Füzesabony
Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. A megyeszékhely után a vármegye ötödik legnépesebb települése. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.
Füzesabony | |||
![]() | |||
Római katolikus plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Füzesabonyi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3390 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7170 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 162,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 46,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 03″, k. h. 20° 24′ 35″ | |||
Füzesabony weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút és az M3-as autópálya. A füzesabonyi vasútállomás összeköti a 80-as (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonalat.
Története szerkesztés
A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.[3] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.
1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.
1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Dr. Pásztor József (KDNP-MDF-FKgP)[4]
- 1994–1998: Dr. Pásztor József (KDNP-Fidesz-MDF-FKgP)[5]
- 1998–2002: Gulyás László (Baloldali Ifjúsági Társulás-MSZP-MP-SZDSZ)[6]
- 2002–2006: Gulyás László (MSZP-MP-SZDSZ)[7]
- 2006–2010: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Fidelitas)[8]
- 2010–2014: Gulyás László (Összefogás Füzesabonyért Egyesület)[9]
- 2014–2019: Nagy Csaba (független)[10]
- 2019-től: Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7823 | 7707 | 7412 | 7190 | 7170 |
2013 | 2014 | 2018 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).[12]
Látnivalók szerkesztés
A város főbb látnivalói a következők:
- Keresztelő Szent János-templom
- I. világháborús emlékmű
- Helytörténeti gyűjtemény
- Trianon-emlékmű
- Vasútállomás, Pfaff Ferenc tervezte
- Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1911. augusztus 9-én Bíró Sándor válogatott labdarúgó
- Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök.
- Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár.
- Itt született 1941. június 1-én, Szabó János honvédelmi miniszter.
- Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő.
- Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő.
Források szerkesztés
- Belon Gellért emlékkönyv
- Piarista Gimnázium honlapja
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Füzesabony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Füzesabony Helységnévtár
Külső hivatkozások szerkesztés
- Füzesabony honlapja
- Városi Televízió Füzesabony
- Remenyik Zsigmond Gimnázium Archiválva 2006. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Rádió Füzes A Város hangja
- Magda Henrietta:Füzesabony története a régészeti leletek tükrében, 1998, Budapest
Kerecsend | Maklár | Szihalom |
Kál | Mezőszemere | |
Erdőtelek | Dormánd | Mezőtárkány |