Főmenü megnyitása

Gyöngyös-patak (Gyöngyös)

patak Heves megyében

A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves megyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve déli, majd keleti-délkeleti irányban halad, majd Tarnaörs településnél éri el a Tarna-patakot.[2]

Gyöngyös-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint320 m
Vízgyűjtő terület544[1] km²
Forrás Gyöngyös-Rédei-víztároló, Gyöngyös, Mátra, Magyarország
Torkolat Tarna, Tarnaörs
é. sz. 47° 36′ 47″, k. h. 20° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 47″, k. h. 20° 02′ 49″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat.

VízrajzaSzerkesztés

A Belső-Mérges-patak Gyöngyöstől nyugatra folyik belé. A Rédei-Nagy-patak Vámosgyörktől keletre táplálja vizét. A Szarv-Ágy Visznektől délre, míg a Külső-Mérges-patak a falutól északra gyarapítja, majd Tarnaörstől északra a Tarnába ömlik.

ÁllatvilágaSzerkesztés

A patak halfaunáját a következő halak alkotják: bodorka (Rutilus rutilus), csuka (Esox lucius), dévérkeszeg (Abramis brama), domolykó (Leuciscus cephalus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), sügér (Perca fluviatilis), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), jászkeszeg (Leuciscus idus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), kövi csík (Barbatula barbatula), kurta baing (Leucaspius delineatus), küsz (Alburnus alburnus), lapos keszeg (Abramis ballerus), nyúldomolykó* (Leuciscus leuciscus), razbóra* (Pseudorasbora parva), sebes pisztráng* (Salmo trutta m fario), sujtásos küsz* (Alburnoides bipunctatus), fogassüllő (Sander lucioperca), szivárványos pisztráng* (Onkorhynchus mykiss), tarka géb (Proterorhinus marmoratus). A megcsillagozott halfajok a huszadik század során korábban végzett kutatások során kerültek elő, míg a patak legutóbbi felmérése során már nem sikerült jelenlétüket kimutatni.[3]

Part menti településekSzerkesztés

A patak partján fekvő településeken összesen több, mint 44 000 fő él.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tarna vízgyűjtő alegység. Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  2. Magyarország természetjáró földrajza. Bozó András. [2006. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  3. A Mátra és környéke halfaunája. matramuzeum.hu. (Hozzáférés: 2016. március 14.)

További információkSzerkesztés