Dévérkeszeg

halfaj

A dévérkeszeg (Abramis brama) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Dévérkeszeg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Abramis
Faj: A. brama
Tudományos név
Abramis brama
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dévérkeszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dévérkeszeg témájú médiaállományokat és Dévérkeszeg témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

 
Dévérkeszeg a Subaqueous Vltava kiállításon Prágában

Európában a gyorsabb folyású patakok és hegyi folyók kivételével szinte minden álló- és folyóvízben megtalálható, valamint Ázsiában, a Fekete-tengerben, a Kaszpi-tengerben és az Aral-tóban is előfordul. Magyarországon a Balatonban tömegesen előfordul.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 40-50 centiméter, de a 75 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1 kilogramm. Teste lapos és igen magas. Színe a hátán zöldesszürke, oldala csillogóan ezüstös, hasa fehér. A magyarországi horgászrekordot egy 6,02 kilogrammos példány tartja, melyet a Rábából fogott ki egy horgász 2014-ben.

Életmódja szerkesztés

A meder mélyebb részein keresgéli szúnyoglárvákból, kagylókból, csigákból és csővájóférgekből álló táplálékát.

Szaporodása szerkesztés

3-4 éves korában válik ivaréretté. Április végétől június végéig a csendesebb vizű, sekélyebb öblökben vagy elárasztott réteken ívik. 100-300 000 ikrát rak le. Az ikrák áttetszőek, enyhén sárgás árnyalatúak. 1,2-1,6 mm átmérőjűek. A környezeti viszonyoktól függően 3-6 nap alatt fejlődnek ki. A kikelő lárvák 4,2-5,3 mm nagyságúak, 3-4 nap múlva, még a szikzacskó teljes felszívódása előtt megkezdik önálló táplálkozásukat is.

 

A már szabadon úszó ivadékok a növényzettől mentes szakaszokon a fenék közelében tartózkodnak. Táplálékuk zooplanktonból áll.

További információk szerkesztés