Főmenü megnyitása

Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól közúton 41 kilométerre keletre. A település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal két ágának elágazásánál helyezkedik el.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Mezőzombor
Légifelvétel
Légifelvétel
Mezőzombor címere
Mezőzombor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállás község
Polgármester Radó Béla[1]
Irányítószám 3931
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség2447 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőzombor (Magyarország)
Mezőzombor
Mezőzombor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 010″, k. h. 21° 15′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 010″, k. h. 21° 15′ 31″
Mezőzombor (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőzombor
Mezőzombor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Mezőzombor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőzombor témájú médiaállományokat.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek nevéből származónak tartják.

TörténeteSzerkesztés

Mezőzombor a Tokaji borvidék része.

A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először.

Ekkor Rátót nemzetségbeli István fia Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.

Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Korlátfalviak, Bekeny comes, a Zombori Csontosok, a Nánássy, Gibárti, Hym, Zólyomi Cheh, Zombori Nagy, és Pohárnok családoknak is voltak itt részbirtokaik.

Az 1500-as évek közepéig többek között a Kálnó, Újhelyi Kenyeres, Kendi, Jékey, Both, Csaloviti Horváth, Zemercsényi, Sárközi, Gyóni Görbedi, Serédi Gáspár, Beyczi, Krucsay, családok is.

1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.

1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki.

A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.

Az 1800-as években az Aspermont, Andrássy és Klobusiczky grófok, báró Orczy, Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernát, Zichy, Matyasovszky, Bercelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély családok és gróf Wolkensteyn családok birtoka volt, az 1900-as évek elején ifj. Andrássy Gyula és Zimmermann Zsigmond volt itt nagyobb birtokos.

A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték, erről vette előnevét a Fejes család is.

Mezőzombor-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2302 lakosa volt, melyb ől 2297 magyar volt. Ebből 1374 római katolikus, 450 görögkatolikus, 417 református volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NevezetességekSzerkesztés

  • Református temploma
  • Római katolikus templom -1882-ben épült
  • Görögkatolikus templom
  • Disznókő szőlőbirtok

Környező településekSzerkesztés

Mád (kb. 8 km), Tarcal (kb. 10 km), a legközelebbi város: Szerencs (6 km).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információkSzerkesztés