Eger–Putnok-vasútvonal

vasútvonal

Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala. Magyarország egyik legromantikusabb hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk, kis íves szerpentinekkel. Teljes hossza 68 km. Egyvágányú, Eger-Felnémet vasútállomásig villamosított.

Eger–Putnok-vasútvonal
Személyvonat Szarvaskő állomáson
Személyvonat Szarvaskő állomáson
Az Eger–Putnok-vasútvonal útvonala
Vonalszám:87
Vonal:87
Hossz:68 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger–Putnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Eger
2501 Sas út
Eger elágazás 87a Füzesabony felé
Tihamér elágazás 87a Füzesabony felé
Eger-patak
2501 Kistályai út
Eger-Tihamér mh.
2503 Ostorosi út
kiágazás a megszűnt téglagyár felé
Agyagos utca
Legányi Ferenc utca
Mekcsey István utca
4 Egervár mh.
2504 Vécseyvölgy utca
Tárkányi-patak
8 Eger-Felnémet(Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút)
2505 Tárkányi út
iparvágány a Berva Rt. és a OMYA-bánya felé
Szarvaskői út
11 Almár mh.
Eger-patak
Szarvaskői út
16 Szarvaskő mh.
Alsó-Szarvaskői alagút
Felső-Szarvaskői alagút
Eger-patak
2506
19 Tardosi kőbányák mh.
Eger-patak
22 Mónosbél
Mikófalva mh. (nyomvonal-
korrekció miatt megszűnt)
2507
25 Bélapátfalva
Bélapátfalvi Cementgyár felé
2506 IV. Béla út
26 Bélapátfalvi Cementgyár mh.
2506 Egri út
31 Szilvásvárad-Szalajkavölgy mh.
kiágazás a Szilvásváradi Erdei Vasút rakodója felé
2508 Ózdi út
34 Szilvásvárad mrh.
39 Nagyvisnyó-Dédes mh.
43 Nekézseny mh.
25 119 Petőfi Sándor út
46 Csokvaomány mh.
48 Sáta mh.
2522 Ladányvölgyi út
Ladány-völgyi alagút
25 119 Petőfi Sándor út
2524
56 Kiskapud mh.
60 Királd mrh.
2525
2525
2525
60 Sajómercse mh.
2523
Sajó folyó
92 Miskolc felé
69 Putnok
92 Bánréve felé
A szilvásváradi közúti aluljáró a 2508-as közúton

A vasútvonalon Szilvásvárad és Putnok között 2009. december 13-ától, a 2009/2010. évi menetrendváltástól nincs személyszállítás.[1]

Története szerkesztés

Felépítés szerkesztés

A Bükk-vidék nyugati részét átszelő vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A szép tájakon kanyargó vasutat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak, és évtizedeken keresztül mint önálló helyiérdekű vasút működött. Építésekor belebontottak a egri vár Zárkándy-bástyájának maradványaiba. A vonalon három alagút épült: Szarvaskőnél felső alagút 157, az alsó 76 méter, a sátai Ladány-völgyi alagút 190 méter hosszú.[2]

A vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták.

A Bélapátfalvi Cementgyár kiszolgálására iparvágányt építettek.

19471949 között felújították a pályát, hogy lehetővé tegyék a nagyobb tömegű tehervonatok közlekedését. Az addigi, HÉV-szabványú "i" síneket (23,6 kg/m) 24 méter hosszú "c" rendszerűekre (34,5 kg/m) cserélték, valamint lágyvasbetétes "B" jelű betonaljakat építettek be. Ezt a vonal mentén található szénbányák és az ország újjáépítésében kiemelt szerepet kapott Bélapátfalvi cementgyár szállítási igényeinek növekedése indokolta.

Leépítés szerkesztés

1967-ben a Szalajka-völgyi turistaforgalomra átalakított kisvasutat és az akkor még Felnémetnél kapcsolódó felsőtárkányi erdei vasutat kivéve a keskenynyomtávú vasutak megszűntek a vonal környékén.

1982-ben Bélapátfalva és Mónosbél között új, rövidebb nyomvonalra helyezték át a vonalat. Az átépítéssel megszűnt Mikófalva 1922-ben létesült vasúti kapcsolata.[3] 1985-ben Eger-Felnémetig villamosították a vonalat. 1986-ban szűnt meg Eger-Tihamér megállóhely. Ebben az időben merült fel a rossz elhelyezkedésű egri fejállomás személyforgalmának áthelyezése az Eger-Felnémeti állomásra. Azonban ez terv szintjén maradt.[4]

A rendszerváltást követően bezárták a régió két legjelentősebb üzemét, a királdi szénbányát és a Bélapátfalvi Cementgyárat. Ez a vasút forgalmára is kihatott, a teherforgalom a korábbi töredékére csökkent. A vonalon jelenleg egy iparvágány üzemel, a villamosított Eger-Felnémet állomástól az OMYA kőbányájába naponta többször is megy kiszolgálómenet. Szórványosan Bélapátfalvának és Szilvásváradnak is van teherforgalma, főleg faárut adnak fel.

1994-ben megszűntek a közvetlen Eger–Putnok-járatok. Ezután Szilvásváradon át kellett szállni a csatlakozó személyvonatra.

2006 júniusában tervek születtek 28 vasúti mellékvonal bezárásáról, melyben a Szilvásvárad–Putnok szakasz is benne volt. Ez a terv nem valósult meg – 28-ból 14 vonal forgalma szűnt meg –, de egy évvel később új tervek születtek 38 mellékvonal bezárásáról. A 38-as lista idővel 12 vonalra szűkült (ebben továbbra is benne volt a Szilvásvárad–Putnok szakasz), amelyeket 2008. március 1-jei, majd május 31-ei dátummal terveztek bezárni. Ez a vonalbezárás sem valósult meg. 2008. május 27-étől viszont 10 km/h-s lassújelet vezettek be Kiskapud és Putnok között 8 km hosszan, amellyel a vonatok menetideje jelentősen hosszabbodott, a csatlakozások elvesztek. 2008. szeptember 27-étől megszüntették a sebességkorlátozást, így visszaállt a régi menetrend és a menetidő, és ismét voltak csatlakozások.

2009. december 12-én a vonal felső, Szilvásvárad–Putnok szakaszán megszűnt a személyforgalom. A pálya 2010 júniusában földcsuszamlásban megrongálódott, emiatt a mai napig járhatatlan.[5] A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ígéretet tett a vonal helyreállítására és a személyforgalom újraindítására. A személyszállítás a 2010/2011-es tanév kezdetére a korábbi ígéretek ellenére nem indult el. 2010 szeptemberében ugyan elkezdték a pálya helyreállítását[6], azonban egy újabb ladány-völgyi földcsuszamlás után felhagytak vele, mivel túl költséges lett volna a sátai szakasz mozgó töltésének stabilizálása. Azóta a vonalnak ezt a részét visszahódította a természet. A bozótban vastag fák nőttek a vágánytengelyre.[7]

A használatban maradt szakaszon engedélyezett sebesség: motorkocsiknak 60 km/h, mozdonyos vonatok számára 40 km/h.

Forgalom szerkesztés

Utasforgalom szerkesztés

Az Eger–Szilvásvárad-szakaszt igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok).[8] A turisztikai szempontból előnyös elhelyezkedése (az Egri vár és a történelmi belváros közelsége) miatt Egervár megállóhelyre rendszeresen érkeznek különvonatok az ország számos városából. (Ezen menetek szerelvényei a visszaindulást Eger-Felnémet állomáson várják meg.)

Év Utasszám Változás
2018[8] 27 000

Jegyzetek szerkesztés

  1. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  2. Archivált másolat. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  3. https://iho.hu/hirek/hol-volt-hol-nem-nem-mese-ez-gyermek-121102
  4. https://iho.hu/hirek/nem-ugy-van-az-mint-volt-reg-141130
  5. Kovács István: Itthon: Szilvásváradra csak az enyészet vonatozik, hiába ígérték az újraindítást – HVG.hu. hvg.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  6. Újra járhatnak a vonatok Szilvásváradtól Putnokig. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 27.)
  7. Tenczer Gábor - Időutazás a putnoki szellemvasúton (Index.hu, 2020.06.26.)
  8. a b Tóth Balázs: Naponta majd' kétezren utaztak az egri mellékvonalon (magyar nyelven). HEOL, 2019. február 17. [2019. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 18.)

További információk szerkesztés