Mezőzombor

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában.

 A településen világörökségi helyszín található 
Mezőzombor
Légifelvétel
Légifelvétel
Mezőzombor címere
Mezőzombor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterRadó Béla (független)[1]
Irányítószám3931
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség2212 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″48.152650°N 21.258661°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″48.152650°N 21.258661°E
Mezőzombor (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőzombor
Mezőzombor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőzombor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőzombor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 41 kilométerre keletre helyezkedik el, a tokaji borvidék nyugati részén.

Megközelítést

szerkesztés

Közigazgatási határait három észak-magyarországi főút, a 37-es, a 38-as és a 39-es is érinti, de lakott területeit mindhárom elkerüli, azok között csak a 3614-es út vezet végig, utóbbin érhető el a község Szerencs és Bodrogkeresztúr felől is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, valamint a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal és a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is érinti; előbbi épp csak az északnyugati határában húzódik, utóbbiak viszont a belterületei mellett is elhaladnak, és épp az itteni állomás után válnak szét. Mezőzombor vasútállomás a belterület északkeleti részén helyezkedik el, közvetlenül a 3614-es út vasúti keresztezése mellett.

Története

szerkesztés

A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először. Ekkor Rátót nemzetségbeli István fia, Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.

Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Korlátfalviak, Bekeny comes, a Zombori Csontosok, a Nánássy, Gibárti, Hym, Zólyomi Cheh, Zombori Nagy, és Pohárnok családoknak is voltak itt részbirtokaik.

Az 1500-as évek közepéig többek között a Kálnó, Újhelyi Kenyeres, Kendi, Jékey, Both, Csaloviti Horváth, Zemercsényi, Sárközi, Gyóni Görbedi, Serédi Gáspár, Beyczi, Krucsay, családok is.

1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.

1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki.

A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.

Az 1800-as években az Aspermont, Andrássy és Klobusiczky grófok, báró Orczy, Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernát, Zichy, Matyasovszky, Bercelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély családok és gróf Wolkensteyn családok birtoka volt, az 1900-as évek elején ifj. Andrássy Gyula és Zimmermann Zsigmond volt itt nagyobb birtokos.

A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték, erről vette előnevét a Fejes család is.

 

Mezőzombor-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2302 lakosa volt, melyb ől 2297 magyar volt. Ebből 1374 római katolikus, 450 görögkatolikus, 417 református volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Láng János (független)[3]
  • 1994–1998: Láng János (független)[4]
  • 1998–2002: Láng János (független)[5]
  • 2002–2006: Bíró Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Bíró Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Radó Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Radó Béla (független)[9]
  • 2019–2024: Radó Béla (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2429
2469
2447
2300
2205
2212
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 11,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 3,9% (17,2% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 10,7% református, 9,6% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 7,4% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek

szerkesztés
  • Református temploma
  • Római katolikus templom -1882-ben épült
  • Görögkatolikus templom
  • Disznókő szőlőbirtok
  • Filagória kilátó

Híres emberek

szerkesztés
  1. a b Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Mezőzombor Helységnévtár
  12. Mezőzombor Helységnévtár

További információk

szerkesztés