[3] m
Terület16,51 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[4]
Földrajzi középtájBükk-vidék[4]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 23′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 04″, k. h. 20° 23′ 35″
Sáta (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sáta
Sáta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sáta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A megye nyugati részén található, Ózdtól mintegy 15 kilométerre délkelet felé. Az Upponyi-hegység nyugati peremén helyezkedik el, a Csernely-patak mellékvölgyében, környezetében jelentős erdővel.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Borsodbóta, délkelet felől Nekézseny, délnyugat felől Csokvaomány, nyugat felől Farkaslyuk, északnyugat felől pedig Ózd.

Megközelítése szerkesztés

Közúton három irányból érhető el: Borsodbóta, illetve a tőle délebbre eső települések felől a 2521-es, Ózd felől a 2522-es úton.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonala érinti. A vasútnak korábban egy megállóhelye is volt itt, Sáta megállóhely, de 2009 vége óta ezen a szakaszon szünetel a személyforgalom.

Története szerkesztés

Hivatalosan, fellelt okmányok alapján Sáta meglétéről a 13. századtól beszélhetünk, egy legutóbb előkerült oklevél szerint (Borsodi Levéltár) 1281-ben Bóta határosa Satha. 1301-ben Omány határosa is egyben, ez azt jelentette, hogy adományok, szerzemények és a földesurak vagyongyarapodása által nőtt a faluhoz tartozó földterületek nagysága. Első birtokosai a Bariusok voltak, akiket a 13. század elején új adomány címén iktattak be Sáta birtokába. 1378-ban Csokva és Omány határbejárásánál szomszédként jelen volt egy bizonyos Sata-i Antal fia Barleus. Az illető valószínűleg már a második volt a családban, a névadó ős korábban élt. Az említett oklevél egyébként kimondja, hogy Csokva és Omány határa e községeknél éri el a szántóföldek között Barleus Sata possessioját (tulajdonát). A község tulajdonosai ebben az időben valóban a Bánfalván (Jétyőn) élő Báriusok voltak. A család egy része, amely feltehetően Sátán élt, minden bizonnyal a birtokok elkülönülése miatt egyre gyakrabban Sátai-nak nevezi magát.

A Bariusok már a 14. század végén új adományt szereztek a községre, ezzel együtt engedélyt kaptak arra is, hogy a hét második napján hetivásárt tartsanak, ezzel mintegy hozzájárulva a község fejlődéséhez. A hetipiac (vásár) tartása megnövelte a község központi helyzetét a vidéken. A falu határában fekvő Akasztó-domb jelzi azt is, hogy központi szerepéhez mérten Sáta pallosjogot is kapott. A 16. század közepére a térség legnagyobb községei közé emelkedett, ekkor Bárius özvegye volt a tulajdonosa.

A török pusztítás utáni időszakban Sátának több évtizedre volt szüksége, hogy fejlődése újra a régi kerékvágásba zökkenjen. Két közeli szomszédunk még ennél is komiszabbul járt a törökkel. Nekézsenyben például a törökvész előtt 14 porta volt, ebből 1558-ra mindössze 7 maradt. Bótán az 1554-es évi 5 portából harmincnégy esztendő elteltével 1 portát számláltak az egykori adórovók. Ez még nem volt elég, 1564-ben a pestis tette tönkre a falut. 1658-ban 6 lakott és 6 pusztult házból állott a település, az 1688-as tizedlajstrom pedig néptelennek jegyezte fel. Az 1600-as években Sáta lakossága fegyverrel tört rá a mezőn körmenetben lévő várkonyiakra a Ladány-völgyben lévő szőlők (Szurdok-szőlők) birtoklásáért. A Báriusok kihaltával a birtok a rokon Vayak kezére került, de a kuruc felkelésben való részvételük miatt a kamara elkobozta a birtokot. Annak egy részét csak magas áron tudták visszaszerezni. A többi rész a Plathy, Rajcsányi, később az Ágoston család kezére jutott. A Platthy család kastélyt is épített a faluban. Birtokosok voltak még később Radvánszky Károlyné, özv. Decsi Istvánné, Kilián Gyula és Kiszely Sándor is.

1945 előtt a község villany nélkül volt. Egy három tantermes egyházi iskola, gyógyszertár, körorvos és néhány magánkereskedő volt a községben. 1941-ben épült egy csecsemőtanácsadó, amely ma is rendelkezésre áll. A járási rendszerben a faluhoz tartoztak Csokvaomány, Nekézseny és Bóta községek.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Molnár József (független)[5]
  • 1994–1998: Molnár József (független)[6]
  • 1998–2002: Mészáros Józsefné Barta Csilla (független)[7]
  • 2002–2006: Bakos Péter (független)[8]
  • 2006–2010: Bakos Péter (független)[9]
  • 2010–2014: Bakos Péter (független)[10]
  • 2014–2019: Szalmás Zsoltné (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Szalmás Zsoltné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1143
1138
1133
1050
1073
1060
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

 
Fáy-kastély - légi felvétel (Sáta)
 
Fáy-kastély - légi fotó (Sáta)

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,7%-a magyarnak, 8,7% cigánynak mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,5%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (29,5% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 4,2% református, 0,8% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 11,2% felekezeten kívüli (46,8% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Érdekesség szerkesztés

Ez a település a főszereplője egy vidám történetnek is. A fáma szerint egy Ózd mellett osztálykiránduló csapat látta a kiírást egy templomajtón: „A mai mise elmarad. Sátán vagyok.”[15] Más verziók szerint a szomszéd faluban a falubeliek látták ugyanezt a templomajtón a plébános kézírásával.

Ismert emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sáta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 13.)
  4. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Sáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Sáta Helységnévtár
  14. Sáta Helységnévtár
  15. THE (Tudományos Hasznos Emberi) magazin, I. évf. 1. szám., Legviccesebb magyar településnevek Top 10, 56. o.

Külső hivatkozások szerkesztés