Füzesabony

	Füzesabony
	Római katolikus plébániatemplom
; Füzesabony címere	; Füzesabony zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Füzesabonyi
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	3390
Körzethívószám	36
	Népesség
Teljes népesség	7170 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	162,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	46,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Füzesabony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″
	Füzesabony Pozíció Heves vármegye térképén
	Füzesabony weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. A megyeszékhely után a vármegye ötödik legnépesebb települése. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.

Fekvése szerkesztés

Közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút és az M3-as autópálya. A füzesabonyi vasútállomás összeköti a 80-as (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonalat.

Története szerkesztés

A pusztaszikszói kápolna romos épülete Füzesabony határában

A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.^[3] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.

1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.

1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Dr. Pásztor József (KDNP-MDF-FKgP)^[4]
1994–1998: Dr. Pásztor József (KDNP-Fidesz-MDF-FKgP)^[5]
1998–2002: Gulyás László (Baloldali Ifjúsági Társulás-MSZP-MP-SZDSZ)^[6]
2002–2006: Gulyás László (MSZP-MP-SZDSZ)^[7]
2006–2010: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Fidelitas)^[8]
2010–2014: Gulyás László (Összefogás Füzesabonyért Egyesület)^[9]
2014–2019: Nagy Csaba (független)^[10]
2019-től: Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	7823	7707	7412	7190	7170
	2013	2014	2018	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).^[12]

Látnivalók szerkesztés

A város főbb látnivalói a következők:

Keresztelő Szent János-templom
I. világháborús emlékmű
Helytörténeti gyűjtemény
Trianon-emlékmű
Vasútállomás, Pfaff Ferenc tervezte
Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna.

Híres emberek szerkesztés

Itt született 1911. augusztus 9-én Bíró Sándor válogatott labdarúgó
Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök.
Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár.
Itt született 1941. június 1-én, Szabó János honvédelmi miniszter.
Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő.
Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő.

Források szerkesztés

Belon Gellért emlékkönyv
Piarista Gimnázium honlapja

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
↑ Füzesabony Helységnévtár