Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal
A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, Mezőzomborig kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. 2016-ban megkezdődött a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalszakasz villamosítása és 2019. május 21-én feszültség alá helyezték, amit tesztüzem követett.[1] 2019. július másodikától villamos vontatással közlekednek a vonatok. A korábbi Hatvan–Miskolc–Szerencs-vasútvonalhoz hozzátartozott a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is, amely a 2017/2018-as menetrendváltás óta újra a 100c számot viseli.
A vonal zempléni szakaszának furcsasága, hogy egyes állomások észszerűtlenül nem azoknak a településeknek a nevét viseli, amelyeken az állomások elhelyezkednek. A Bodrogkisfaludon lévő állomás Bodrogkeresztúr nevét viseli, a Szegilongon lévő állomás Erdőbénye, míg a Vámosújfaluban lévő állomás Olaszliszka-Tolcsva nevét viseli.[2]
Története Szerkesztés
A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan–Salgótarján vasútvonalat. A Budapest–Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a 100-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-1870 között), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan (80a, 81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (98, 100c) és Sárospatak. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra.
A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetét és hangulatát. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.
Régebben a vonal Mezőzombor és Sátoraljaújhely között is kétvágányú volt, azonban miután a kishatárforgalom Kisújhely felé megszűnt, illetve a Kassa felé tartó nemzetközi vonatokat elterelték Hidasnémeti felé, egy 1990-es évekbeli pályafelújítás során egyvágányúra építették át a vonalat. A régi második vágány alépítménye többségében megmaradt (bevágások, hidak), illetve Szegi és Erdőbénye megállóhelyek peronjai a második vágány űrszelvényének helyére épültek meg.
Biztosítóberendezés Szerkesztés
A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosítóberendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomásokon távvezérelt D55 biztosító berendezés üzemel.
A pálya Szerkesztés
A 80-as számú vasútvonal Hatvantól Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányban, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányban halad tovább.
A Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.
A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban kezdődött és 2019-ben fejeződött be.[3][4][5]
Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sárospatak között 100 km/óra, Sárospatak és Sátoraljaújhely között pedig 80 km/óra.
Maximális sebesség Szerkesztés
| Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] (Jobb vágány) | Sebesség [km/h] (Bal vágány) |
|---|---|---|---|---|
| Hatvan | Vámosgyörk | 20 | 60–120 | 120 |
| Vámosgyörk | Karácsond mh. | 20 | 60–80–100 | |
| Karácsond mh. | Ludas | 9 | 100–120 | 120 |
| Ludas | Nagyút | 5 | 120 | |
| Nagyút | Kál-Kápolna | 7 | 120 (160) | 60–120 |
| Kál-Kápolna | Füzesabony | 12 | 120 | |
| Füzesabony | Mezőkövesd | 13 | 80–100 | |
| Mezőkövesd | Mezőkövesd felső | 2 | 80 | |
| Mezőkövesd felső | Mezőkeresztes-Mezőnyárád | 7 | 40–60–120 | |
| Mezőkeresztes-Mezőnyárád | Csincse mh. | 9 | 80–100 | |
| Csincse mh. | Emőd | 6 | 60–120 | 60–80 |
| Emőd | Nyékládháza | 7 | 60 | 120 |
| Nyékládháza | Kistokaj | 4 | 60–100–120 | |
| Kistokaj | Miskolc-Tiszai | 9 | 120 | 100 |
| Miskolc-Tiszai | Felsőzsolca | 5 | 100 | |
| Felsőzsolca | Hernádnémeti-Bőcs | 10 | 60–120 | |
| Hernádnémeti-Bőcs | Szerencs | 23 | 120 | |
| Szerencs | Sátoraljaújhely | 36 | 80–100 | |
Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között a bal vágány rosszabb állapotának oka, hogy Bükkábrányból, a lignit bányából a Mátrai Erőműbe azon közlekednek a rakott vonatok.
Forgalom Szerkesztés
A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, de InterCity vonatok élén is gyakran megtalálhatók V63-as „Gigant" becenevű, valamint 480 sorozatú, Bombardier TRAXX típusú villanymozdonyok. Mivel a Sátoraljaújhely - Újhely (Slovenské Nové Mesto) határátmenet szlovák területre eső szakasza nem villamosított, ezért a tehervonatok átemelését rendszerint a szlovák ŽSSK Cargo, vagy más (magántulajdonú) vasúttársaság dízelmozdonya segítségével végzik el, jellemzően 742 sorozatú, Kocúr becenevű, vagy pedig 751 sorozatú, Bardotka becenevű mozdonyokkal. Teherszállításban a V43-asok mellett a V63-as „Gigant” becenevű villanymozdonyok is számottevőek, de domináns a Rail Cargo Hungaria 1116 sorozatú kétáramnemű mozdonyainak a jelenléte is. Szerencstől Sátoraljaújhelyig a villamosítást megelőzően az M41-es dízelmozdonyok voltak meghatározóak, iskolaidőszakban hétvégeken InterCity-forgalomban pedig megjelentek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. A korábban dízelüzemű, nem villamosított szakaszon az M62-es „Szergej” dízelmozdonyok is gyakran előfordultak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség adott ki szolgálatra.
Földrajz Szerkesztés
A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.
A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő Mályinál, Sajó-folyó(Felsőzsolca délnyugati részén),Hernád-folyó (Hernádnémeti-Bőcs nyugati részén) Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencs-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle), Suta-patak (Sárospatak keleti széle), valamint a Ronyva-patak (Sátoraljaújhely).
Fejlesztések Szerkesztés
Szerencs és Sátoraljaújhely között Szerkesztés
2012 végére elkészült a Mezőzombor–Bodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A felújítás befejeztével a 30–40 km/h sebességkorlátozások megszűntek, újra 80 km/h lett az engedélyezett sebesség. A Bodrogkeresztúr–Erdőbénye szakasz felújítása 2014. szeptember 15 és november 30, az Erdőbénye–Olaszliszka-Tolcsva állomásköz felújítása 2015. április 9 és július 11 között készült el. 2016-tól Olaszliszka-Tolcsva–Sárospatak, 2017-től pedig a Sárospatak–Sátoraljaújhely állomásköz kerül felújításra a villamosítással bezárólag. A felsorolt szakaszokon a Sárospatak-Sátoraljaújhely állomásköz kivételével 100 km/h lett az engedélyezett sebesség, bár a sebességemelés a teljes Mezőzombor - Sátoraljaújhely szakaszon tervezve volt.
A vasút villamosítás teljes nettó összege 23 milliárd forint, ennek az első része a MÁV hazai forrásának felhasználásával történt 2015 tavaszáig, mintegy 2 milliárd forint értékben. A beruházási összeg magába foglalja végig az egész szakaszon a jelzőberendezések kialakítását, a peronok és a különböző fogadó egységek felújítását és természetesen a drótok kihúzását is. Eredetileg 2016-ra tervezték a munkák befejezését, a kivitelezést végül 2017 szeptemberében kezdték meg.[6] A felső vezeték feszültség alá helyezése 2019. május 21-én megtörtént, a villamos üzem pedig 2019. július 2-án kezdődött meg. A kivitelező a Vasútépítők Kft. és a Vasútvill Kft. közös vállalkozása, az M-S Konzorcium volt.
Hatvan és Szerencs között Szerkesztés
| Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. június 6. |
 |
A vonalszakasz állapota jelentősen leromlott az utóbbi évtizedekben, nagy részén 40–60–80–100 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A MÁV a vasútvonal folyamatos karbantartása mellett célul tűzte ki a fejlesztést, melyre a Rákos - Hatvan szakasz felújítását[7] követően, 2021 után kerülhet sor. Cél a vasútvonal Szerencsig tartó szakaszán, vagyis az V. számú páneurópai folyosón a 160 km/h pályasebesség és a 225 kN tengelyterhelés elérése, a személyszállítási szolgáltatási színvonal növelése (a peronok felújítása, az állomások akadálymentes megközelítése, P+R és B+R parkolók telepítése),a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése, továbbá a hidak, az átjárók, az energiaellátás valamint a biztosítóberendezés korszerűsítése.
A teljes átépítést megelőzően a MÁV 2013-2015-ben Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között átépítette a jobb vágány nyílt vonali szakaszait.[8] Ezt követően tervezte az érintett állomások felének a rendbetételét is úgy, hogy a rakott lignitszállító vonatok által használt, így az újbóli gyors leromlástól fenyegetett, rosszabb állapotú bal vágány és az ahhoz kapcsolódó állomási infrastruktúra állapota nem változott volna. A további átépítést az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) támogatása tette volna lehetővé,[9] 2016-ban azonban a kormány törölte ezt a beruházást a támogatandó projektek listájáról.[10] A vasútvonal e szakaszának fejlesztésére a Hatvan - Miskolc szakasz felújításakor kerül majd sor.
További információk Szerkesztés
Galéria Szerkesztés
-
Vámosgyörk
-
Nagyút
-
Kál-Kápolna
-
Füzesabony
-
Szihalom
-
Mezőkövesd
-
Mezőkövesd felső
-
Mezőkeresztes-Mezőnyárád
-
Csincse
-
A miskolci Tiszai pályaudvar
-
Hernádnémeti-Bőcs
-
Bodrogkeresztúr
-
Bodrogolaszi
-
Sárospatak
-
Sátoraljaújhely
-
Posta Bhv-s ingavonat Kál-Kápolna állomáson
-
Miskolc-Tiszai - Füzesabony személyvonat Mezőkövesden
-
Vonat Szegi határában
.jpg)
Balesetek Szerkesztés
Az Atkár–Csány közötti kettős baleset a két település közti úton, 1992. január 7-én, a vasút 825-ös számú hektométer-szelvényében történt tehervonat-autóbusz ütközés, majd egy ebből fakadóan bekövetkezett második baleset, a már álló tehervonat és egy gyorsvonat ütközése, illetve utóbbi kisiklása volt. A balesetekben 6 fő halt meg, 11 fő szenvedett különböző fokú sérüléseket.
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Már zizeg a drót Újhely felé!
- ↑ Dow. „Villamosítják a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonalat”, iho.hu, 2020. március 13. (Hozzáférés ideje: 2020. március 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
- ↑ http://www.zemplentv.hu/villamositjak-a-satoraljaujhely-mezozombor-vasutvonalat/
- ↑ http://www.sarospatak.info.hu/gyorshirek/index.php?option=com_content&view=article&id=3976:folytatodik-a-mezzombor--satoraljaujhely-vasut-villamositasi-projekt
- ↑ Megkezdődtek a sátoraljaújhelyi vonal villamosítási munkái
- ↑ Rákos – Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési és távközlési munkái (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 29.)
- ↑ http://www.sinekvilaga.hu/documents/170614_Sinek%20Vilaga%202017_3_web.pdf
- ↑ 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozat a 2014-2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról
- ↑ 1247/2016. (V. 18.) Korm. határozat az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
