Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal

vasútvonal Észak-Magyarországon

A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, Mezőzomborig kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. 2016-ban megkezdődött a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalszakasz villamosítása és 2019. május 21-én feszültség alá helyezték, amit tesztüzem követett.[1] 2019. július másodikától villamos vontatással közlekednek a vonatok. A korábbi Hatvan–Miskolc–Szerencs-vasútvonalhoz hozzátartozott a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is, amely a 2017/2018-as menetrendváltás óta újra a 100c számot viseli.

Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-
vasútvonal
InterCity vonat érkezik Mezőkövesd vasútállomásra
A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal útvonala
Vonalszám:80
Vonal:80
Hossz:199 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 / 100 km/h
80a Budapest felé
82 Szolnok felé
volt Hatvani cukorgyár felé
67 Hatvan vasútállomás
3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
81 Somoskőújfalu felé
Bér-patak
Zagyva folyó
Balassi Bálint út
Hegyalja út
3 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
32 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Ágói-patak
77 Hort-Csány
Primaenergia Horti Töltőüzeme felé
86 Újszász felé
3203 József Attila utca
87 Vámosgyörk
Rédei-Nagy-patak
Gyöngyös-patak
85 Gyöngyös felé
Külső-Mérges-patak
91 Adács mh.
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
3204
97 Karácsond mh.
101 Ludas
Bene-patak
iparvágány a Mátrai Erőmű (Visonta) felé
Tarnóca-patak
106 Nagyút
Tarna folyó
84 Kisterenye felé
113 Kál-Kápolna
3208 Vasút utca
102 Kisújszállás felé
M25 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
33 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
33 101
125 Füzesabony
108 Debrecen / 87a Eger felé
Eger-patak
131 Szihalom mh.
Ostoros-patak
Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határa
134 Mezőkövesd-Hőfürdő
3302
Kánya-patak
138 Mezőkövesd
33 111 Széchenyi István utca
Hór-patak
3303 Dózsa György út
140 Mezőkövesd felső mh.
144 Klementina mrh.
147 Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás
3304 Keresztesi út
iparvágány a bükkábrányi lignitbánya felé
156 Csincse mh.
162 Emőd
302 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Kulcsár-völgyi-patak
3307 Petőfi Sándor utca
88 Mezőcsát, 89 Tiszaújváros felé
Hejőpapi kavicsbánya felé
35 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
169 Nyékládháza
3602 Táncsics Mihály utca / Vágóhíd utca
megszűnt iparvágány a Borsod Agroker felé
173 Kistokaj mh.
3604 Keresztesi út
304 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Hejőcsabai cementgyár felé
93 Diósgyőr felé
Miskolc-Rendező
Szinva elágazás Miskolc-Gömöri pályaudvar / 92 Ózd felé
182 Miskolc-Tiszai pályaudvar
M30 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Sajó folyó
187 Felsőzsolca
3606
90 Hidasnémeti (- Kassa) felé
kiágazás a Baumit Kft. telepe felé
Hernád folyó
197 Hernádnémeti-Bőcs
3607 Állomás utca
202 Tiszalúc mh.
3611
211 Taktaharkány
3611 Kazinczy utca
Harangod-patak
3611
214 Taktaszada mh.
Gilip-patak
3622 Pozsonyi út
volt Szerencsi cukorgyár felé
220 Szerencs
3614 Kandó Kálmán út
Szerencs-patak
98 Hidasnémeti felé
225 Mezőzombor
3614 Árpád utca
100c Nyíregyháza felé (megszűnt deltavágány)
38 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
3838 Kisfaludi utca
232 Bodrogkeresztúr
iparvágány a SW Umwelttechnik telepe felé
236 Szegi mh.
238 Erdőbénye mh.
3801
244 Olaszliszka-Tolcsva
3716
Tolcsva-patak
3801
3801 Ország út
250 Bodrogolaszi mh.
Hotyka-patak
Eötvös út
256 Sárospatak
3801 Kazinczy Ferenc út
37 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Pataki utca
266 Sátoraljaújhely
37 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
"csapi kihúzó"
Ronyva-patak,
magyar-szlovák államhatár
ŽSR 190 Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) felé
268 Kisújhely (Slovenské Nové Mesto)
ŽSR 190 Kassa (Košice) felé

TörténeteSzerkesztés

A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan–Salgótarján vasútvonalat. A Budapest–Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a 100-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-70-ben), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan (80a, 81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (98, 100c) és Sárospatak. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra.

A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.

Régebben a vonal Mezőzombor és Sátoraljaújhely között is kétvágányú volt, azonban miután a kishatárforgalom Slovenské Nové Mesto felé megszűnt, illetve a nemzetközi vonatokat elterelték Hidasnémeti felé, egy 1990-es évekbeli pályafelújítás során egyvágányúra építették át a vonalat. Érdekesség azonban, hogy a régi 2. vágány helye többségében ma is megvan (bevágások, hidak), illetve Szegi és Erdőbénye megállóhelyek peronjai a 2. vágány űrszelvényének helyére épültek meg.

BiztosítóberendezésSzerkesztés

A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosítóberendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomásokon távvezérelt D55 biztosító berendezés üzemel.

A pályaSzerkesztés

A 80-as számú vasútvonal Hatvantól Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányban, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányban halad tovább.

A Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.

A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban kezdődött és 2019-ben fejeződött be.[2][3][4]

Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sárospatak között 100 km/óra, Sárospatak és Sátoraljaújhely között pedig 80 km/óra.

Maximális sebességSzerkesztés

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h] (Jobb vágány) Sebesség [km/h] (Bal vágány)
Hatvan Vámosgyörk 20 60–120 120
Vámosgyörk Karácsond mh. 20 60–80–100
Karácsond mh. Ludas 9 100–120 120
Ludas Nagyút 5 120
Nagyút Kál-Kápolna 7 120 (160) 60–120
Kál-Kápolna Füzesabony 12 120
Füzesabony Mezőkövesd 13 80–100
Mezőkövesd Mezőkövesd felső 2 80
Mezőkövesd felső Mezőkeresztes-Mezőnyárád 7 40–60–120
Mezőkeresztes-Mezőnyárád Csincse mh. 9 80–100
Csincse mh. Emőd 6 60–120 60–80
Emőd Nyékládháza 7 60 120
Nyékládháza Kistokaj 4 60–100–120
Kistokaj Miskolc-Tiszai 9 120 100
Miskolc-Tiszai Felsőzsolca 5 100
Felsőzsolca Hernádnémeti-Bőcs 10 60–120
Hernádnémeti-Bőcs Szerencs 23 120
Szerencs Sátoraljaújhely 36 80–100

Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között a bal vágány rosszabb állapotának oka, hogy Bükkábrányból, a lignit bányából a Mátrai Erőműbe azon közlekednek a rakott vonatok.

ForgalomSzerkesztés

A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, de InterCity vonatok élén is gyakran megtalálhatók V63-as „Gigant" becenevű, valamint 480 sorozatú, Bombardier TRAXX típusú villanymozdonyok. Mivel a Sátoraljaújhely - Újhely (Slovenské Nové Mesto) határátmenet szlovák területre eső szakasza nem villamosított, ezért a tehervonatok átemelését rendszerint a szlovák ŽSSK Cargo, vagy más (magántulajdonú) vasúttársaság dízelmozdonya segítségével végzik el, jellemzően 742 sorozatú, Kocúr becenevű, vagy pedig 751 sorozatú, Bardotka becenevű mozdonyokkal. Teherszállításban a V43-asok mellett a V63-as „Gigant” becenevű villanymozdonyok is számottevőek, de domináns a Rail Cargo Hungaria 1116 sorozatú kétáramnemű mozdonyainak a jelenléte is. Szerencstől Sátoraljaújhelyig a villamosítást megelőzően az M41-es dízelmozdonyok voltak meghatározóak, iskolaidőszakban hétvégeken InterCity-forgalomban pedig megjelentek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. A korábban dízelüzemű, nem villamosított szakaszon az M62-es „Szergej” dízelmozdonyok is gyakran előfordultak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség adott ki szolgálatra.

FöldrajzSzerkesztés

 
A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve

A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.

A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő Mályinál, Sajó-folyó(Felsőzsolca délnyugati részén),Hernád-folyó (Hernádnémeti-Bőcs nyugati részén) Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencs-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle), Suta-patak (Sárospatak keleti széle), valamint a Ronyva-patak (Sátoraljaújhely).

FejlesztésekSzerkesztés

Szerencs és Sátoraljaújhely közöttSzerkesztés

2012 végére elkészült a MezőzomborBodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A felújítás befejeztével a 30–40 km/h sebességkorlátozások megszűntek, újra 80 km/h lett az engedélyezett sebesség. A BodrogkeresztúrErdőbénye szakasz felújítása 2014. szeptember 15 és november 30, az ErdőbényeOlaszliszka-Tolcsva állomásköz felújítása 2015. április 9 és július 11 között készült el. 2016-tól Olaszliszka-TolcsvaSárospatak, 2017-től pedig a SárospatakSátoraljaújhely állomásköz kerül felújításra a villamosítással bezárólag. A felsorolt szakaszokon a Sárospatak-Sátoraljaújhely állomásköz kivételével 100 km/h lett az engedélyezett sebesség, bár a sebességemelés a teljes Mezőzombor - Sátoraljaújhely szakaszon tervezve volt.

A vasút villamosítás teljes nettó összege 23 milliárd forint, ennek az első része a MÁV hazai forrásának felhasználásával történt 2015 tavaszáig, mintegy 2 milliárd forint értékben. A beruházási összeg magába foglalja végig az egész szakaszon a jelzőberendezések kialakítását, a peronok és a különböző fogadó egységek felújítását és természetesen a drótok kihúzását is. Eredetileg 2016-ra tervezték a munkák befejezését, a kivitelezést végül 2017 szeptemberében kezdték meg.[5] A felső vezeték feszültség alá helyezése 2019. május 21-én megtörtént, a villamos üzem pedig 2019. július 2-án kezdődött meg. A kivitelező a Vasútépítők Kft. és a Vasútvill Kft. közös vállalkozása, az M-S Konzorcium volt.

Hatvan és Szerencs közöttSzerkesztés

A vonalszakasz állapota jelentősen leromlott az utóbbi évtizedekben, nagy részén 40–60–80–100 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A MÁV a vasútvonal folyamatos karbantartása mellett célul tűzte ki a fejlesztést, melyre a Rákos - Hatvan szakasz felújítását[6] követően, 2021 után kerülhet sor. Cél a vasútvonal Szerencsig tartó szakaszán, vagyis az V. számú páneurópai folyosón a 160 km/h pályasebesség és a 225 kN tengelyterhelés elérése, a személyszállítási szolgáltatási színvonal növelése (a peronok felújítása, az állomások akadálymentes megközelítése, P+R és B+R parkolók telepítése),a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése, továbbá a hidak, az átjárók, az energiaellátás valamint a biztosítóberendezés korszerűsítése.

A teljes átépítést megelőzően a MÁV 2013-2015-ben Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között átépítette a jobb vágány nyílt vonali szakaszait.[7] Ezt követően tervezte az érintett állomások felének a rendbetételét is úgy, hogy a rakott lignitszállító vonatok által használt, így az újbóli gyors leromlástól fenyegetett, rosszabb állapotú bal vágány és az ahhoz kapcsolódó állomási infrastruktúra állapota nem változott volna. A további átépítést az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) támogatása tette volna lehetővé,[8] 2016-ban azonban a Kormány törölte ezt a beruházást a támogatandó projektek listájáról.[9] A vasútvonal e szakaszának fejlesztésére a Hatvan - Miskolc szakasz felújításakor kerül majd sor.

További információkSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

BalesetekSzerkesztés

Az Atkár–Csány közötti kettős baleset a két település közti úton, 1992. január 7-én, a vasút 825-ös számú hektométer-szelvényében történt tehervonat-autóbusz ütközés, majd egy ebből fakadóan bekövetkezett második baleset, a már álló tehervonat és egy gyorsvonat ütközése, illetve utóbbi kisiklása volt. A balesetekben 6 fő halt meg, 11 fő szenvedett különböző fokú sérüléseket.

JegyzetekSzerkesztés